Az AP amerikai hírügynökség az alacsony választói részvételt azzal magyarázta, hogy
a választópolgárok belefáradtak az országot sújtó gazdasági nehézségekbe, a politikai válságokba és a mindent behálózó korrupcióba.
Helyi idő szerint vasárnap délután kettőkor még csak a mintegy 3,7 millió szavazásra jogosult kevesebb mint egynegyede járult az urnákhoz.
Ez arra késztette Michel Aún libanoni elnököt, hogy televízióban kérje a választópolgárokat a voksolásra. "Ha változást akartok, élnetek kell szavazati jogotokkal" - mondta.
A belügyminisztérium később közölte, hogy délután hatkor, egy órával az urnazárás előtt, még mindig 50 százalék alatti volt a részvétel,
a választásra jogosultak mindössze 46,8 százaléka ment el szavazni.
Hírügynökségek szerint a 128 fős törvényhozásban várhatóan a hagyományos nagy pártok - közöttük a Szíriával és Iránnal szövetséges befolyásos síita iszlamista párt, a Hezbollah - lesznek többségben. A Reuters brit hírügynökség szerint még a Hezbollah várhatóan jól szerepel a választáson, Szaad Haríri libanoni miniszterelnök pártja nem biztos, hogy meg tudja tartani jelenlegi képviselői helyeinek számát a törvényhozásban. Mindazonáltal széles körben úgy látják, Haríri megmarad a kormányfői tisztségben.
Az elmúlt években az ország sorozatos politikai válságokat élt át, és ha hajszálnyira is, de a kényes geopolitikai helyzete ellenére - a háború dúlta Szíria, valamint Izrael között - sikerült elkerülnie az erőszak elterjedését. Vasárnap azonban nem mindenhol honolt nyugalom a szavazás alatt, országszerte verekedések törtek ki szavazóhelyiségekben is környékükön, miután a különböző pártok hívei egymást vádolták meg választási csalásokkal.
Legutoljára 2009-ben tartottak Libanonban parlamenti választásokat. A törvényhozás - egyebek mellett a szíriai polgárháború kiszélesedése jelentette biztonsági veszélyekre hivatkozva - három alkalommal hosszabbította meg a saját mandátumát. A 2018-as választást eredetileg 2013-ban kellett volna megtartani.
A 2011-ben kitört szíriai háború ráadásul megosztotta a libanoni társadalmat, mivel az országnak a különböző felekezetekhez tartozó politikai tömörülései nem tudtak dűlőre jutni, kit is támogassanak Szíriában.
Az Irán-barát, síita Hezbollah Bassár el-Aszad szíriai elnök oldalán beavatkozott a szíriai konfliktusba, míg a szunnita Haríri kormányfő és pártja az Aszad távozását akaró Szaúd-Arábiával ápolt szoros kapcsolatokat.
Az sem mellékes, hogy Libanonba mintegy 4,5 millió szíriai menekült érkezett az évek során, ami kimerítette a kis közel-keleti ország korlátozott forrásait.
Ezúttal hetvenhét listán összesen 596 jelölt - közöttük 86 nő - indult az első alkalommal tartott arányos (pártlistás) választáson. A képviselői helyek elosztását is a különböző felekezetek közötti bonyolult elosztási rendszer szabályozza, amely tiszteletben tartja a muszlim és a keresztény képviselők közötti paritás elvét. Libanonban az elnök mindig keresztény, a kormányfő szunnita, a parlament házelnöke pedig mindig síita.
Az AP úgy vélte: bár nem valószínű, hogy a vasárnapi voksolás megváltoztatja a már régóta fennálló politikai erőviszonyokat Libanonban, sokan abban reménykednek, hogy a civil társadalomból kikerült jelöltek közül sokan bekerülnek a törvényhozásba, ami változást eredményezhet az ország több évtizedes felekezeti alapú politikai rendszerében.
A választás eredményeit várhatóan hétfőn teszik közzé.