Az öt vizsgált gazdaság együtt - Németország után - a második legnagyobb autógyártó térség Európában, évente 3,7 millió járművel. Ez a Németországban egy év alatt gyártott 5,9 millió autó 62 százaléka, viszont ez az öt gazdaság a német hazai össztermék (GDP) 30 százalékát állítja elő, vagyis az autóiparnak arányosan jóval nagyobb a súlya e csoportban - áll az elemzésben.
A ház közgazdászai hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az autóipar tényleges hatásainak meghatározásához félrevezető csak a termelési adatok figyelembevétele, két okból is. Az egyik ok az, hogy a szektor jelentős mértékben - hozzáadott érték-arányosan mintegy 50 százalékban - függ az alapanyagimporttól, vagyis a megtermelt hazai hozzáadott érték-tartalom - ami valójában a releváns mutató a GDP-számításhoz - jóval kisebb, mint amennyire a puszta forgalmi adatokból egyébként következtetni lehetne.
A második ok az, hogy figyelembe kell venni a más szektorokat - a szolgáltatásokat és a beszállítói hálózatokat - érintő közvetett átgyűrűző hatásokat is. Mindezt egybevetve a Morgan Stanley elemzői úgy számolnak, hogy ha a VW-botrány miatt az autóexport például 10 százalékkal csökkenne, az a szlovák gazdaság éves növekedési ütemét 0,7 százalékponttal, a cseh és a magyar gazdaságét 0,6, illetve 0,5 százalékponttal fogná vissza.
Ez a teljes autóipari ágazat exportjának 10 százalékos csökkenésére vonatkozó modellszámítás eredménye. A VW-csoport helyi érdekeltségeire leszűkített külön modellszámítás is ugyanezt a csoportot hozza ki a legérzékenyebbnek, de ebben a tekintetben Csehország lenne a legsebezhetőbb, utána következne Szlovákia és Magyarország - áll a tanulmányban.
Más nagy londoni házak szerint a VW-botrány hatásai akár a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára is hatással lehetnek. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlege (BofA Merrill Lynch Global Research) is azt állapította meg a VW-ügy közép- és kelet-európai potenciális hatásairól szóló értékelésében, hogy a botrány piaci következményeire a cseh és a magyar gazdaság a legérzékenyebb.
A cég által kidolgozott lehetséges legrosszabb forgatókönyv azt modellezi, hogy az európai felzárkózó EU-térség autóiparát a 2009-es pénzügyi válsághoz és az azt követő recesszióhoz mérhető sokk éri. Ez a szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték-tartalom mintegy 20 százalékos csökkenését jelentené éves összevetésben Csehországban és Magyarországon, ami 1-1,5 százalékpontot is lefaraghatna a cseh és a magyar gazdaság éves növekedési üteméből.
A ház szerint a térségben az MNB monetáris politikája reagálna a legnagyobb valószínűséggel ilyen negatív meglepetésekre. A lefelé ható inflációs és növekedési kockázatok egyébként is gyűlnek már egy ideje az olajárak gyengülése, illetve a kínai gazdaság lendületvesztése miatt, és most ehhez társult a VW-botrány. A ház alapeseti előrejelzése szerint amíg az infláció nem indul ismét tartósan lefelé, és/vagy a növekedési pálya érintetlen marad, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jegybankjai valószínűleg nem mozdítják alapkamatukat.
A Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint azonban ez alól az MNB a lehetséges kivétel, tekintettel a többiekénél enyhébb alapállására, és arra, hogy a magyar gazdaság sérülékenyebb a VW-botrányra, mint több más térségi ország. A ház szerint a devizaalapú hitelek átváltása nyomán az MNB végre tudna hajtani további kamatcsökkentéseket úgy, hogy a forint csak enyhe mértékben gyengülne. A cég elemzői szerint azonban egy ilyen enyhítő lépés csak 2016-ban lenne valószínű, amikor a forintárfolyam már nem érintené az idei közadósság-számításokat.