„Mára sajnos az a helyzet állt elő, hogy lényegében megszűnt a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatkör az oktatási intézményekben. Az iskolapszichológusok helyzete sem rózsás, hiszen ahhoz, hogy teljes állásban foglalkoztathasson közülük valakit az iskola, az kellene, hogy legalább ezer fiatal tanuljon a falai között” – írta az emberi erőforrások miniszterének címzett írásbeli kérdésében Farkas Gergely.
A Jobbik országgyűlési képviselője emlékeztetett Székely László tavaly októberi jelentésére, amelyben az alapjogi biztos súlyos hiányosságokat tárt fel a gyermekvédelmi tevékenység körében. Az ombudsman szerint a hatékony gyermekvédelmi tevékenység „elősegíthetné a tanulók egymásközti, illetve a tanárokkal szemben megmutatkozó agresszív magatartásának a kezelését, a konfliktusok feloldását”. Ennek hiányában Farkas Gergely szerint emberpróbáló feladattá válik, hogy a pedagógusok a tanulók felnőtté válását elősegítve oktathassanak és nevelhessenek, s feltette a kérdést, „nem tartja-e szükségesnek bővíteni a jelenleg igencsak hiányos iskolapszichológusi hálózatot”.
Az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja szerint az elmúlt években e téren egyetlen érdemi intézkedése volt a kormánynak: a kiemelten veszélyeztetett intézményekben iskolai bűnmegelőzési tanácsadó tisztek, vagyis iskolarendőrök segítenek.
A Jobbik évek óta sürgette az iskolaőri rendszer felállítását – emelte ki Farkas Gergely –, csakhogy a kívülről érkező iskolarendőrök „szinte teljesen egyedül maradtak”. Sok esetben kellene olyan feladatokat ellátniuk, amelyek amúgy a pszichológus, az iskolai szociális munkás vagy a gyermekvédelmi pedagógus szakmai felkészültségét igényelnék.
Speciális képzettség nélkül
Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára válaszában hosszan idézte a vonatkozó jogszabályi előírásokat, megjegyezve, hogy a köznevelési törvény teremtette meg az óvoda- és iskolapszichológusok alkalmazásának kötelező eseteit (korábban az intézmény vezetőjének döntésétől függött, alkalmaz-e ilyen szakembert vagy sem).
Mint írta, a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelői munkakör egy kormányrendelet értelmében a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó intézményekben „a gyógypedagógiai asszisztens alternatívájaként alkalmazható”. Szintén e kormányrendeletre hivatkozva azt is kifejtette, hogy a pedagógusoknak „a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása rendelhető el”.
Farkas Gergely kérdésében éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy
„a legtöbb iskolában a szabályozás visszásságai miatt, valamint a megfelelően felkészült szakemberek hiányában az ilyen feladatokat speciális képzettség nélküli pedagógus látja el”.
Rétvári Bence közölte, a bűnmegelőzési tanácsadók (iskolarendőrök) alapvetően a rendőrség állományába tartoznak, akiknek az Országos Rendőr-főkapitányság szervezésében, a minisztérium munkatársaival együtt képzéseket, továbbképzéseket tartanak. A tavalyi tanévben száz iskolarendőrnek tartottak képzést, akik az ország mintegy 200 iskolájában tevékenykedtek, a jelenlegi tanévben további 40 főt készítettek fel a feladatra.
Kérdés, elég-e ez a létszám és felkészültség. Az iskolai erőszak problémáját ugyanis a Jobbik javaslata alapján megvalósult iskolarendőrség bevezetése sem igazán oldotta meg, főként annak erőtlensége miatt. Egyre többször hallani arról, hogy milyen szóbeli, fizikai vagy akár szexuális jellegű zaklatás ér diákokat különböző intézményekben.