Csődközelbe került a Bászna Gabona Zrt., melynek korábbi tulajdonosa Kósa Lajos fideszes képviselő testvére, valamint közvetetten az édesanyja is, de a jelenlegi részvényes is távoli rokonságban áll a kormánypárti politikussal – derítette ki a 24.hu. A lap azt írja,
rengeteg gazdálkodó követeli a pénzét vagy a telephelyeken tárolt mezőgazdasági terményét a vállalattól.
A Bászna Gabona az alapítást követő fél éven belül 500 millió forint állami hitelt kapott egy mátészalkai nagyberuházás megvalósítására, ami a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Hitelbiztosítéki Nyilvántartása szerint jelenleg is fennáll, ami azt jelenti,
a Fidesz-közeli cég esetleges csődje közpénzt is érinthet.
Nagy István agrárminiszter a botránnyal kapcsolatban azt közölte, garantálják, hogy a cég kis- és középvállalkozó üzletfelei pénzükhöz jussanak, a részletes szabályok kidolgozása folyamatban van. Nem sokkal később Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is azt közölte, a kistermelőket kártalanítani kell, bár részleteket ő sem ismertetett.
A lap megtalálta a Bászna Gabona egyik legnagyobb üzleti partnerét is: a Budapesti Értéktőzsde honlapján a múlt héten megjelent az UBM Holding Nyrt. leányvállalatot érintő készlethiányról szóló rendkívüli tájékoztatása. Azt írják, az UBM Grain Zrt.-hez eljutott információk alapján megalapozottan feltételezhető, hogy
az általa a Bászna Gabona Zrt. telephelyein tárolt készletek egy jelentős része nem áll rendelkezésre.
Ez a készlet 34 ezer tonna terményt jelent, melynek értéke 2,2-2,5 milliárd forint. Az UBM a lappal azt közölte, valószínűleg feljelentést tesznek az ügyben, de vizsgálják a további jogi lehetőségeket is. (Ez akár a Bászna Gabona felszámolását is jelentheti. – A szerk.) Az UBN nem minősül kis- és középvállalkozásnak, így az agrárminiszter által említett kártalanítási eljárás rájuk nem vonatkozna.
A Bászna Gabona üzletpolitikájának lényege az volt, hogy olyan áron vállaltak betakarítást, amiről nehezen látható, hogyan lehetne profitábilis, és olyan áron adtak el terményt, amin szinte csak veszteség keletkezhetett. A cég bevétele a 2021-es 1 milliárd forintról 2024-re 15 milliárdra duzzadt. Ugyanakkor a hitelállományuk is az egekbe szökött: 9 milliárdos eszközállományuk mellett 7 milliárd forint hiteltartozásuk is volt.
Az ügy kísértetiesen hasonlít a kétezres évek eleji Hajdú-Bét-ügyre, amikor a víziszárnyas-piac omlott össze. Akkor a Wallis próbálta meg megmenteni a Hajdú-Bétet, de végül ő maga is 10 milliárdos veszteséget szenvedett el az ügyön, míg a hajdúsági gazdák is összesen 5,5 milliárd forintot buktak. A Wallis vezérigazgatója akkor Bajnai Gordon későbbi miniszterelnök volt.