Mirkóczki Ádám pénteki sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy hiába is próbálná a Fidesz és az Orbán-kormány elfelejteni Kósa Lajos ügyét, egyre több a kibogozandó szál.
A Jobbik szóvivője például felidézte a 2007-es a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a pénzügyi szolgáltató köteles átvilágítani az ügyfelet hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor.
Mirkóczki Ádám ennek kapcsán közölte, a Jobbikhoz eljutott információk szerint ez az átvilágítás meg is történt a jegybank ellenőrzése mellett működő pénzügyi szolgáltató részéről, 2013-ban.
További kérdéseket vet fel, hogy Kósa Lajos 2014. május 6-tól az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának az elnöke volt egészen 2017 októberéig, miniszteri kinevezéséig. Tudvalevő, ebben a testületben is kötelező minden tag számára a nemzetbiztonsági átvilágítás. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ezt 2014-ben elvégezte a fideszes politikus esetében is, ennek tudatában
a Jobbik azt követeli az AH-tól, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság következő ülésén, külön napirendi pontban számoljon be Kósa Lajos átvilágításának részleteiről.
„Sok kérdésünk van, azért itt nem egy doboz gyufa elajándékozásáról szól a történet, hanem egy fejlődő ország éves költségvetéséről, 1350 milliárd forintról”
- fogalmazott Mirkóczki Ádám.
Felmerülhet a nemzetbiztonsági kockázat - összehívták a Kósa-milliárdok miatt a bizottságot
Március 20-ára összehívták a parlament Nemzetbiztonsági bizottságát Kósa Lajos titokzatos 1350 milliárdja miatt. Mirkóczki Ádám fontosnak nevezte a döntést, a testület jobbikos tagja szerint ugyanis az ügyletnek lehet nemzetbiztonsági relevanciája, attól függően, hogy kitől és honnan származik ez az összeg.
Mit kérdezne a Jobbik?
Kósa Lajos egyáltalán feltüntette-e ezt a köziratot, illetve ilyen mértékű pénzforgalom lehetőségét az átvilágítása során? Mirkóczki elmondta, ő is átesett hasonló vizsgálaton, tisztában van azzal milyen mélységű a képviselő anyagi helyzetének a vizsgálata, amely kiterjed az esetleges jövőbeni tranzakciókra is.
Ha megkapta Kósa Lajostól ezeket az dokumentációkat, akkor az AH mire jutott? Hiszen egy ekkora összeg fölött diszponálni, minimum nemzetbiztonsági kockázat, amíg annak a pénznek az eredetéről, céljáról nincs megnyugtató válasz – tette hozzá a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja.
Ha viszont Kósa Lajos hazudott, és eltagadta ezt közokiratot az átvilágítása során, akkor azóta tette-e bármilyen lépést az AH annak érdekében, hogy kiderítse, ez az irgalmatlan pénz összeg hol van, mi történik vele?
Ez minden idők legnagyobb magyarországi pénzügyi machinációja, attól függetlenül, hogy történt-e tényleges pénzmozgás – szögezte le Mirkóczki Ádám.