Köztársasági elnök választás
A Jobbik párszor már bedobta azt a javaslatot, hogy a nép válassza a köztársasági elnököt az Országgyűlés helyett.
Ezt az elemet a Momentum is beemelte az ötletei közé, mint írják
„jelenleg a köztársasági elnöknek nincs közvetlen legitimációja, nem jelent valódi egyensúlyt és nem tudja hatékonyan kifejezni a nemzet egységét.”
Kétfordulós, közvetlen államfőválasztást javasolnak. Ha az első fordulóban nem szerez többséget egyik jelölt sem, akkor a második fordulóba a két legtöbb voksot kapott személy jutna.
Adódik a kérdés, hogy ezáltal szélesebb jogköröket is kapna-e a köztársasági elnök. Jelentősen nem bővülnének ezek, de az államfő konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal élhetne a miniszterelnökkel szemben.
Véleményezhetné az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezését és az adatvédelmi hatóság vezetőjére javaslatot tehetne.
Kétfordulós választási rendszer
Ez szintén sarklatos pontja a dokumentumnak. A fiatal párt úgy látja, hogy a jelenlegi aránytalanságok miatt vegyes rendszerre lenne szükség, amelyben 129 képviselőt listán, 70 képviselőt kétfordulós egyéni szavazással választanának meg. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt juthatna be. Ezzel az a céljuk, hogy előtérbe kerüljenek a választók másodlagos preferenciái is, így a foglyul ejtett többség kifejezheti akaratát az uralkodó kisebbséggel szemben.
Az ötszázalékos bejutási küszöb megmaradna, a győzteskompenzációt eltörölnék, a listás ág súlyát növelnék, hogy arányosabb legyen a rendszer. A választókerületi határokat is újraszabnák, ebbe bevonnák a többi pártot és egy erre a célra létrehozott független testületet is.
Lehetővé tennék, hogy a határon túli választópolgárok is szavazhassanak egyéni jelöltre.
Politikai reklámok
A párt szerint a jelenlegi szabályozás korlátozza a szólás- és sajtószabadságot. A viszonyok nem átláthatók, nincsen kötelező kampányszámla, az Állami Számvevőszék nem rendelkezik egyértelmű felügyeleti, nyomon követési és adott esetben szankcionálási jogosítványokkal.
A CÖF-féle szervezetek tevékenységét úgy szabályoznák, hogy az ne sértse a szólásszabadságot. Átláthatóságot szeretnének, hogy mindenki lássa, hogy ki és milyen forrásból folytat politikai kampányt. A magánszemélyektől érkező adományoknál adományozási korlátot vezetnének be, a kormánynak megtiltanák a közpénzből finanszírozott reklámozást, ez vonatkozna az önkormányzatokra is.
(fotó: HVG / Fazekas István)