Nem egyeztethető össze - vállalatok írják át az uniós jogrendet

Szükség van az egyezményekre

Mikola István államtitkár szerint 2016 végén, vagy legkésőbb 2017 elején megkezdődhet a vita a nemzeti parlamentekben, így a magyar Országgyűlésben is a CETA-ról, míg véleménye szerint a TTIP-ről még csak egyeztetések zajlanak a felek között. A 25 fejezetből mindössze 14 fejezet kapcsán születtek álláspontok az EU és az Egyesült Államok között.

Elmondta, hogy a külügyi tárca több mint 80 szakmai szervezettel ült le már a szabadkereskedelmi egyezményekről tárgyalni, tudományos szervezetekkel, köztük magával az Akadémiával, szakszervezetekkel, és környezetvédelmi munkacsoportokkal is. Ugyanakkor a politikus elmondta azt is, hogy mivel hazánk nyitott, exportvezérelt, a globális tőkemozgásoknak kitett gazdaság, muszáj bekapcsolódnunk a globális értékláncba. S mivel nincs kőolajunk, nekünk a tudástőkénket kell kamatoztatni – magyarázta Mikola István. Aki világossá tette azt is:

"egy megfelelő tartalmú szabadkereskedelmi egyezményre szüksége van Magyarországnak".

A CETA-val kapcsolatban megtudhattuk, hogy Kanadával jó a politikai kapcsolatunk, ennek megfelelően a tárgyalások során sikeresen képviseltük a magyar érdeket, érzékenységet. Ezzel szemben az államtitkár elmondta azt is, hogy a szabadkereskedelmi egyezményben szereplő vitarendezési mechanizmussal nem ért egyet a kormány, és véleménye szerint a parlamenti vitában várhatóan ennek kapcsán lesz majd a legfőbb vita (az Orbán-kormány ellenállása most azért tűnik késeinek, mert a CETA szövegében 2015 végéig még az eredeti panel szerepelt – ISDS -, amely teljes mértékben offshore-bíróságokra alapozta az „igazságszolgáltatást”). Ugyanakkor felelevenítette azt is, hogy az Egyesült Államok egyelőre még nem reagált az EU vitarendezést érintő reformjaira – így egyáltalán nem biztos, hogy a Brüsszel által szorgalmazott állandó bíróságok és a fellebbezési lehetőség szerepelni fog a TTIP szövegében.

Mikola elmondta azt is, hogy jelenleg Brüsszel sürgeti jobban a ratifikációt, míg az Egyesült Államokban az elnökválasztás során a még három versenyben lévő jelölt közül mindhárman kiálltak a szabadkereskedelmi egyezmények ellen.

Rémálom

Paul de Clerck példaként a trójai falovat hozta fel, ami ugyan szép és látványos, ám a legszörnyűbb álmaink válnak valóra, ha beengedjük a lakásunkba: a befektetők nem az állandó és/vagy nemzeti bíróságokhoz, hanem a számukra fenntartott választott bíróságokhoz fordulnak, ahol olyan bírák dönthetnek peres eljárásokban, akiket egyébként multinacionális cégek foglalkoztatnak ügyvédként.

A legutóbbi 62 ügyben összesen 30 milliárd eurónyi kártérítési összeg szerepelt, 14 eset részletei szivárogtak ki, ott 3,5 milliárd eurót pereltek ki multik nemzetállamokból úgy, hogy még alá sem írták sem a TTIP-et, se, a CETA-t. Az egyezmények részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), illetve a helyette újabban javasolt Befektetési Bírósági Rendszer (ICS) nem egyeztethető össze az európai joggal. Még az ICS esetében is a nemzetállamoknak kell bizonyítania, hogy a demokratikusan megválasztott törvényhozás által elfogadott jogszabályok legitimek és szükségszerűek – mármint a cégek szempontjából. A vállalatok az ICS nyelvezetét is képesek kihasználni – mutatott rá Paul de Clerck.

Kijelentette: a beruházások növekedése nem függ össze Európában azzal, hogy ilyen befektetésvédelmi záradékokat rögzítenek a szabadkereskedelmi egyezményekben. Ugyanakkor azt sem lehet elvárni ezektől a bíróságoktól, hogy független ítéleteket hozzon, már csak azért sem, mert nincs olyan elvárás, hogy ezek a döntnökök regisztrált bírák legyenek.

Ki lesz a bátor?

"Mindezek fényében fontos lenne, ha több EU-tagállam az Európai Bírósághoz fordulna, kikérve a Bíróság véleményét arra vonatkozóan, hogy tisztázza a tervek szerint a TTIP és a CETA részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus, illetve Befektetési Bírósági Rendszer jogszerűségének kérdését az európai jog alapján"

– ezt már Laurens Ankersmit hangsúlyozta, a környezetvédelmi joggal foglalkozó európai szervezet, a ClientEarth kereskedelmi és környezeti szakjogásza.

Ankersmit szerint lehetőség lenne a CETA esetén arra, hogy egy kormány megtámadja az Európai Bíróság előtt az egyezményt, ugyanis az, hogy a választott bíróságoknak joguk van értelmezni az EU jogszabályait, megkerülve ezzel a brüsszeli rendszert, szemben áll az uniós joggal.

Kiss Csaba is elsősorban a transzparencia hiányára figyelmeztetett, szerinte ebben komoly részt vállalt az Európai Bizottság is. Szerinte vannak olyan infók, amelyeket alapból ki kellene adni a kormányoknak a tárgyalásokkal kapcsolatban. A korlátozott adathozzáférés nem demokratikus.

A beruházók érdekében létrehozott döntőbíróságokra, így például az ICSID-re jellemző, hogy minden más megfontolást félresöpörve szinte kizárólag csak a „befektetőbarátnak” mondott jogi érvrendszert veszik figyelembe. Eltorzult az olyan fogalmak értelmezése, mint a kisajátítás elleni védelem és a fair bánásmódra kötelezés. Ezeket a jogi kategóriákat a választottbírósági testületek gyakran arra használják fel, hogy kártérítést fizettessenek azokkal az államokkal, amelyek környezetvédelmi vagy egészségügyi intézkedései megdrágítanák a termelést vagy az értékesítést. Az ilyen ítéletek aláássák a környezet, illetve az egészség védelme érdekében meghozandó rendelkezések elfogadását. Az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán a választottbíróságok mindezen felül még az uniós jog értelmezését is magukra vállalnák. Az uniós jogot azonban csak a luxemburgi bíróság értelmezheti, ám hogy ez megtörténjen, valamelyik uniós tagállam bátor kormányának a kérdést az Európai Unió Bírósága elé kell vinnie. Bízunk benne, hogy ez a bátor kormány hazánk kormánya lesz - hangsúlyozta Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója zárszóként.

A TTIP és a CETA egyaránt tartalmazna olyan befektetésvédelmi mechanizmusokat, amelyek - még az Európai Bizottság által javasolt "megreformált" formában is - lehetővé tennék, hogy amerikai, illetve kanadai székhelyű cégek bepereljék az állampolgáraik egészségének, illetve a környezet védelmének érdekében bizonyos intézkedéseket meghozó kormányokat. Ezért különösen fontosnak tartjuk annak a javaslatnak az elfogadását, amely többek között arra szólítja fel a kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely tartalmazza a befektető-állam vitarendezési eljárások bármilyen formájának alkalmazását - emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője a konferenciát követően, annak kapcsán, hogy a magyar Országgyűlés a héten ismét tárgyalja azt hányattatott sorsú ellenzéki beadványt, amely többek között arra szólítaná fel az Orbán-kormányt, hogy ne írjon alá olyan szabadkereskedelmi egyezményt, amely csorbítaná hazánkban a demokratikus vívmányokat.

Külön érdekesség, hogy a határozati javaslathoz a fideszes Bencsik János több módosítót is benyújtott. Az egyik ilyen a konferencián is elhangzottakra rímelve azzal egészíti ki a beadványt, hogy az Orbán-kormány forduljon az Európai Bírósághoz annak érdekében, hogy tisztázza a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmus jogszerűségének kérdését az európai jog alapján.