A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közzétette legújabb tanulmányát, mely a „Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban” címet viseli, és a 2016. január 1. – június 30. közti időszakot vizsgálta.
A Műsorfigyelő- és elemző főosztály azt mérte fel, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők mekkora arányban jelentek meg a magyarországi hír- és tájékoztató műsorokban. Ezen kívül a kutatás tárgya volt a nemek megoszlása is. A felmérés kvantitatív tartalomelemzésen alapult.
Az eredmények kiválóan reprezentálják, hogy a magyar hírközlési platformok hogyan viszonyulnak a különböző társadalmi csoportokhoz, illetve milyen képet sugároznak ezen csoportok társadalmon belül betöltött szerepéről. A médiafogyasztók tudatos befolyásolása, az eltérő rétegek alul- vagy felülreprezentálása valós veszélyeket hordoz magában.
A vizsgált műsorok
MTV1: esti Híradó, Duna TV – Híradó, MR1 – 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika, TV2- Tények, RTL Klub – Híradó, Class FM- Hírek, ATV – Híradó, HírTV – Híradó 21, Echo TV – Híradó
A kiemelt csoportok aránya
Összességében a gazdaság szereplői az abszolút győztesek, arányuk 44,1 %. Az inaktív társadalmi csoportok 21,3%, a civil és érdekvédelmi szervezetek 14,2 és 16,6%, az egyházak pedig 2,8%. A nemzeti és etnikai kisebbségek megjelenése szűkül.
Gazdasági szektor
A gazdaságon belül a szolgáltatói szféra került előtérbe, szemben az iparral és a mezőgazdasággal. Konkrétabban: a tercier (szolgáltatói) szektor 80,3%, a szekunder (ipar), 11,4%, a primer (mezőgazdaság) 8,3%.
Szak- és érdekvédelmi szervezetek
Az egymáshoz viszonyított megjelenési arányuk nagyjából kiegyensúlyozott a 43,3-56,7%-os aránnyal. A vizsgált csoportokban elért eredmények sem elhanyagolhatóak a 14,2 és 16,6%-al.
Egyházak
Az egyházakon belül legtöbbet a katolikusok képviselői szerepeltek (59%), őket követik a reformátusok (14,3%), valamint a zsidó felekezetek (13,1%). Ezek az arányok a médiaszolgáltatók zöménél hasonlóak, érdekesség, hogy a kereskedelmi hírműsoroknál viszont az tapasztalható, hogy a katolikusok jóval kevesebbet, míg a zsidó vallás képviselő nagyságrendekkel többet szerepelnek. Az esetek többségében az egyházi szereplők megjelenésének okai: megemlékezések, ünnepnapok, egyéb kulturális témák.
Civil szervezetek
Ezen belül az országos szintű szervezetek (63,4%) élveztek elsőbbséget a műsorokban, de érdekes módon a kereskedelmi csatornák kiemelten foglalkoztak a helyi civil szervezetekkel is (22,3). A külföldi civil szervezetek magyarországi intézményei 10,1%-ot értek el. A fogyatékkal élők képviselői minimális reprezentációt kaptak (2,1%), míg az LMBT szervezetek a nullához közelít.
Inaktív csoportok
Ebben a rétegben a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) vitték a pálmát 64,3%-al. A nyugdíjasok 33,6, míg a munkanélküliek és hajléktalanok 1 százalék alatti arányt kaptak.
Kisebbségek
Az arányukhoz mérten leginkább alulreprezentált csoport egyértelműen a kisebbségek, a nagyjából 2 százalékos arányukkal. Ezen belül a határon túli magyarok és a roma népesség a két domináns réteg. A 2015-ös bevándorlókkal kapcsolatos hírözön felborította ezt a tendenciát, de mostanra nagyjából újra egyensúlyba került a korábbi arány.
Összegzés
A kiemelt társadalmi csoportok reprezentációja 17,3% volt, ez nagyjából megfelel a korábbi átlagnak. A nemzeti és etnikai kisebbségek megjelenése egy százalékot tett ki, ami indokolatlanul alacsony részarány, és a korábbi évek tendenciáitól is elmarad. A nemek vonatkozásában a férfiak szereplése közel négyötödös többségben van.
A televízión belüli arányosság tehát ahelyett, hogy javult volna, tovább romlott. A társadalmi rétegek arányainak megfelelő bemutatását felülírja a nézettség hajhászás és a csatorna beállítottsága is, ez szembemegy azzal, ami alapesetben a média funkciója lenne: az arányos, korrekt tájékoztatás. Sajnos ez a folyamat tökéletesen illik az elmúlt években tapasztalt magyar médiapiaci átalakulásokhoz.