Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában közölte: bővítik a beoltottak körét. Mint mondta, meghallgathatta az egészségügyi miniszter jelentését a 16-18 éves kor közöttiek olthatóságáról. A miniszterelnök ennek fényében azt az utasítást adta, különítsenek el annyi Pfizer-oltóanyagot, amennyi a 16-18 év közöttiek számára szükséges lehet. Elmondta azt is, folyik a vita a 12-16 év közöttiek oltásával kapcsolatban, a 16-18 évesek esetében azonban már döntés született. 18 év alatt mennyi joga van valakinek a saját egészségügyi állapotáról döntenie? Kell félni a fiatalkorúak oltásától az eddigi információk szerint? Az ADOM Diákmozgalom támogatja az oltást? Mit gondol minderről a HGYE elnöke vagy éppen Rusvai Miklós virológus? Más országoknál mik a tapasztalatok? Körkép.
Ennek kapcsán portálunk megkereste az ADOM Diákmozgalom szóvivőjét, Saly Esztert, ők hogyan vélekednek minderről. A szóvivő az Alfahírnek elmondta, alapvetően támogatják a döntést, hiszen, ha a 16-18 évesek nyitottak az oltakozásra, s ettől biztonságban érzik magukat, ők is annak a pártján állnak, hogy ezt megtehessék.
Hozzátette, letesztelt vakcinával oltanák őket, hiszen a Pfizer oltóanyaga a fiatalok számára is alkalmas. S az is fontos szempont, hogy ha a vizsgázók az érettségi előtt sorra tudnának kerülni, nagyobb biztonságban lehetnének. A Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti és Szakmai Egyesületének (HGYE) elnöke, Dr. Havasi Katalin kiemelte szerkesztőségünknek, hogy egy-két éven belül várható majd hat hónapos kortól rendelkezésre álló vakcina, ha a most folyamatban lévő vizsgálatok pozitív eredménnyel zárulnak, vagyis komolyabb mellékhatásoktól mentes lesz és védettséget biztosít a gyermekeknek. Ezeknek ki kell várni a végét, ami során két éven át követik a gyermekeknél az ellenanyagszintet, a vakcina hatásait, tehát minden olyat, ami összefüggésben lehet a védőoltással.
Védettség kialakítása az érettségi hajrájában
Dr. Havasi szerint a gyermekek oltása kapcsán két fontos szempontot érdemes előre sorolni: az egyik a gyermekek egészsége, hiszen ugyanúgy elkaphatják a koronavírust, mint a felnőttek, s bár szerencsére ritkábban alakulnak ki náluk súlyosabb tünetek, nem feltétlenül lehet megmondani, melyik az a fiatalkorú, akire veszélyes a COVID-19. A másik a társadalom szempontja: sokat hallhattuk az utóbbi időben a „nyájimmunitás” fogalmát, amihez szükség van - a kórokozó terjedésének gyorsaságától függően - 70-85 százalékos védettségre. Egyre inkább az látható a kutatásokból, hogy inkább 80-85 százalékos átoltottságnál alakul majd ki a nyájimmunitás, ez viszont csak úgy érhető el, ha legalább a gyermekek közül is beoltják azokat, akiket lehet.
Gyerekorvos: amíg a közösségbe járó gyerekek fertőzhetnek, nem lehet megszabadulni a járványtól
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, az ADOM Diákmozgalom hétfői Facebook-posztjában arra hívta fel a figyelmet, az alsó tagozatosok valószínűleg 44 százaléka nem ment iskolába, ez több mint 100 ezer diákot jelent. Arról pedig már Póta György gyerekorvos beszélt az ATV Start c.
Mennyire lehet azonban jó mondjuk egy 18 éves esetében egy oltás, aki épp az érettségi hajrája előtt áll, arra készül? Saly úgy véli, vannak olyan, az oltást követő 1-2 napban jelentkező mellékhatások, amelyek negatív hatással lehetnek az érettségi eredményére, főleg, ha a fiatal még izgul is vagy rossz a közérzete.
Ez egy kétélű kard ilyen szempontból
– értékelte, hozzátéve, mindenképpen figyelembe kellene venni az érettségi időpontját a fiatalok oltásával kapcsolatban.
De hogyan állnak mindehhez a fiatalok? A szóvivő szerint a vegyes visszajelzések a jellemzőek csakúgy, ahogyan a szülők állnak gyermekük beoltatásához, ugyanakkor a Diákmozgalom támogatja a fiatalok oltását, hiszen
Volt nagyon fiatal áldozata is a koronavírusnak. A fiatalok is félnek. Félnek például attól, hogy megfertőzik a saját szüleiket, ezért sem akarnak sokan iskolába menni. Nyilván az online oktatás nem olyan minőségű, mint a jelenléti, kevésbé hatékony. S minél később kapnak oltást a diákok, annál később lehet biztonságos körülmények között visszatérni az iskolába
– fejtette ki Saly Eszter.
Éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül amellett fiatalkorúak egy bizonyos korcsoportja mellett, akiknek ajánlott mielőbb megkapnia az oltóanyagot. A HGYE elnöke emlékezetet rá, ahogyan az idősek esetében bizonyos krónikus betegségeknél tapasztaltuk a jelentősebb kockázatát a vírusnak, a gyermekek között is vannak olyan csoportok, akiknél mindenképpen indokolt az oltás, természetesen közöttük is csak 16 éves kortól, hiszen a remélt előny érdekében nem feledkezhetünk meg a biztonságosságról. Az ő oltásuk szervezése már meg is kezdődött a centrumokban, néhányan már az oltást is megkapták, például akiknek fibrózissal járó tüdőbetegsége van. De ebbe a csoportba tartoznak a transzplantációra váró, vagy az immunrendszerre ható gyógyszeres kezelést kapó gyerekek is. Őket várhatóan a gondozási központokban fogják oltani, de ennek szervezése még folyamatban van – egészítette ki.
Eldöntheti-e egy 16 éves, hogy beolttatja magát vagy sem?
A szóvivő szerint a szülő beleegyezése is szükséges lehet ehhez 18 év alatt. A kérdéssel felkerestük Rusvai Miklós virológust, víruskutatót is, aki szintén ezen a véleményen volt és szerinte a szülő hozzájárulása mindenképpen kell a gyermek beoltása előtt, ugyanúgy, mint a méhnyakrák elleni vakcinázás esetében. Dr. Havasi mindezt úgy tudja, hogy a 14-18 év közötti korcsoport szülői beleegyezés nélkül is meghozhatja a hétköznapi életét érintő kisebb súlyú döntéseit. Azt gondolja, ha van annyira érett egy 16-18 éves, hogy eldönti, szeretne-e védettséget, akkor fontos, hogy meg is kaphassa. A nehezebb kérdés inkább az, hogy ha a szülő beoltatná gyermekét, de ő azt nem akarja, arra mit mond a jog. Mint orvos mindenképp szeretné, hogy legyenek beoltva, hiszen a gyermekek számára ez biztonságot jelent, de egy majdnem fiatal felnőtt embert akarata ellenére beoltani, azt problémásnak tartja. Orvosként úgy látja inkább a meggyőzés, mintsem a jog erejével kell hatni rájuk.
Nem hiába az egymásnak ellentmondó vélemények, mint megtudtuk egy jogásztól elvileg 18 év alatt a törvényes képviselőnek a hozzájárulásával történhet, mivel ő is regisztrál az oltásra. Akadnak azonban olyan esetek amikor a kiskorú akarata nem hagyható figyelmen kívül. Nehéz kérdés, a jogász álláspontja az volt, hogy a szülő oldaláról nézve nem kötelezhető a gyermeke beoltatására, hiszen Magyarországon alapvetően az oltás beadatása sem kötelező érvényű. Ez egy dilemma, jelenleg egyöntetű álláspont sincs az ügyben, így jó válasz sem adható rá - emelte ki.
Talán az is kérdés, mennyire lehet a miniszterelnök által említett utasítás összhangban azzal, miszerint Gulyás Gergely csütörtökön – tehát egy nappal Orbán bejelentése előtt – még azt mondta, mivel a 18 év alattiaknak nem kell felvennie a vakcinát, így nem is kell számukra védettségi igazolvány. Saly úgy véli, ez zavart okozhat, hiszen senki sem tudja jelenleg pontosan, mi az, ami érvényes és mi az, ami nem. Ennél többet pedig ők sem tudnak.
Gyermek-COVID nemzetközi szinten
Magyarországon nagyságrendileg ötven- száz gyermek került kórházba súlyos tünetekkel koronavírus miatt, ezt Havasi Katalin mondta egy online eseményen - írta a Világgazdaság.
Havasi általánosságban a gyerekek Covid-19 betegségével kapcsolatban hangsúlyozta, kisebbek sokkal kevésbé terjesztik a vírust a szakirodalom szerint, a serdülők esetében azonban már más a helyzet.
Kitért arra is, az április 19-ei iskolanyitás kapcsán az igazság félúton keresendő: ugyanis jó ideje online oktatás folyik, s ha ezt az időt valóban mindenki otthon töltötte, a visszatérő gyerekek nem jelenthetnek veszélyt.
Speciális, súlyos szövődményekkel járó betegség a gyermekeket sújtó post-COVID-szindróma
A több mint egy éve tartó COVID-19-járvány első két hulláma alatt a veszélyeztetettebb idősebb korosztályok kaptak kiemelt figyelmet, azonban a hazánkban is tomboló, az egészségügyet a végletekig leterhelő harmadik hullám új csoportot vett célba, a gyermkekeket.
Fontos az is, miszerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatása szerint a Covid-19 legsúlyosabb szövődménye a lelki károsodás, a karantén, az izoláció, egy tízéves gyerek ugyanis élete tíz százalékát társaitól elzárva töltötte.
Nemzetközi vizekre evezve az látható, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia március végi adatai szerint például az Egyesült Államokban a pandémia kezdete óta 3,4 millió gyermek tesztje mutatott pozitivitást. Az USA-ban eddig 279 gyermeket veszítette életét.
A tengerentúli iskolanyitást követően a jóval fertőzőképesebb brit variáns gyorsan, széles körben terjedt a gyermekek között, a legtöbb új fertőzött a 10-19 éves gyermekek körében fordult elő.
Érdemes talán azt is megjegyezni, Magyarországon 1,8 millió 18 év alatti gyermek van, nélkülük pedig a nyájimmunitás kialakulása nehezen volna elérhető.
Amit érdemes tudni a gyermekek oltásának klinikai tesztjeiről
Jelenleg számos klinikai vizsgálat folyik gyermekek bevonásával, többségében a messenger RNS (mRNS) tartalmú vakcinák alkalmazásával: ilyen a Moderna, valamint a Pfizer-BioNTech oltóanyaga.
Ezen oltásokról azt kell tudni, hogy nem tartalmaznak semmilyen kórokozót, ellenben arra utasítják sejtjeinket, hogy készítsenek olyan ártalmatlan részt a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjéből, amely megfelelő immunválaszt alakít ki.
Márciusban a Pfizer-BioNTech és a Moderna is klinikai vizsgálatokat indított már 6 hónapos csecsemőknél, illetve idősebb gyermekeknél s tizenéveseknél is.
A Pfizer-BioNTech oltóanyag pedig már az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) sürgősségi felhasználási engedélyével is rendelkezik 16 évesnél idősebbek számára.
Külföldön már oltják a fiatalkorúakat
Előrejelzések szerint az idei nyáron az Egyesült Államokban megkezdődhet a 12-16 éves fiatalok oltása is. A 12 éven aluliak számára történő oltás kapcsán a vizsgálatok most kezdődnek, ezek első eredményei 2021 végére, a jövő év elejére várhatók. Rusvai Miklós hozzátette
Nagy Britanniában az AstraZeneca, míg az Egyesült Államokban a Moderna vakcinával indultak meg a tesztsorozatok, azonban oltási kampányt még egyetlen országban sem szerveztek gyermekeknek. Ennek egyszerű oka van: a legvédtelenebbeket kellett legelőször oltani, miközben fokozatosan haladnak lefelé a korlistán. Egyidejűleg külön tesztcsoportokon nem szokták kipróbálni az oltóanyagokat, most kerültek sorra a fiatalkorúak ebben a rendszerben.
A másik oka mindennek, hogy ha valamiféle káros hatása van bármelyik vakcinának, az inkább a felnőtteken derüljön ki - tette teljessé a képet a virológus.
Izraelben – ahol a lakosság nagyobb hányadát már beoltották – és kampányszerűen folyik a 16-18 év közöttiek oltása, megkezdték a 12-16 évesek oltását is. Március végéig 600, krónikus alapbetegségben szenvedő gyermeket oltottak be a Pfizer-BioNTech vakcinával komoly mellékhatások nélkül, egy klinikai vizsgálatban pedig hamarosan az 5-11 évesek oltását is megkezdik.