Hazánkban most már kritikus méreteket öltő munkaerőhiánynak az egyik oka a fiatalok, a szakképzett, és a diplomás magyar állampolgárok nyugatra vándorlása.
Jövőkép nélkül
A migrációt elsősorban a jelentős bérkülönbségek ösztönzik, ugyanakkor működő, hatékony, a társadalom egésze számára elérhető lakásprogramok híján kialakult lakhatási válság is komoly hatással van azokra, akik az elvándorlás mellett döntenek.A tartósan külföldön dolgozók, esetleg le is telepedők nemcsak a népességi adatokban jelentenek hiányt, de nagy mértékben befolyásolják az óhaza gazdasági teljesítményét - több szempontból is.
A Világbank és az Eurostat jelentése szerint az elmúlt 25 évben mintegy 20 millió ember vándorolt ki Kelet-Közép Európából, ez 5,5 százalékkal vetette vissza a népességnövekedést térségünk országaiban.
Megállapították, hogy 2012-ben 7 százalékponttal magasabb lett volna a térségben a gazdasági növekedés az 1995 és 2012 közötti migráció nélkül.
Migráció, emigráció
Hazánk esetében ez az adatsor annyiban kissé torz, hogy az említett időszakban fejeződött be több százezer határon túli magyar anyaországba települése, így ez a két folyamat kiegyenlítette egymást. Másrészt hazánk esetében 2012-től még látványosabb méreteket öltött a munkaerő-kivándorlás, ami ebben az adatsorban már nem szerepel.Az elvándorlás nemcsak munkaerőhiányt okoz, de közvetve növeli a kibocsátó országok kormányzati kiadásait is.
Mivel egyre kevesebben végeznek itthon termelőmunkát, ezért a költségvetés minél nagyobb része megy el a jóléti kiadásokra. Ezt a bevételi oldalon a munkára rakodó terhek növelésével próbálják kiegyenlíteni, ami viszont visszafogja a gazdasági növekedést.
A negatív spirál pedig további zsugorodást eredményez.
A tanulmány szerint 1990 és 2012 között a térségben átlagosan 6,2 százalékkal költöttek többet a kormányok a szociális kiadások fedezésére - amit az elemzők a kivándorlás számlájára írnak.
Az összeomlás felé
A gazdasági exodus folyamata azonban még nem ért véget, előrejelzések alapján 2015-2030 között folytatódni fognak a fent bemutatott trendek, a nettó kibocsátó országok kumulált kibocsátási vesztesége a 9 százalékot is megközelítheti, míg az egy főre jutó GDP 4 százalékkal csökkenhet.