A HÖOK júniusban évek óta nem tapasztalt keménységgel szállt bele a kormányba. A szervezet akkori közleményében úgy fogalmazott: a 2018. évi költségvetési törvény szerint
"Magyarország Kormánya számára nem fontosak a felsőoktatási hallgatók és nem érdekes, hogy milyen körülmények között töltik mindennapjaikat."
Évek óta nem szállt így bele a kormányba a HÖOK
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jellegénél fogva inkább az érdekképviselet csendes tárgyalásos módját részesíti előnyben. Utoljára hat évvel ezelőtt, a 2011 őszi nagy egyetemista tüntetések idején, a tandíj burkolt bevezetése ellen tiltakozva álltak bele nyilvánosan a kormányba. Most is próbáltak szót érteni a hatalommal, de javaslataikaról tudomást se vettek.
A hallgatói érdekvédők több alkalommal is jelezték, hogy alacsonyak a felsőoktatási ösztöndíjal, hiszen azok
az elmúlt 10 évben nem emelkedtek semmit.
Pedig a szervezet még kutatásokkal is alátámasztotta, hogy nagyon sok hallgató van nehéz helyzetben, és javaslatokat is dolgozott ki az elosztási rendszer igazságosabbá alakítására.
Elképzeléseik szerint az egy hallgatóra jutó évi 119 ezer forintos normatívát 172 ezer forintra kellene növelni. Ez kompenzálná az elmúlt 10 évben mért inflációt,
így az ösztöndíjak visszanyernék a 2007-es reálértéküket.
Ehhez pedig a jelenlegi 31 milliárd forintos forrás 43 milliárdosra növelésére lenne szükség. Utóbbi még mindig kirívóan alacsony például az 1992-es ráfordításokhoz képest, mikor is egy hallgatóra (akkori értékről átszámítva) még 540 ezer forintnak megfelelő összeget költött az állam.
Ma egy 4,5-ös átlagot teljesítő diáknak hozzávetőleg átlagosan 13 ezer forintnyi tanulmányi ösztöndíj jut egy hónapra.
Ám vannak olyan intézmények is, ahol csak a törvényi minimumot, vagyis havonta mindössze hatezer forintot fizetik ugyanilyen teljesítményre.
Magasról tesz a felsőoktatásra a kormány
Általános a felháborodás az alacsony egyetemi ösztöndíjak miatt. A hallgatók vagy cinikus viccelődéssel említik a témát, vagy kifejezetten dühösen - erről beszélt a Magyar Nemzetnek Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A szervezet már tiltakozott amiatt, hogy a kormány az elmúlt 10 évben nem emelte a hallgatói ösztöndíjakat, és a jelek szerint jövőre sem kívánja megtenni.
Különösen tanulságos a HÖOK egy másik, szintén 2015-ös felmérése, amelyben a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatókat kérdezték megélhetésükről. A lesújtó eredmény szerint
a megkérdezettek közel 42 százaléka arról számolt be: hónapról hónapra anyagi gondok és nélkülözések közepette él.
További 41,5 százalék pedig azt jelezte: éppen csak hogy kijön a jövedelmeiből.
Májusban Dúró Dóra, a Kulturális Bizottság jobbikos elnöke, októberben Farkas Gergely, a párt ifjúsági tagozatának elnöke tette szóvá a Parlamentben az egyre tarthatatlanabb helyzetet. Megoldási javaslatként a HÖOK tervezetét ajánlották, amely
mindössze 12 milliárd forintos többlet ráfordítást jelentene.
Ehhez képest csak a tavalyi évben nagyjából
20 milliárd forintot költött az állam propagandacélokra.
Orrvérzésig szórjuk az adóforintokat kormánypropagandára
A Kreatív Online tette közzé a weCAN legfrissebb kiadványának összegzését, melyből kiderül, a nyomtatott sajtóban megjelent reklámokat lassan lecserélik online hirdetésekre. Míg a régió 14 országában a digitális hirdetésekre fordított költségek aránya két év alatt 21-ről 29 százalékra emelkedett, a print reklámok aránya 17-ről 12 százalékra esett.