Washington döntése szerint a Pegasus-kémszoftvert gyártó NSO Group, és a többi érintett cég (az orosz Positive Technologies, a szingapúri COSEINC és az izraeli Candiru) olyan listára került fel, melynek elemeiről az Egyesült Államoknak nyomós oka van feltételezni, hogy az ország nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel ellentétesen cselekedett. A szigorú szankciókról szóló döntés egyúttal azt is jelenti, hogy az NSO nem üzletelhet amerikai cégekkel különleges engedély nélkül
- idézi a Telex a Guardian cikkét.
A Pegasus-botrány idén nyáron robbant ki, amikor újságírók nemzetközi csoportja, köztük a Direkt36 újságírói feltárták, hogy több mint 50 országban, például Magyarországon is megfigyelésre használták az izraeli kémszoftvert. A kiszivárgott információk alapján a célpontok között az Orbán kormány tevékenységét kritizáló tényfeltáró újságírók és jogvédők is voltak, de mint kiderült a Pegasus egyik célpontja például Emmanuel Macron volt.
Az NSO mindezekre szűkszavúan úgy reagált, hogy a kémszoftvert veszélyes bűnözök felkutatására használták.
Itthon, a Pegasus-ügy kirobbanása után az ellenzék szeptember közepén összehívta a Nemzetbiztonsági bizottságot, amely meglepetésre határozatképes volt. Azonban egyértelmű cáfolatot a magyar érintettségről állítólag nem kaptak a képviselők Pintér Sándor belügyminisztertől és Varga Judit igazságügy-minisztertől. Az elhangzottakat viszont 50 évre titkosították.
Arról azonban Stummer János a testület jobbikos elnöke beszámolhatott, hogy mire nem voltak hajlandóak egyértelmű választ adni.
Nem hangzott el válasz arra a kérdésre, hogy történt-e politikusok, újságírók lehallgatása az elmúlt években a Pegasus nevű kémszoftverrel. Emellett nem hangzott el a válasz arra a kérdésre sem, hogy történt-e egyáltalán a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés
- mondta Stummer János, hozzátéve: ugyanezen híreket Völner Pál állatitkár sem cáfolta egyértelműen.
Nem kaptak egyértelmű cáfolatot a kormánytól Pegasus-ügyben a Nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki tagjai a bizottság hétfői ülésén tényekkel alátámasztott, egyértelmű cáfolatokat vártak volna Pintér Sándor belügyminisztertől és Varga Judit igazságügy-minisztertől a Pegazus-üggyel kapcsolatban. A bizottság elnöke, Stummer János az ülés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy határozatképes volt a bizottsági ülés, amelyen részt vett Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál igazságügyi államtitkár is.
Az egyik legkirívóbb esete a Pegazus-ügynek, hogy Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő izraeli kémprogrammal,
Péterfalvi Attila korábban azt mondta, november elejére zárulhat le az adatvédelmi hatóság Pegasus-üggyel kapcsolatos vizsgálata. Azonban eddig nem adott semmilyen tájékoztatást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
Péterfalvi Attila: november elejére zárulhat le az adatvédelmi hatóság Pegasus-üggyel kapcsolatos vizsgálata
Ahogyan arról beszámoltunk, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki tagjai a bizottság hétfői ülésén tényekkel alátámasztott, egyértelmű cáfolatokat vártak volna Pintér Sándor belügyminisztertől és Varga Judit igazságügy-minisztertől a Pegazus-üggyel kapcsolatban, erre azonban nem került sor. Ráadásul a bizottság ellenzéki tagjai nem mondhatták el, pontosan mi hangzott el az ülésen, mert a kormány 2050-ig titkosította az elhangzottakat.