Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – írja a Direkt36 oknyomozó portál. Bodnár célponttá válása abból a kiszivárgott adatbázisból derül ki, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontjai szerepelnek.
A tényfeltáró központ szerint a főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között rendkívül érdekes, hiszen Bodnár évtizedes rendőrkarrierje során éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010-2018 között pedig a TEK második embereként.
Bodnár akkoriban vált célponttá, amikor 2018 tavaszán hirtelen el kellett jönnie a terrorelhárítástól.
A TEK akkor ezt szervezeti átalakításokkal magyarázta, de a távozásáról beszámoló híroldalak szerint politikai belharcok és bizalomvesztés miatt váltották le.
A Direkt36-nak ugyanakkor több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás egybehangzóan azt állította, hogy
Bodnár célponttá válását szokatlannak tartják a Direkt36 által megkérdezett korábbi titkosszolgálati tisztek.
Az oknyomozó portálnak többen azt mondták, hogy
egy ennyire magas rangú nemzetbiztonsági vezető megfigyelése extrém esetnek számít a magyar biztonsági szervek életében.
Szerintük ilyet csak nagyon súlyos bűncselekmény gyanúja esetén lehetne megtenni, Bodnárral szemben azonban a jelek szerint ilyesmi nem merült fel, hiszen nem gyanúsították meg semmivel, és a TEK-től való távozása után is kapott rendőrségi pozíciókat.
A Pegasus-megfigyelés célpontjának kiválasztott Bodnár Zsoltról több kérdést is feltett a Direkt36 a TEK-nek és a kormánynak, melyekre nem érkezett válasz. Bodnárt többször, több csatornán is kereste a tényfeltáró központ, de ő nem reagált ezekre. Ezért nem volt lehetőség a készülékének átvizsgálására sem, így nem lehetett utánanézni annak, hogy a telefonját valóban sikerrel feltörték-e a Pegasusszal.
Fontos hangsúlyozni ugyanis, hogy az adatbázisban való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telefonszámhoz tartozó készüléket sikeresen fel is törték a kémszoftverrel. Számos külföldi és magyar célpont esetében ugyanakkor a készülékeik technikai elemzése utólag kimutatta a Pegasus nyomait.
Mint ismert, az NSO ügyfelei által kiválasztott telefonszámokat tartalmazó adatbázishoz a párizsi központú Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen. Az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírói csapat elemezte, melynek egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
Mire képes a Pegasus?
Mint megírtuk, a Pegazus nevű kémprogram segítségével távolról követni lehet a meghekkelt telefonokon zajló beszélgetéseket, kapcsolati adatokat, szöveges üzeneteket és e-maileket, valamint a készülék tulajdonosának hollétét is képesek naprakészen számon tartani.
A szoftver először "jailbreakeli" az iPhone-t, majd a megszerzett root hozzáféréssel olyan kódot telepít, amivel a készülék mikrofonját és kameráját távolról bekapcsolhatják és felvételeket készíthetnek. A szoftver arra is képes, hogy képernyőképeket készítsen, lehallgassa a telefonhívásokat, SMS-eket és emaileket, alkalmas továbbá üzenetküldő és VoIP-alkalmazások (például iMessage, Facebook, Telegram és Viber) forgalmának megfigyelésére, valamint személyes adatok, jelszavak és a naptárban tárolt események kicsempészésére is.
Mi az a Pegasus-ügy? A lehallgatási botrányról röviden
Ahogyan arról beszámoltunk, már évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A több mint 300 magyarországi célpont között voltak tényfeltáró újságírók, médiacégeket tulajdonló vagyonos üzletemberek (például Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa), illetve szűkebb környezetük is.
Időközben kiderült, hogy a lehetséges megfigyeltek listáján az oknyomozó újságírók és politikusok mellett az Ügyvédi Kamara korábbi elnöke, Bánáti János és Gödöllő ellenzéki polgármestere, Gémesi György is szerepel.
Mint arról beszámoltunk, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel cikkében arról írt, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági célú megfigyelésre nem vonatkoznak pontos szabályok, az érintettek pedig ezáltal nincs hatékony jogorvoslati lehetőségük.