Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot - Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét -, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.
A vád szerint Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése miatt kezdődött tiltakozás a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Szabadság téri tévészékháznál követelte sikertelenül, hogy olvassák be petíciójukat. Ezután a tömegből elkezdtek köveket dobálni, autókat felborítani, gyújtogatni, rátámadtak a székházat védő rendőrökre, majd betörtek az épületbe, ahol dúltak, fosztogattak.
Az ügyészség ezzel kapcsolatban azt rója a vádlottak terhére, hogy a székházhoz vezényelt rendőröknek hiányos volt a védőfelszerelésük, a helyszínparancsnok pedig nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket és megvédeni az épületet. Az akkori budapesti főkapitány felelősége az ügyészség szerint abban áll, hogy mindezt észlelve
sem tett érdemi lépéseket
a helyzet megoldására.
A székházostromnál mintegy kétszáz rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett. Egy másik, évekkel ezelőtt lezárult büntetőeljárásban negyven civilt vádoltak meg erőszakos bűncselekményekkel a székház elleni támadás miatt. Többségük felfüggesztett szabadságvesztést kapott, volt néhány felmentő ítélet, illetve pénzbüntetés, letöltendő szabadságvesztést abban az ügyben csak a visszaesők kaptak.
Az összecsapások a tévészékház ostromát követő napokban is folytatódtak a főváros közterületein, majd 2006. október 23-án az akkor ellenzékben lévő Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között. Ezekkel kapcsolatban az ügyészség azért kívánja a vádlottak felelősségre vonását, mert a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok
nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat.
Mi több, az ilyen esetekben szerintük a rendőrtanúk igyekeztek homályossá, bizonytalanná tenni a tényállást. Az azonosítószámok levételére buzdító, minden bizonnyal felső utasítás persze szóba sem került. Ahogyan azzal sem vádolják sem Benét, sem Gergényit, hogy a különlegesen brutális fellépésre ők adtak volna parancsot, vagy bátorítást.
Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést vagy még enyhébb szankciót
kért a vádlottakra a javarészt mulasztással megvalósított katonai bűncselekmények miatt.
A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket és védőikkel együtt felmentést kértek.
Az elsőfokú büntetőper 2013-ban kezdődött és mintegy két év alatt több mint száz tárgyalást tartottak, meghallgattak több mint kétszáz tanút, köztük volt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is - akit "természstesen" az eljárás során semmivel sem vádoltak meg.
Az eseményeket az évek során több parlamenti és szakértői bizottság is vizsgálta.
Az elsőfokú büntetőperben 2015 októberében hirdetett nem jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa: Gergényi Péter elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottja, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt
a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesült,
a többi vádlottat pedig felmentették a vádak alól.
Megrovásra felterjesztve
A röszkei káoszban, vagy éppen pár nappal ezelőtt a horvát határ mentén néhány zokniját egy fadarabbal tűz fölött szárító rendőrt nézve gondolkodtam el, vajon mi kell ahhoz, hogy a magyar állam észbe kapjon, és áldozzon már azokra, akik épp biztosítják a számára.az állami szuverenitást és működőképességet. Vagy annak látszatát.
Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol néhány hete az ügyész perbeszédében Bene László, illetve Dobozi József esetében új eljárást indítványozott a több mint egy évtizeddel ezelőtt történtek kapcsán, a többi vádlott esetében pedig jobbára bűnösség kimondását és felfüggesztett börtön-, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta.