Terjedelmes cikkben számolt be az erdélyi béruniós kampánynyitóról a Historia.ro román portál. Az Ionel Grigorescu tollából származó cikk számos, meglepően pozitív megállapítást tartalmaz, bár olyan részei is akadnak, melyek kiválóan mutatják: sokat kell még dolgozni a román-magyar megértés területén, hogy a szerző által is emlegetett hidakon ne csak a száz esztendős szellemi dugó vánszorogjon egyik, meg másik irányba is.
Ami összeköt
A cikk felidézi: november 3. és 5. között a jobbikos Gyöngyösi Márton is részt vett a béruniós kezdeményezést népszerűsítő erdélyi körúton (Grigorescu írásában nagyvonalúan "elfelejti" megemlíteni a projekt román kezdeményezőjét, Dragoş Tîrnoveanut, aki természetesen szintén részt vett fórumsorozaton - a szerk.).
"A jelenleg Magyarország fő ellenzéki politika erejének számító Jobbik átalakulási és üzenete mérséklését célzó folyamaton megy át, amivel magához vonzotta a Fidesz-szavazók egy részét, úgy Magyarországon, mint ahogy a környező országokban is"
- fogalmaz a szerző, majd kifejezte abbéli örömét, hogy a magyar politikus
"olyan konkrét üzenetet mutatott be, aminek célja párbeszéd kezdeményezése olyan célok megvalósítása kapcsán, melyek egyaránt érdekesek az egyszerű polgár számára, akár magyarról, akár románról van szó".
Grigorescu kiemelte:
"Gyöngyösi Márton nyilvános szereplése megmutatja - ahonnan a legkevésbé számítottunk volna -, hogy vannak Románia és Magyarország között olyan hidak, melyeket a racionális politikusok a közösségek összehozására használhatnak fel, nem a megosztásukra, ahogy azt a Fidesz és az RMDSZ naponta bizonyítják."
A cikk úgy fogalmaz, hogy Gyöngyösi bérunióval kapcsolatos érveivel képes volt megragadni a hallgatóságot, üzenetét
"pozitív módon fogadta az egyszerű polgár, nemzetiségétől függetlenül, mert az alacsony bérek miatti elvándorlás kérdése gondot jelent az EU-hoz később csatlakozott, a volt szovjet tömbhöz tartozó államoknak".
Az újságíró Gyöngyösit is megszólaltatta, aki úgy tapasztalta:
a Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Baróton, Szatmárnémetiben és Nagyváradon tartott fórumokon az erdélyi magyar körök részéről nagy érdeklődés mutatkozott a bérunió iránt.
Gyöngyösi azt is kifejtette:
a béreket nem lehet egy egyszerű brüsszeli pecséttel megnövelni, de az egyszerű emberek életszínvonalának javulásához az is nagyban hozzájárulna, ha minimálisra csökkentenék a politikai és gazdasági korrupciót.
"Választási időszak van, a bérunió pedig gyökeres változást hozhat" - Véli a bérunió román kezdeményezője
Úgy vélem, mindannyian tisztában voltunk vele, hogy ez a kezdeményezés nem lesz könnyű, de az első romániai körútunk optimista hangnemben zárult, jól fogadták az üzenetünket, az embereket és a médiát pedig érdekelte a téma.
És ami távolít
Ezek mellett a pozitív észrevételek mellett ugyanakkor sajnos a román sajtóra jellemző egységsugarú paranoia is tetten érhető a cikkben.
Grigorescu ugyanis, bár azt helyesen látja, hogy a Fidesz megpróbálja lejáratni a polgári kezdeményezés elindítóit - nem csak a Jobbikot, hanem szövetségeseit is -, ezt nyilván nem azért teszi, mert az "a Magyarországgal határos államokban hangoztatott autonomista-párti radikális üzenet minimalizálásához vezethet",
sokkal inkább azért, mert Orbánék is érzik, hogy a jobbikos kezdeményezés komoly politikai fegyvertény lehet a jövő évi választásokon, hiszen azzal a párt már most többet tett a munkából élő magyar emberekért, mint a Fidesz kormányzati pozícióból valaha.
A szerző akkor is téves következtetésre jut, amikor szerinte a béruniós aláírásgyűjtés "elhomályosíthatja" a Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe európai nemzetiségi önrendelkezési kezdeményezést, amit a Jobbik politikusai többször is támogatásukról biztosítottak.
A Fidesz kapcsán felhozott, Nyírő József "fasiszta" voltát taglaló fejtegetéseket pedig inkább nem is minősítenénk, ha nem muszáj...
A Jobbik nem kér Gyurcsány javaslatából - Vona is megszólalt a MÁÉRT után
Vona a Jobbik elnökeként tízperces felszólalási lehetőséget kapott a rendezvényen, melyet határokon átívelő ünnepnek, és a határon túli magyarság szempontjából nagyon fontos eseménynek nevezett. A Jobbik elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: beszédében nemcsak a pozitívumokról és sikerekről tett említést, hanem javaslatokat is megfogalmazott.
Közel, és mégis távol
A cikkel, és a román sajtóvéleményekkel kapcsolatban összességében elmondható, hogy a bérunió konkrét témájára adott reakciók kifejezetten pozitívnak tekinthetők, látszik, hogy a történelmi sérelmek és a szimbolikus kérdések feszegetése helyett az ilyen ügyek mentén van esély valódi párbeszédre a szomszédos államok többségi nemzeteivel.
Fontos lenne, hogy megszívleljük ezt a tanulságot, mert hosszútávon csak így küszöbölhető ki, hogy továbbra is a fentebb felsorolt, faék egyszerű megközelítések uralják és mérgezzék a Kárpát-medence közbeszédét.
Ez értelemszerűen közelebb vihetne minket a XX. század sebeinek begyógyításához és egymás jobb megértéséhez is, persze ehhez olyan nemzetpolitikára is szükség lenne, ami a határon túli szavazatszerzésen kívül az ott élő magyarok jólétében és jóllétében is érdekelt lenne.
Nemzetközi súlyú szakszervezetek is a bérunió mellett - Polgári Kampánybizottság alakult
Gyöngyösi ismételten hitet tett amellett, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének uniós alapelvvé tétele nem ördögtől való, vagy illuzórikus vállalkozás, az egész kelet-közép európai régiót sújtó béregyenlőtlenségek rendezése pedig nem ideológiai kérdés.