Pénteken a kormánypárti Magyar Idők számolt be arról, hogy Orbán Viktor személyesen vesz részt a Sargentini-jelentés vitáján. Délután Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár is megerősítette ezt az MTI-nek.
Orbán showműsora lehet a szeptemberi vita és szavazás
Minden bizonnyal a kormányfő ki fogja használni az alkalmat és a nagy sajtófigyelmet is arra, hogy ismét „a megtámadott Magyarország hős várvédőjének” szerepében tetszelegjen, és „Soros György ostromával” magyarázza a jelentés létezését (ahogy egyébként eddig is). Mindez persze egy olyan nagyszabású színjáték lesz, ami pont kapóra jön a Fidesz-KDNP-nek az EP-választás kampányának nyitányaként.
A hazai ellenzéknek viszont egy cseppet sem jön jól a Sargentini-jelentés, amelynek vitájában és zárószavazásában jobbára csak statisztaszerep juthat nekik. A szavazás ráadásul csapdahelyzetet is teremt.
- Ha EP-képviselőik elfogadják a jelentést, a többnyire már kormányzati érdekeltségbe került hazai sajtó szinte bizonyosan hazaárulóknak, sorosistáknak, bevándorláspártiaknak fogja őket bélyegezni. A magyar emberek többsége pedig nem nagyon lehet tisztában azzal, hogy pontosan mit is tartalmaz a Sargentini-jelentés, mivel itthon eléggé leegyszerűsített értelmezést kapott.
- Ha az ellenzéki pártok nem fogadják el, azzal is Orbánék kezére játszanak, mert legitimálják és igazolják a kormány eddigi szabadságharcos retorikáját, vagyis behúzódnak a kormánypártok árnyékába.
A Sargentini-jelentés tüzetesebben megvizsgálva ugyanakkor nemcsak Orbánék miatt fejtörő az ellenzéknek, hanem, mert egyes állításai alaptalan vádakat is tartalmaznak Magyarországgal szemben. Ráadásul a kilátásba helyezett szankciók sem csupán a kormányt érintenék, hanem az egész országra bélyeget nyomnának, illetve hatással lennének. Az sem utolsó szempont, hogy kívülről ki és milyen jogon gyakorolhat nyomást egy szuverén államra.
A magyar jogállamiságról szóló jelentés Judith Sargentiniről, az Európai Zöld Párt képviselőjéről kapta a nevét. A tervezet áprilisi brüsszeli ismertetésén a képviselőnő arról beszélt, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete, illetve támadást indítottak a civil társadalom ellen. Ezt a részét aligha vitatná bárki is az ellenzéki oldalon. De az már elég túlzó megállapításnak hat, hogy Magyarországon olyan elviselhetetlen antiszemitizmus és rasszizmus tombol, vagy annyira nem érvényesülnek a nők jogai, hogy ezért büntetést kilátásba helyező jelentésnek kéne készülnie.
A jelentés a migrációra is kitér, noha Judith Sargentini korábban többször is igyekezett azokat a magyar kormánypárti bírálatokat hárítani, hogy a bevándorlás ügyében nyomást akarnának gyakorolni Magyarországra. A képviselőnő inkább a jogállamiság kritikájának kérdését próbálta kidomborítani. Csakhogy a jelentés egyértelműen foglalkozik a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaival is. A „Soros-terv” és a gyűlöletpropaganda kritikája, még ha a hazai ellenzéki oldal álláspontjával rezonál is, Magyarország migrációs politikája többségi legitimációt élvez a magyar társadalomban.
Ódzkodnak a döntéstől az ellenzéki pártok
Az ellenzéknek tehát fel van adva a lecke, és a fentiek alapján nem lehet egyszerű dönteniük a Sargentini-jelentésről. Az Alfahír pénteken mégis körkérdést intézett azokhoz az ellenzéki pártokhoz, amelyek delegálnak képviselőket az Európai Parlamentbe. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi az álláspontjuk a Sargentini-jelentésről, illetve miként fognak arról szavazni szeptemberben.
Az MSZP-től kaptuk a legrészletes választ, amely Ujhelyi Istvánnak, az MSZP EP-képviselőjének, a szocialista párt EP-választási kampányfőnökének reagálását tartalmazza. A politikus szerint, amikor az Európai Parlament és az európai közösség a magyarországi jogtiprásokat, a demokratikus intézményrendszer leépítését és az állami szintű korrupciót kéri számon, akkor a magyar állampolgárokat védi a Fidesz hatalmi gátlástalanságával szemben.
Ujhelyi arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelentésbe bekerülő bekezdések egyike egyenesen Tiborcz Istvánt, Orbán Viktor vejét említi, korrupcióval vádolva az általa korábban vezetett, uniós forrásokat szabálytalanul felhasználó társaságot(lásd. közvilágítási botrány, ELIOS-ügy). A szocialista EP-képviselő hozzátette: nem valamiféle „sorosista-balliberális összeesküvésről” van tehát szó, hanem
„az európai demokraták kiállásáról a közösség érdekeivel szembemenő, annak törvényeit megszegő, korrupt tagállami kormánnyal szemben”.
Azt is írta, az MSZP EP-képviselői mérlegelni fogják az utolsó módosítások után kialakuló jelentés végső szövegét és ennek ismeretében döntenek majd a végszavazáson tanúsított magatartásról. Ujhelyi szerint több érv szól a jelentés megszavazása mellett, mint ellene.
Kérésre Ujhelyi István reagálását teljes egészében is közöljük
„Amikor az Európai Parlament és az európai közösség a magyarországi jogtiprásokat, a demokratikus intézményrendszer leépítését és az állami szintű korrupciót kéri számon, akkor éppen, hogy a magyar állampolgárokat védi a Fidesz hatalmi gátlástalanságával szemben. A Fidesz jobban tenné, ha befejezné a választók megtévesztését, a magyar nemzet pajzsként való feltartását és szembenézne saját bűneivel, ami miatt Magyarországot ismét a szégyenpadra lökték. Fontos tudni, hogy a Sargentini-jelentéshez az Európai Parlament több szakbizottsága adott be különvéleményt, mindegyik kivétel nélkül súlyos jogtiprásokat állapított meg és figyelmeztetett a kormány legfelsőbb szintjéig érő korrupció miatt; utóbbit például a jobboldali néppárt által vezetett költségvetési ellenőrző bizottság. Ugyancsak fontos tudni, hogy a jelentéstervezetet jelentős, pártcsaládokon átívelő többséggel támogatták a LIBE-bizottságban. Különösen figyelemreméltó, hogy a Fidesz pártcsaládját alkotó néppárti és a szélsőjobboldali frakcióban ülő, frissen olasz kormányzópárttá avanzsált – és emiatt a Fidesz által ünnepelt – Öt Csillagos Mozgalom súlyos hangvételű módosító javaslatait is megszavazták; méghozzá jobboldali támogatással. A jelentésbe így bekerülő bekezdések egyike egyenesen Tiborcz Istvánt említi, korrupcióval vádolva az általa korábban vezetett, uniós forrásokat szabálytalanul felhasználó társaságot. Nem valamiféle sorosista-balliberális összeesküvésről van tehát szó, hanem az európai demokraták kiállásáról a közösség érdekeivel szembemenő, annak törvényeit megszegő, korrupt tagállami kormánnyal szemben. A Fidesz nemzetellenes összeesküvést kiáltó gyáva kommunikációjához kapcsolódóan érdemes felidézni a kormánypárt hatályos európai programját. Ebben többek között így fogalmaznak: „Sokszor kerültünk abba a helyzetbe, hogy a magyar polgárok érdekeit éppen Brüsszel képviselte a magyar kormánnyal szemben (…) A Fidesznek ugyanakkor meggyőződése, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.” Ennyit tehát a Fidesz hitelességéről és kifogásairól. Az MSZP európai parlamenti képviselőjeként a Radikális Európai Demokraták mozgalmával közösen online konzultáció keretében gyűjtöttem össze a magyar választók és civilszervezetek többezer személyes javaslatát és véleményét a Sargentini-jelentéshez kapcsolódóan, ezek összesítését a minél objektívebb és hitelesebb végeredmény érdekében át is adtuk a holland jelentéstevőnek. Az MSZP EP-képviselői mérlegelni fogják az utolsó módosítások után kialakuló jelentés végső szövegét és ennek ismeretében döntenek majd a végszavazáson tanúsított magatartásról. Az bizonyos, hogy az európai közösség eljárása éppen a magyar embereket védi az Európa-ellenes maffiakormánytól. Éppen ezért több érv szól a megszavazása mellett, mint ellene.” Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, a szocialista párt EP-választási kampányfőnökeAz LMP-t először egy központi e-mail címen kereste meg az Alfahír, onnan Meszerics Tamáshoz, a párt EP-képviselőjéhez irányították portálunkat. Meszerics a válaszában azt írta, hogy tudomása szerint a párt Országos Elnöksége a jövő héten alakítja ki álláspontját, ő pedig még nem döntötte el a szavazási magatartását. De hozzátette, hogy azt biztosan nem fogja befolyásolni Orbán Viktor jelenléte.
Közben szombaton a kormányoldal által visszafoglalt HírTV kérdésére az LMP országgyűlési képviselője, Demeter Márta kijelentette: az LMP nem támogatja majd az Európai Parlamentben a Sargentini-jelentés elfogadását. A képviselőnő szerint ugyanis a jelentés nem old meg semmit, és bár a feltárt problémák a párt szerint valósak, de ezeket itthon kell megoldani.
„Az szégyen, hogy a magyar kormány és Orbán Viktor eddig semmilyen érdemi választ nem tudott adni ezekre a felvetésekre, de ez a jelentés nem is tudta teljeskörűen feltárni a helyzetet, nem jelent megoldást. Ezeket a problémákat itt Magyarországon nekünk kell tudni megoldani. Az LMP nem tud olyan javaslatot támogatni, ami megvonná Magyarországtól a szavazati jogot az Európai Unióban, hiszen a magyar kormány bűneiért nem szabad a magyar embereket büntetni”
– szögezte le Demeter Márta.
Vihar a biliben, hogy ezután a Mércének nyilatkozott Meszerics Tamás, aki azt mondta, nem értesült arról, hogy az LMP-ben ilyen döntés született volna, és kiemelte: az EP-szavazáson majd ő dönt.
Azt is hozzátette, hogy Demeter Márta egyedül a budapesti országgyűlési frakció álláspontját ismertethette, amely azonban nem egységes pártálláspont. Meszerics a Mércének még azt is elmondta:
„a jelentéssel önmagában semmi jelentős probléma nincsen, annak következményeiről pedig jelen helyzetben még nem aktuális véleményt formálni.”
A Jobbik sajtóosztályától csak annyi választ kapott az Alfahír, hogy
„a jelentés még nem áll a képviselők rendelkezésére, így véleményt csak annak megismerését követően tudunk formálni”.
Júniusban az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) nagy többséggel fogadta el a Sargentini-jelentést (a szavazáson 56 képviselő vett részt: 37-en támogatták a számos ponton módosított tervezetet, 19-en ellene voksoltak, senki nem tartózkodott). Akkor telefonon kerestük meg Balczó Zoltánt, a Jobbik EP-képviselőjét, aki elmondta: a jogállamiság csorbításának kérdésében a jelentés jogos és súlyos kifogásokat fogalmaz meg. Ugyanakkor megjegyezte: alaptalan vádakat tartalmaz arról, hogy Magyarországon antiszemitizmus és rasszizmus van, vagy például nem biztosítják a nők jogait. Arra is figyelmeztetett, hogy a Sargentini-jelentés kapcsán a Fidesz-KDNP a következő két választáson is tovább folytathatja azt a politikai propagandáját, amit az áprilisi kampányban folytatott.
Portálunk kereste a Demokratikus Koalíciót és a Párbeszédet is, de cikkünk megírásáig nem érkezett válasz a két párttól. Amennyiben reagálnak az Alfahír megkeresésére, frissítjük cikkünket.
A Néppárt nem valószínű, hogy Orbánék ellen szavaz
A Sargentini-jelentés szeptemberi elfogadásához az összes képviselő legalább felének (375 fő), és a jelenlévők kétharmadának kell szavaznia. A néppárti frakció összlétszáma 217 főt tesz ki, ugyanakkor a parlament három nagy képviselőcsoportja (a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok) a fontos szavazások előtt megegyezésre törekednek, és általában együtt szavazzák meg a kompromisszumos javaslatot. Vagyis a Fidesz pártcsaládjának, a Néppártnak a támogatására is szükség lesz a jelentés elfogadásához és a folyamat továbbléptetéséhez. Az Európai Néppárt bár megosztott, és a LIBE-bizottság által elfogadott dokumentumhoz számos szigorító módosító javaslatot is néppárti képviselők adtak be, nem várható, hogy a jövőre tartandó európai parlamenti választás előtt Orbánék ellen szavaznának.
Az Európai Parlament oldalán elérhető a jelentés eddig ismert tartalma (magyarul ITT is megtekinthető).
Fotó: Európai Parlament