A Belügyminisztérium szerint az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása. Vajon jó ötlet-e úgy kezelni az iskolákat, mintha fegyelmi intézetek lennének? Erről és magáról az iskolai erőszakról is kérdeztük a Jobbik IT oktatási kabinetének vezetőjét
- Egyetértesz a kormány azon javaslatával, hogy iskolaőrséggel vetetne véget az utóbbi időben egyre jobban uralkodó erőszakkal szemben?
Az iskolarendőrség nem fogja megoldani a problémákat, a feszültség, az agresszió továbbra is ott lesz az iskola falai között. Lehet nem a tanári szobákban, tantermekben fog ez kiteljesedni, hanem az utcán vagy az interneten.
Én úgy gondolom, hogy az iskolaőrség egy tüneti kezelése a valós problémáknak.
- Hogyan kezelte szerinted az elmúlt 10 évben a kormány az iskolai bántalmazást?
Kevés költségvetéssel próbáltak meg jó megoldásokat találni, végül az egész egy nagy káosszá vált. Tudni kell, hogy 2018-ban az EMMI két anti bullying (konfliktusmegelőző) programot próbált ki iskolákban. Az egyik ilyen program a finn Turkui Egyetem által kifejlesztett Kiva program volt, a másik pedig az ENABLE névre hallgató másik program. Mind a kettőnek az a lényege, hogy a tanárokon és a diákokon kívül a szülőket és más iskolai dolgozókat (iskolapszichológusokat, iskolai szociális munkásokat) is be kell vonni az iskolai agresszió megszüntetésébe. Az EMMI végül a 2018-as kutatási eredményeket látva az ENABLE program mellett döntött, amelynek alkalmazására továbbképzéseket tartanak pedagógusoknak. Tehát az első lépés megtörtént, viszont nagyon későn és nem széleskörben. Azért mondom, hogy nem széleskörben, mert jelenleg a tanárképzésnek nem része az ENABLE programnak a használata. Az elmúlt években nem sikerült az iskolapszichológusok és szociális munkások számát növelni a köznevelésben és a szülőknek, diákoknak sem indították el a programban foglalt órákat, képzéseket.
- Mi lehet az oka annak, hogy a digitális tanrendre való átállás előtt gyakoribbá vált az erőszak az oktatási intézményekben?
Az erőszak sajnos már korábban is ott volt az oktatási intézményekben, viszont még más formában. A prevenció hiánya illetve a nem megfelelő feltételek, mint a pszichológusok és pedagógus asszisztensek hiánya azt hozza eredményként, hogy felgyülemlik a köznevelésben résztvevőkben az agresszió, amely egyre brutálisabb módon testesül meg.
- A PISA felmérése szerint a diákok 23 százalékát érte már bántalmazás oktatási intézményben, ez emelkedő tendenciát mutat, mi lehet az oka?
Az elmúlt időszakban találtak egy olyan Instagram fiókot, amely arra bátorította a diákokat, hogy küldjék el nekik azokat a felvételeket, amelyeken osztálytársaikat bántalmazzák.
Konkrétan motiválták őket arra, hogy kövessenek el erőszakot.
Természetesen az oldalt szerencsére törölték, de hosszú időnek kellett eltelnie, hogy ez az oldal a moderátorok figyelmét is felkeltse. Mennyi ilyen oldal lehet még? Amikor feltesszük ezt a kérdést jutunk el oda, amit már korábban is említettem, hogyha minél fiatalabb korban megtanítjuk a gyerekeknek a felelős internethasználatot, akkor egy ilyen oldal láttán nem az lesz a fiatalok motivációja, hogy videókat készítsen és azzal dicsekedjen, hogy az kikerült a netre, hanem rögtön elkezdi azt az oldalt jelenteni, hogy eltűnjön végleg az internetről. Nem szabad teret adni az erőszaknak, mert ha hagyjuk hogy ilyen oldalak vagy csoportok létezzenek, akkor azzal motivációt lehet adni olyan fiataloknak, akik lehet, hogy több figyelemre szorulnának.
- Az internetes zaklatás visszaszorítása érdekében milyen lépések volnának szükségszerűek?
A felelős internethasználatot minél korábban tanítani kellene a diákoknak iskolai keretek között. Illetve olyan órákra, tájékoztatásra van szükség, ahol a diákok megismerhetik azokat a szervezeteket, akikhez fordulhatnak, ha bántalmazás éri őket. Ezért lenne nagyon fontos az iskolapszichológus, mert ő lehetne az a személy a diákok mellett, aki ha őket bántalmazás éri, azonnal tudna segíteni.
- Milyen hatásai lehetnek a jövőre nézve annak, hogy egyre fiatalabban kapcsolódnak be a fiatalok/gyermekek a közösségi médiában?
Az hogy egyre sürgetőbbé válik az igény arra, hogy a felelős internethasználatot megtanítsuk a gyerekeknek. Sokszor mikorra elérnek oda a diákok, hogy az internet veszélyeiről tart előadást a tanár informatika óra keretében, addigra a diákok felkészültebbek vagy olyan felkészültek a témában, mint a tanár. Ezt kellene megelőzni!
A tanárnak kellene előbb a diákoknak megtanítani a megfelelő internethasználatot.
Azt látjuk, hogy egyre fiatalabb korban lépnek be a közösségi médiába a fiatalok, de mi nem próbáljuk megóvni őket a veszélyektől csak már nagyon későn.
- Milyen eszközökkel lehetnének hatékonyabbak a pedagógusok az erőszakkal szemben?
A fentebb már említett konfliktuskezelő program elterjesztése hosszútávon sokat segítene a pedagógusokkal szembeni erőszak visszaszorításában. Ezt mutatják azok a felmérések is, amiket az EMMI készített a programmal kapcsolatban.
Viszont hogy ezt a programot 100%-osan, minden iskolában el tudjuk indítani, ahhoz olyan feltételeket is kell teremteni, minthogy minden iskolában legyen elérhető pszichológus, megfelelő létszámú szociális munkás, pedagógiai asszisztens.
Szükséges a tanárképzésbe beemelni az EMMI által akkreditált programot. Létre kell hozni egy olyan online felületet illetve olyan foglalkozásokat kell tartani, ahol az érdeklődő szülők is megismerhetik azt, hogy ők mit tehetnek az iskolai erőszak visszaszorításáért.