Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Országos Felügyelő Bizottságának elnöke a programbemutató sajtórendezvényre magával hozta a MOK kimutatását, mely szerint
2004 és 2018. március 6-a között összesen 9002 orvos kérte ki a "jó-hírnév igazolását" külföldi munkavállalás céljából.
A hivatalos nyilvántartás szerint közölük 5394 rendelkezett szakképesítéssel, 3608-an rezidensként vállaltak munkát külföldön, akik között 604 szakképesítés nélküli fogorvost is találunk.
A lista annyi pontosításra szorul, hogy
még nem szerepel rajta az a 105 orvos, akik idén kérték ki a "jó-hír igazolásukat",
ugyanis a MOK még nem tüntette fel, hogy melyik orvos melyik szakterületen dolgozik.
Az is igaz, hogy ez 9 ezer orvos nem okvetlenül él jelenleg is külföldön. Nem kevesen vannak, akik hétvégi ügyeletet vállalnak be, de olyan sebészeti teamekről is tudni, akik mondjuk Londonban műtik le a várólistát, így néhány nap munkával több pénzhez jutnak, mint amennyit itthon egész évben keresnének. De tény az is, hogy
az orvoshiány következtében ma Magyarországon 420 ezer embernek nincs saját háziorvosa,
a tartósan üres praxisokat másod-, harmadállás bevállalásával tudják csak pótolni az alapellátásban.
Gyenes Géza azonban arra is rámutatott, hogy az orvosok kivándorlása mellett a belső migráció is fenyeget. A magánszektor ugyanis elszívja a munkaerőt az állami egészségügyből (sőt, a szakápolók esetében már egy áruházlánc is vonzóbb fizetést ígér az állami kórháznál), így bár itthon marad az orvos, hiányt generál az állami szektorban.
A belső migráció az elmúlt 2 esztendőben meghaladta a külföldre távozók számát.
A Jobbik egészségügyi szakpolitikusa hangsúlyozta, valódi eredményhez félemberöltőnyi időre van szükség, ugyanakkor a humánerő-hiány csökkentése érdekében lehetőség van azonnali beavatkozásokra is. Gyenes Géza szerint kifejezetten etikai, morális kérdés, hogy egy kormányzat ad-e elég pénzt az egészségügy számára a költségvetés összeállításakor.
"A Jobbikban viszont megvan az akarat, hogy biztosítsa a prioritást az egészségügy számára"
- tette hozzá.
A legerősebb ellenzéki párt programjában a béremelésen, és a rezidenseknek nyújtandó ösztöndíjrendszeren kívül szerepel egy újdonság is. A Jobbik nemcsak visszaállítana az Orbán-kormány alatt megszüntetett Országos Egészségügyi Pénztárt (OEP), de
a finanszírozási kötelezettsége mellett ellátási felelősséggel is felruházná a társadalombiztosítót.
Ennek keretében az orvosoknak lehetősége nyílna az OEP-pel szerződni. A kórházak az igényüket az OEP-nek jeleznék, és központilag lennének kirendelve az orvosok a különböző műtétekre. A közvetlenül az OEP-pel, a betegek ellátására kötött szerződés alapján történő díjazás bevezetése javítana a szakmai színvonalon például azzal, hogy felszámolná a kórházakban kialakult hierarchikus rendszert. Sok esetben ugyanis az osztályvezető uralkodása, a paraszolvencia-megőrzése akadályozza meg a tehetséges utánpótlás kibontakozását.
Újraalakítja a Jobbik az egészségügyi minisztériumot, ha kormányra kerül - ezek a tervek
Rig Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének 44 napja van, hogy hivatalában maradjon, a Jobbik választási győzelme esetén újraalakítja az egészségügyi minisztériumot. Úgy fogalmazott, mind a decemberi, mind a februári bejelentett ágazati béremelésnek "fekete leves lett a vége".
Kérdésünkre Gyenes Géza elárulta, a pontos tarifarendszer kialakítása csakis a szakmával közösen képzelhető el, így most még konkrét számokkal nem tud szolgálni, azonban azt aláhúzta, a politikai szándék megvan a Jobbikban az egészségügyi rendszer refinanszírozására. Annyit közölt, hogy a Jobbik-kormány a GDP 2 százalékával fog többet költeni az ágazatra, ami körülbelül 600-700 milliárd forint többletet jelent majd évente.
Szegedi Judit, a Szövetség az Innovatív Alapellátásért (SZIA) mozgalom alapítója arról beszélt, hogy szakdolgozói társadalom elöregedett (40-50 év körül mozog az átlagéletkor), és a legnagyobb egészségügyi szakgimnázium szakmai igazgató-helyetteseként azt is látja, hogy megfelelő mértékű utánpótlás sincs, hiába is kiváló az oktatás.
Mint mondta, az alacsony fizetés és a folyamatos munkarend mellett iszonyú lelki teher nyomja az ápolók vállát, akik nem alaptalanul érzik úgy, hogy többszörösen kihasználják őket. Ez pedig egy olyan ördögi spirált indít be, amelynek az eredménye, hogy
egy 40-50 ágyas osztályra 2 ápoló jut, éjszakára pedig 1.
Miközben a mérleg másik serpenyőjén 2000-2500 eurós fizetéssel csábítják Németországba nyelvtudás nélkül is a jól felkészített magyar ápolókat.
"Az állam mennyit hajlandó a polgáraira költeni a saját hobbija mellett?"
Tapolca, Miskolc és Győr után a SZIA pénteken, Budapesten is szervezett egy szakmai konferenciát a térségben élő és praktizáló háziorvosok számára. Ahogy azt korábban megírtuk, a Szövetség pont azért jött létre, hogy a szakmai berkeken belül beszélhessenek az ágazat problémáiról, és együtt találjanak arra megoldásokat, majd közösen juttassák azt el a politikai döntéshozókhoz, ennek részeként például Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje és a SZIA a közelmúltban Gyöngyösön együttműködési megállapodást írt alá.
A magyar egészségügy lakmuszpapírja a sürgősségi betegellátás - a várókban történt megdöbbentő sztorik egyből a híradók vezető anyagai között szerepelnek, azonban az SBO-n történteket csakis rendszerszinten lehet értelmezni.
A háziorvosként is dolgozó Alzheimer-specialista, Menyhárt Miklós ezzel kapcsolatban megjegyezte, gyakran politikai célokra használják fel a pártok az egészségügyet, így elsikkadnak a szakmai programok. A sürgősségin látni leginkább a koncepciótlanságot, nem születtek előzetes hatástanulmányok, így az SBO-k bevezetése, működése nem vitte előre a rendszert.
Éppen ezért nem lehet számon kérni a sürgősségin tapasztalt anomáliákat az ott dolgozókon. A Jobbik szakpolitikusai a problémák fő okai között döntőnek gondolják a fennálló kórház-finanszírozási rendszer hibáit, amely többek között a hosszú várólistákat is eredményezik. A több hónapos várakozás helyett a betegek, de sokszor még a háziorvosok is SBO-n keresztül próbálják lerövidíteni a vizsgálati időt, fennakadásokat okozva ezzel a szintén munkaerőhiánnyal küzdő sürgősségin.
Menyhárt Miklós leszögezte: a törvényhozás feladata, hogy a szakmai szervezeteket bevonva, több cikluson átívelő egészségügyi programot alakítson ki, amely alapot biztosítana a működő sürgősségi ellátás biztosítására is. Jellemző, miközben a jogszabály szerint legalább 640 sürgősségi szakorvosnak kellene dolgoznia, a MOK mindössze 167 sürgészt talált hazánkban.
A Jobbik előző alkalommal az alapellátással foglalkozott, beszámolónkat itt olvashatja el.