2018. 03. 12. 16:25

"Az állam mennyit hajlandó a polgáraira költeni a saját hobbija mellett?"

A magyar nép és a magyar egészségügy beteg. Ahhoz, hogy meggyógyítsák őket, egy kormányokon átívelő programra van szükség. Erről a "szakmai, emberi és hazafias kérdésről" tartotta meg negyedik konferenciáját a Szövetség az Innovatív Alapellátásért (SZIA) mozgalom.

Tapolca, Miskolc és Győr után a SZIA pénteken, Budapesten is szervezett egy szakmai konferenciát a térségben élő és praktizáló háziorvosok számára. Ahogy azt korábban megírtuk, a Szövetség pont azért jött létre, hogy a szakmai berkeken belül beszélhessenek az ágazat problémáiról, és együtt találjanak arra megoldásokat, majd közösen juttassák azt el a politikai döntéshozókhoz, ennek részeként például Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje és a SZIA a közelmúltban Gyöngyösön együttműködési megállapodást írt alá.

A magyar nép beteg

Szegedi Judit, a Szövetség alapító tagja köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy a magyar egészségügy, a magyar nép beteg. Meggyógyításuk szakmai, emberi és hazafias kérdés. De ehhez szükség van egy szilárd konszenzuson alapuló, kormányokon átívelő egészségügyi programra.

Kiemelte, 

a többszörös hátrányokkal küzdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenleg is 35 praxis van üresen.

"Az állam mennyit hajlandó a polgáraira költeni a saját hobbija mellett?"

Figyelemre méltó előadást tartott Gilly Gyula, az egészségügyi közgazdász szerint arra az alapvető kérdésre kell ugyanis választ kapni, hogy "az állam mennyit hajlandó a polgáraira költeni a saját hobbija mellett."

Gilly Gyula szerint ugyanis a jelenlegi költségvetési környezet is alkalmas arra, hogy a magyar állam egy bizonyos küszöb felett minden állampolgár számára biztosítsa az elsődleges társadalmi prioritást Magyarországon - tehát a hozzáférést az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A közgazdász a társadalmi egyenlőtlenség következményeire utalva felhozta:

hazánkban a leggazdagabb kistérségekben élők 13,5 évvel élnek tovább a legszegényebb kistérségekben élő honfitársaiknál.

Szembeötlő különbség az is, hogy az érettségizett férfiak (76 év) átlagosan 10 évvel élnek tovább, mint azok, akiknek nincs érettségijük (66 év). Vannak olyan egészségkárosító, megbetegítő hatások, amelyek megjelenése az alacsony társadalmi szinttel, az esélyegyenlőtlenséggel, a szegénységgel, a nem megfelelős lakhatással, valamint az önbecsülés és a tisztes munka hiányával magyarázhatók.

A jelenlegi helyzet az államot működtető politikusok cselekvésének, illetve nem cselekvésének az eredménye

– vélekedett. Úgy látja, pusztán politikai akarat kérdése, milyen a lakosság általános egészségi állapota.

A szakértő "nagy járulékcsökkentési-blöffnek" nevezte azt, hogy az Orbán-kormány megengedte a nagy vállalatoknak, ne vegyenek részt a társadalmi felelősségvállalásban, így az egészségügy finanszírozása az aktuális költségvetéstől függ, nem lehet hosszútávon tervezni a szektorban.

Gilly Gyula szerint makrogazdaságilag alulfinanszírozott a rendszer,

a GDP minimum 7-7,5 százalékát kellene becsatornázni, amely évente pluszban 500-600 milliárd forintot jelentene.

Arra is figyelmeztetett, hogy mind a társadalombiztosítást, mind pedig a magyar egészségügyet alkotmányos védelemben kell majd biztosítani a következő kormánynak.

"Ne a rendelőben kelljen meghalnia a háziorvosnak!"

A Jobbik megkezdte egészségügyi programjának bemutatását is, ennek keretében pedig elsőként az derült ki, hogy mit kezdenének a forrás- és humánerő-hiányban szenvedő, az összeomlás szélére sodródott alapellátással.A 28 éve alulfinanszírozott, és magára hagyott magyar egészségügy minden szegmensében tapasztalható a krízisállapot,ám az alapellátás, a háziorvosi praktizálás, a kapuőri szerep van talán a legnagyobb válságban.

Tisztességes megélhetést!

Kollai Balázs, a Magyar Praktizáló Orvosok Szövetség (MAPOSZ) elnöke elsősorban azt emelte ki, hogy azok a vállalások, amelyeket az ellenzéki pártok aláírtak az egészségügyi nemzeti minimum során, a gyakorlatban is találkoznak a háziorvosok elvárásaival. Mint mondta: az alapellátásban dolgozók azt szeretnék, ha már egy 8 órás tevékenység után is tisztes megélhetés és biztos nyugdíj várná őket. Véleménye szerint 80 százalékkal is csökkenthető lenne a házi orvosi adminisztráció, amennyiben például visszaszorítanánk az értelmetlen szakrendelőbe küldéseket.

4 meghalt magyarból 3 még élhetne

Elsősorban a meghívott háziorvosoknak szólt Ajtay András előadása; az Orbán-kormány által felszámolt OEP egykori főosztályvezetője ugyanis összehasonlította a választásokon induló pártok egészségügyi programjait. Megítélése szerint a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd tette le a leginkább támogatható terveket az asztalra.

Ajtay szerint azért fontos tisztán látni a szakpolitikai kérdésekben, mert az Európai Egészségügyi Indexet tekintve hazánk tavaly visszacsúszott a 31. pozícióba (már csak 4 országot előzünk meg). A jelentés egyébként kiemeli a kórházi fertőzések, a szív- és daganatos betegségek magas számát.

A szakemberek szerint minden 4 meghalt magyarból 3 még élhetne, ha a szűrővizsgálatokkal idejében kiszűrik a betegségét.

Döbbenetes, de amíg 1994-ben még 5656 háziorvos praktizált hazánkban, addig ma már csak 4755, ez átlagosan egy munkanapra 53 beteget jelent orvosonként. Így az sem meglepő, hogy a KSH adatai szerint 2017-ben az őszegészségügyi költés 810,9 milliárd forint volt, míg ugyanabban az évben a lakosság 920 milliárdot költött egészségügyi szolgáltatásokra.

Nem törődünk az idősekkel sem

Menyhárt Miklós a demenciára, illetve a geriátria helyzetére hívta fel a figyelmet. Az idősgyógyászat állapota egy öregedő és fogyó társadalomban kifejezetten fontos. Főleg annak tükrében, hogy Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint a betegség, és becslések szerint 2050-re világviszonylatban több mint 100 millió demens beteggel kell számolnunk.

A demencia egész családokat tehet tönkre, a betegség ugyanis kihat a családtagok életére is, ezért lenne kifejezetten fontos, hogy az állami intézmények segítséget tudjanak nyújtani a demens betegek méltó ellátásához.

Az eddigi magyar kormányok azonban ezzel valamiért nem törődtek:

mindössze 120 geriáter dolgozik Magyarországon.

Menyhárt Miklós, a most háziorvosként dolgozó Alzheimer-specialista, a francia orvosi kamara tagja éppen ezért jogszabályi változásokat sürget.