Január 1-je minden évben a változások tömkelegét hozza magával. Az embereken nemcsak arra kell figyelniük, hogy keltezésnél eggyel nő az évszám, hanem az adminisztráció, a költségek is változnak. Cikkünkben a legfontosabbakat összegyűjtöttük.

Nő a nyugdíj!

A havi nyugdíj összege január 1-jén az egész évre jósolt infláció összegével emelkedik,

idén ez a mérték 3,2 százalék, vagyis januárban már ennyivel többet hoz a postás idős honfitársainknak.

Februárban pedig „rájuk dől az ótépé”, ugyanis érkezik a 13. havi nyugdíj, valamint új intézkedésként a 14. havi nyugdíj egynegyede. Utóbbi átlagosan 65 ezer forintot tesz ki, míg a központi költségvetést körülbelül 133 milliárd forinttal terheli meg.

Ha az infláció a várt 3,2 százaléknál magasabb lesz, akkor a tényleges pénzromlási mutató és a 3,2 százalék közti különbözetet novemberben, visszamenőlegesen fizeti ki a kincstár.

A kormányzat az idei büdzsét 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte meg. Ennek realitása finoman szólva is kérdéses, de ha valahogy mégis összejönne, akkor az idősek szintén novemberben 12 ezer forint nyugdíjprémiumot is kaphatnának.

Azért az elmúlt évek tutibiztosra megígért, majd rendre elbukott, hasonló mértékű növekedési előrejelzéseit elnézve azt tanácsoljuk, ezt a pénzt ne költsék el előre!

Szülői örömök – a pénztárcában is

Januártól él a kétgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó (szja) alóli mentessége, legalábbis a 40 év alatti édesanyák esetében. Az elkövetkező években azonban felmenő rendszerben fokozatosan az összes kétgyermekes anyuka szja-mentessé fog válni. A kedvezmény igénybe vétele nem automatikus, ahhoz egy nyilatkozatot kell kitölteni és eljuttatni a munkaadóhoz vagy kifizetőhöz. Ellenkező esetben a foglalkoztató az általános szabályok szerint vonja le az szja-előleget, amit az édesanya majd a teljes évi adóbevallásában, csupán a következő év tavaszán kaphat vissza.

Fontos kiemelni, hogy

az adómentesség csak a munkajövedelmekre érvényes,

így tehát például ingatlan értékesítéséből vagy osztalékból származó jövedelem után ugyanúgy meg kell fizetni a 15 százalék szja-t.

Emellett elérkezett a családi adókedvezmény megemelésének második lépcsője is: január 1-jétől az egygyermekesek havi nettó 10 ezer, a kétgyermekesek gyermekenként havi nettó 20 ezer, míg a három- vagy többgyermekesek eltartottanként havi nettó 66 ezer forinttal kevesebb adót kell, hogy fizessenek.

Adóemelések

2024 őszén automatikus, inflációkövető adóemelést vezetett be a kormányzat több adónemben is. Ennek értelmében

minden év január 1-jén az előző év júliusi éves inflációs mutatójával (idén tehát 4,3 százalékkal) emelkedik a gépjárműadó, a gépjárműátírási illeték, a regisztrációs adó és a jövedéki adó is.

Így ezek az adótételek plusz terheket fognak jelenteni az emberek pénztárcáinak, mivel a tavasszal esedékes gépjárműadót minden autótulajdonosnak meg kell fizetni, emellett az alkoholos termékek és a dohányáruk adótartalma is megnőtt.

Azért a kabinet arra figyelt, hogy egy igazán nagy tételt a választások utánra halasszon: az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, mely rögtön literenként 8-9 forinttal emelné meg a tankolás árát, idén kivételesen július 1-jén fog hatályba lépni.

Matrica, te drága!

Mint minden évben, idén is az előző év augusztusi éves pénzromlási mutató mértékével (most 4,3 százalékkal) emelkednek a magyarországi autópálya-matricák árai. Így

a személyautókra a napi matrica ára 5550 forintra, a tíznaposé 6900 forintra, a havié 11 170 forintra, míg az egész éves 61 760 forintra nőtt, a vármegyei matrica pedig 7190 forintra drágult.

Az M30-as gyorsforgalmi út kivitelezői hibái miatt az Építési és Közlekedési Minisztérium úgy döntött, 2026-ra a borsod-abaúj-zempléni útszakaszok vármegyei matricái olcsóbbak lesznek, azt a helyiek 2500 forintért vásárolhatják meg személyautóikra. A tárca arról is döntött, mivel az M1-es autópálya a bővítés miatt korlátozottan használható, a sztráda által érintett négy vármegyére egy kedvezményes regionális matricát lehet vásárolni.

A Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest vármegyékre érvényes regionális matrica éves ára 15 ezer forint, és ezzel az érintett négy vármegye valamennyi gyorsforgalmi útja, autópályája használható, köztük az M0-s körgyűrű is.

A 2025-re vásárolt éves matricák egyébként idén január 31-én 24 óráig még érvényesek.

Vállalkozói könnyítések

Jelentős változás, hogy a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók minimális szociális hozzájárulási adójának (szocho) számításánál

eltörölték a 112,5 százalékos szabályt,

nekik ezt a közterhet a társadalombiztosítási (tb) járulékhoz hasonlóan legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum után kell megfizetni.

A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozóknak ezentúl a tb-járulékról és a szochóról is elég negyedévente bevallást tenniük (továbbra is havi bontásban), és a közterheket is csak ekkor kell megfizetniük.

A kata adónem 2022-es kizsigerelése után számos vállalkozó átalányadózásra tért át. A fő szabály szerint eddigi 40 százalékos vélelmezett költséghányad az idei évre 45 százalékra emelkedik, majd 2027-ben tovább nő 50 százalékra, azaz az átalányadózó egyéni vállalkozók alacsonyabb jövedelem után kell, hogy adózzanak. Számukra az szja-mentes jövedelemhatár továbbra is az éves minimálbér fele, azaz 2026-ban 1 millió 936 ezer 800 forint.

Öngondoskodással a lakástörlesztésért!

Az önkéntes pénztári megtakarításra befizetett összeg után az állam 20 százalék, de legfeljebb évi 150 ezer forint adójóváírást nyújt a befizetett szja-ból. Az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítás pedig nemcsak gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, egészségügyi ellátásra használható fel, hanem többek közt lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére is.

A szabályok szerint az ily módon teljesített törlesztőrészlet havi összege legfeljebb az év elején érvényes havi minimálbér 15 százaléka lehet, azaz 2026-ban 48 420 forint.

Havi 52 ezer forint egészség- és önsegélyező pénztári befizetéssel számolva (a pénztár a saját szabályozásától függően 6-8 százalék működési költséget von le a befizetésből) ez 624 ezer forintot jelent, amit nem közvetlenül a hitelező banknak, hanem a pénztárnak lehet utalni (aki azt a pénztártag kérésére utalja tovább a bank részére), és ez után a pénztártag 124 800 forint adójóváírást vehet igénybe következő tavasszal. Ez pedig ismét a törlesztésre fordítható.