„Ha a 2025. évi tényadatok, illetve a 2026-os költségvetési folyamatok függvényében szükségessé válik, a Bizottság a tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a Tanácsnak a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését” – írja három évre előre tekintő elemzésében a Költségvetési Tanács (KT), amit a HVG szemlézett. A testületet Horváth Gábor közgazdász elnöklete mellett Varga Mihály jegybankelnök, korábbi pénzügyminiszter és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, korábban a jegybank alelnöke és a Monetáris Tanács tagja alkotja.
A lap felidézi, idén februárban az Európai Unió Tanácsa (EUT) Magyarországnak olyan korrekciós pályát ajánlott, melynek célja, hogy a magyar kormányzati szektor hiánya ne haladja meg a GDP 3 százalékát és államadósság-mutatója fenntartható módon csökkenjen.
Ez azt jelenti, hogy elsősorban a nettó kiadások alakulása számít, nem pusztán a GDP-arányos költségvetési hiány.
Emlékeztetnek arra is, az EUT lehetővé tette, hogy hazánk 2025 és 2028 között évente a védelmi kiadások 2021 óta bekövetkezett növekedésének mértékével, de legfeljebb a GDP 1,5 százalékával nagyobb mértékben növelje nettó kiadásait. Magyarország esetében ez a GDP 1,3 százalékával egyenértékű mozgásteret biztosít évente. Vagyis ez alapján a költségvetési kiadások csak meghatározott mértékben nőhetnek.
Ám a kormány mind a 2025-ös, mind a 2026-os hiánycélt 5 százalékra emelte, ezzel adva teret a választási osztogatásnak. Az eddig bejelentett jóléti intézkedések hatása 2025-ben 0,4 százalék GDP-arányosan, 2026-ban azonban már 2,2 százalék – olvasható.
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy 2025-ben 400 milliárd, 2026-ban pedig 850 milliárd forint kiadásnövekedéssel kell számolni.
Hogy a limitbe beférjen a választási osztogatás, a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének 1,7 százalékponttal kellene javulnia, egy ekkora kiigazítás azonban nem képzelhető el megszorítás nélkül.
A KT úgy véli, a kormánynak egy jelentős kiadási oldali megszorítást kell végrehajtania, az állami kiadásoknak szűkülniük kell a – várhatóan növekvő – GDP-hez képest. Emellett
további adócsökkentésre, illetve különadók kivezetésére csak más kiadások csökkentése vagy más bevételek növelése esetén lesz mozgástér
– figyelmeztet a KT.