„Az uniónak elemi érdeke szorosabbra fűzni az együttműködést Törökországgal”
A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon elmondta, a tanácskozáson részt vettek a tagjelölt országok külügyminiszterei, így a bővítés volt az ülés meghatározó témája. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Európa tovább veszítene versenyképességéből, ha bezárkózna, a legjelentősebb gazdasági folyamatok ugyanis a regionális integrációk szintjén zajlanak. Mint mondta, szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására. Kiemelte, hogy az uniónak elemi érdeke szorosabbra fűzni az együttműködést Törökországgal, amely a világ tíz legerősebb gazdasága közé törekszik.
"Emellett előrelépést kell elérni a keleti partnerség tekintetében, hiszen az Azerbajdzsánból származó gáz lehet az egyik megoldás Közép-Európa energiabiztonságára."
Szijjártó Péter kétoldalú tárgyalást folytatott görög kollégájával, Nikosz Kociasszal: a megbeszélés témája szintén a közép-európai energiaellátás volt.
"Görögország kulcsszerepbe került a déli gázfolyosó tekintetében. Magyarország közösen dolgozik Szerbiával, Macedóniával és Görögországgal azon a terven, hogy ezen az útvonalon juttassuk el Magyarországra, illetve Közép-Európába a Törökországba szállítandó orosz gázt"
- mondta, és közölte, hogy a négy ország külügyminisztere április elején Budapesten tárgyal majd ez ügyben.
„Még nem látjuk világosan, hogy sikerül-e konszenzust elérni”
Arra a kérdésre, hogy az ukrán válság milyen hatással van a keleti partnerségre, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy a válság éppen annak fontosságára mutat rá, hogy a kezdeményezést fel kell gyorsítani, illetve át kell alakítani úgy, hogy nem általános, hanem specifikus programot kell összeállítani a hat érintett országnak.
„Ez jelentheti a sikert az elkövetkező időszakban. Minél inkább együttműködnek ezek az országok az Európai Unióval, annál inkább nő a stabilitásuk”
- hangsúlyozta.
A lett EU-elnökség tetőpontját szakértők szerint a május 21-22-én Rigában rendezendő keleti partnerségi csúcstalálkozó jelenti, amelynek során az unió várhatóan megerősíti kapcsolatait a programba bekapcsolódott országokkal, vagyis Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. Szijjártó Péter az MTI kérdésére azt mondta: „mindenkiben egyértelmű a szándék”, hogy szülessenek kézzelfogható eredmények a tanácskozáson, „de még nem látjuk világosan, hogy sikerül-e konszenzust elérni”.
Mintha már tényként kezelnék az Iszlám Állam elleni szerepvállalást
Szijjártó Péter megbeszélést folytatott Paolo Gentiloni olasz, illetve a Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel Magyarországnak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban való részvételéről. A külügyminiszter emlékeztetett arra, ez a két ország tölti be a vezetői tisztséget az IÁ ellen harcoló nyugati koalíció kötelékében, a két ország júliusban váltja a parancsnokságot. Mint mondta, mindkét ország elismerését fejezte ki, hogy Magyarország "konzultációt" kezdett katonai hozzájárulásáról. (Hétfőn már tartottak egy ötpárti egyeztetést a parlamenti pártok frakcióvezetői: az ellenzék akkor elutasította a kurdisztáni misszió tervét.)
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban elmondta, technikailag májusi kezdést is lehetségesnek tart a 100-150 tagú magyar missziónak. A magyar katonák biztosítási feladatot kapnának. Közölte, hogy keddre egyeztetésre meghívta a parlamenti pártok képviselőit az ügyben. Tájékoztatása szerint van olyan, a parlamentben frakcióval nem, de képviselettel rendelkező párt, amely jelezte, hogy kész támogatni a missziót, így lehetséges a kétharmad elérése, ezáltal pedig az, hogy
"Magyarország katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen".
Gyurcsányékkal egészülhet ki a kétharmad
Pénteken az Alfahír beszámolt arról, hogy mégis meglehet a kétharmados többség az Iszlám Állam elleni magyar misszió támogatására. Bár eddig arról lehetett hallani, hogy az ellenzéki pártok mindegyike elutasítja a javaslatot, most úgy tűnik, a gyurcsányista Demokratikus Koalíció beáll Orbánék táborába.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztésével kapcsolatban kijelentette: e nélkül is menni fog, ahol pedig hiányzik ez a többség, ott egyeztetni fognak az ellenzékkel. Példaként említette erre a kormány által javasolt kurdisztáni magyar katonai szerepvállalás kérdését.
"Hogy tudunk-e ehhez kétharmadot csinálni, az a következő napokban el fog dőlni"
- tette hozzá.
A Jobbik következetesen elutasítja a katonai részvételt
Csütörtökön megérkezett az Egyesült Államok hivatalos felkérése, hogy Magyarország növelje az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételét. Az Alfahír megkeresésére válaszolva Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese megerősítette: a Jobbik nem támogatja a katonai részvételt, és a frakció sem fogja támogatni az ezzel kapcsolatos szavazást.
„Orwelli, hogy az USA szuverén államokat szólítgat fel háborús szerepvállalásra, az meg különösen ijesztő - és hazánk szuverénnek vélt státuszát súlyosan megkérdőjelezi -, ha ennek hatására a héten harmadjára változtatja meg a kormány a kérdésben az álláspontját”
- nyilatkozta az Alfahírnek Gyöngyösi.
A Jobbik szerint a magyar katonai szerepvállalás „ide importálná a terrorizmust”, beláthatatlan fenyegetésnek tenné ki Magyarországot.