Ahogyan arról beszámoltunk, a Fidesz ismét bevetette az egyik jól ismert és többször sikerrel használt fegyverét a parlamenti ellenzékével szemben; újra benyújtott egy parlamenti határozatot, most épp a békéről. Hétfőn napirend előtt vitáztak az Országgyűlésben a Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) által benyújtott, "Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról" című határozati javaslatról.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elmondta, a több mint egy esztendő krónikája minimum lesújtó, hiszen rengetegen meghaltak, elmenekültek, sokakat erőszakkal besoroztak, miközben az európai gazdaság szenved, ráadásul egy globális élelmiszerellátási válsággal is szembe kerültünk.
A magyar külügyér úgy látja, a 25. órában vagyunk, hogy megakadályozzuk, hogy világháborúvá alakuljon ki.
Kiemelte:
Szijjártó szerint az ukrajnai háború összes negatív hatása közvetlenül és azonnal jelentkezik Európában. Kifejtette, ha a fegyveres konfliktus eszkalálódik, akkor azt elsősorban a szomszédok azonnal megérzik.
A kárpátaljai magyarok kényszerbesorozásával kapcsolatban úgy fogalmazott, ilyenkor szerinte valamiért "az emberi jogi szervezetek hallgatnak". Hozzátette, már eddig is sok kárpátaljai magyar ember meghalt a frontokon.
Minket senki nem oktasson ki támogatásból vagy elkötelezettségből
- fogalmazott Szijjártó a nyugati kritikákra válaszul, majd kifejtette, nem vagyunk felelősek, ez nem a mi háborúnk.
Hozzátette: senki nem várhatja el, hogy még ennél is nagyobb árat fizessünk.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint
ez a háború csak szenvedést hoz, nincs, nem lehetnek győztesei, csak vesztesei vannak.
Szijjártó Péter arról is szót ejtett, szerinte a nemzetközi közösség feladata az emberéletek mentése lenne. És hogy hogyan lehet ezt elérni? "Fegyverszállításokkal egész biztosan nem" - válaszolta meg a saját magának feltett kérdést, majd hozzátette, hogy a Nyugat fegyverküldése csak a háború időbeni és földrajzi kiterjedésének veszélyét hordozza. Az eszkalációs veszély pedig ránk nézve a legnagyobb.
Az EU-s szankciókról szólva azt mondta, ezek nem váltották be azt az ígéretet, hogy térdre fogják kényszeríteni Oroszországot. "A háború brutálisabb, mint valaha, és a szankciók nekünk, európaiknak jobban fájnak, mint Oroszországnak" - mondta. Kifejtette, csak Magyarországnak négyezer milliárd forinttal emelkedtek az energiaszámlák.
A készülő tizedik szankciós csomag kapcsán elmondta, ha kilencszer nem működött valamit, akkor nem futunk neki tizedszerre, de az uniós mentalitás nem ilyen.
A magyar külügyminiszter ezután rákezdett a kormánykommunikáció jól ismert toposzára, a békepártiság hangsúlyozására. Szerinte csak békével lehet menteni az emberéleteket, amihez tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
- fogalmazott. A tárgyalásokhoz pedig nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat. "Nem akarjuk feladni a béke reményét" - mondta.
Szijjártó kiemelte,
elkerülhetetlen, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között közvetlen és érdemi egyeztetések jöjjenek létre.
A kárpátaljai magyar közösséget újabb ás újabb jogfosztást éri, példaként említette azt, hogy 99 magyar iskolát ítélnek bezárásra, így elvéve a magyar anyanyelvű oktatás lehetőségét a gyerekektől. Kiemelte: az Ukrajnában élő kisebbségekkel szembeni minden ilyen típusú fellépés elfogadhatatlan. Elmondta, minden nemzetközi fórumot felhasználnak, hogy segítséget nyújtsanak a kárpátaljai magyar közösségnek.
Szijjártó Péter végezetül arra kérte az Országgyűlést, hogy váljanak "a globális békepárti többség részévé".
Merje kimondani Szijjártó Péter, hogy „ruszkik, haza!”
A jobbikos Lukács László György válaszában hangsúlyozta, abban egyetértenek, hogy a békére törekvés a legfontosabb vágyunk. Kiemelte a magyar ajkú kisebbség helyzetét, hozzátéve, hogy az ellenük irányuló jogfosztás ellen tiltakoznak. A napokban ezt szóvá tették Kárpátalján is. Ugyanakkor a Konzervatívok frakcióvezetője szerint nemzeti minimumra van szükség, és azt is világosan ki kell mondani, hogy kétféle békéről beszélünk.
Az Önök békéje, nem egy igazságos béke
- közölte Lukács László György, hozzátéve, hogy egy igazságos békéhez ki kell mondani, hogy „ruszkik, haza!”, ki kell mondani, hogy nincs helye ukrán területeken orosz katonáknak. A Jobbik szerint ezen az állásponton van a Vatikán is.
- hangsúlyozta, hozzátéve: aki nem az igazságos békét akarja, az az akasztófák békéjét képviseli, aki egy ilyen békét szeretne, az ki akarja vezetni hazánkat az európai közöséből és az Unióból. „Pedig a mi biztonságunk Európa” - szögezte le.
Lukács László György szerint egységre van szükség a kárpátaljai magyarok érdekében. De ehhez igazságos békére van szükség, majd arra kérte Szijjártó Pétert, merje kimondani, hogy „ruszkik, haza!”, merjenek elszakadni Putyintól, az orosz állásponttól, és képviseljék a biztonságos békét – tette hozzá.
„A saját régiónk árulói vagyunk”
Ungár Péter (LMP) szerint is két dologban értenek egyet, a béke a legfontosabb, a másik pedig a kárpátaljai magyarság melletti kiállás. Utóbbi kapcsán elmondta, az LMP támogatja a kormány Ukrajna elleni vétópolitikáját is. Az LMP-s politikus szerint nem az a lényeg, hogy mit mond Nyugat-Európa, hanem hogy mit mondanak a háborúról a kelet-európai országok.
A legszomorúbb, hogy a V4-es együttműködést feláldozták az oroszok oltárán – mondta, hozzátéve: „A saját régiónk árulói vagyunk”.
Felidézte a 2008-as grúziai orosz beavatkozást, és 2014-es krími háborút, megjegyezte: amíg Oroszország azt gondolja, hogy ő Kelet-Európa ura, addig nem vagyunk biztonságban.
Szerinte az a legfontosabb megállapítás magyar szempontból, hogy egy éve azok a tankok Moszkvából rossz irányba indultak el, és most közelebb vannak Magyarországhoz, mint kellene.
Szerinte nem lehet azt mondani, hogy egyenlő felelőssége van a megtámadottnak és a megtámadónak.
Putyin, a háborús bűnös
A Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea szerint az ötvenes években Rákosi elvtárs mondott az álbékéről szóló hasonló beszédeket. Majd felszólította Szijjártó Pétert., szólítsa fel Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, fejezze be a háborút, vonuljanak ki Ukrajna területéről. Miért nem adja vissza a Barátság érmet? - szegezte le a kérdést. Szerinte addig nem lehet a békéről beszélni, amíg nem hangzott el, hogy az oroszok tömegesen és szisztematikusan erőszakolnak meg ukrán nőket.
Amíg valaki nem mondja ki, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös, akkor nem a béke oldalán áll
– hangsúlyozta.
Amikor nem szólítja fel, hogy húzzanak el Ukrajna területéről, akkor nem békepárti – szólította fel a külügyminisztert. Szabó Tímea szerint addig nem lesz béke, amíg háborús bűnökért el nem ítélik Vlagyimir Putyint. Álláspontja szerint Oroszország és Vlagyimir Putyin háborús bűnös.
Az ENSZ békejavaslatát fogadják el!
Az MSZP is a béke pártján áll – mondta Harangozó Tamás. Közölte azt is, hogy
azt szeretnék, ha konszenzusos javaslatot fogadnának el, ezért az ENSZ békehatározatával módosítanák a fideszes javaslatot, aminek egyébként Szijjártó Péter az egyik beterjesztője.
Felidézte, ebben az ENSZ megerősíti Ukrajna területi szuverenitását, integritását, illetve az ENSZ követeli, hogy feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából. Ha ez lesz a békejavaslatban, lesz konszenzus.
Mocskos pártpolitikai játékot csinálnak tízmilliók meneküléséből, százezrek halálából – magyarázta a politikus.
Ő is arról beszélt, hogy semmilyen módon nem elfogadható a jogcsorbítás a kárpátaljai magyarok esetében, és addig nem lehet egy ország EU-tag, amíg a kisebbségeivel így bánik – szögezte le Ukrajna kapcsán.
„Ki kell mondani, hogy Ukrajnának le kell mondani területekről”
Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a békéhez ki kell mondani, hogy Ukrajnának le kell mondani területekről, illetve azt, hogy ez az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország közti háború, és egy nagypolitika játszma. Arról is beszélt, ahhoz, hogy az Északi Civilizáció szétverése helyett béke legyen, a kormánynak el kell utasítania a finnek és a svédek NATO-csatlakozását. Ha megszavazzák, akkor nem a béke pártján állnak – szögezte le a pártelnök. Hogy világbéke legyen, a magyarok áldozatot tudtak hozni, akkor most az ukránok is megtehetik – vont párhuzamot a trianoni békediktátummal.
Arról is beszélt, hogy etnikai nemzetiségi tisztogatás zajlik Kárpátalján, s mire véget ér a háború, nem lesznek magyarok Kárpátalján.
Szijjártó Péter így kaphat béke Nobel-díjat
A DK-s Arató Gergely szerint azt mondja ki a Mi Hazánk, amit a Fidesz gondol, az orosz érdeket.
Amúgy ő is arról beszélt, hogy minden párt békét akar, de szerinte ennek csak egy feltétele van, ha az oroszok kivonulnak Ukrajnából.
Ő is azt tanácsolta Szijjártó Péternek, menjen ki Moszkvába a barátaihoz, intézze el, hogy az oroszok kivonuljanak Ukrajnából, és béke Nobel-díjat kap.
Elmondta, hogy Orbán Viktor mindent megtesz a NATO-gyengítése érdekében, szégyenletesnek nevezte azt a színjátékot, amit a finnekkel és a svédekkel művel a kormányzat, szerinte ez a hazaárulás. De annak tartja azt is, ha uszítanak a szankciók ellen.
Kiállt a kárpátaljai magyarság mellett, majd üzenve az LMP-nek is, Arató Gergely leszögezte, a vétópolitika nem segített rajtuk.
Nincs igazságos béke?
A volt hadügyminiszter, Simicskó István (KDNP) szerint nincs igazságos béke, csak kompromisszumos, vagy pedig békediktátum. Majd felvetette, hogy az ellenzéki frakciók szerint a külügyminiszternél van a béke kulcsa, és ő a béke letéteményese, de talán nem ilyen egyszerű a helyzet a béke megkötésével. Felhívta a figyelmet, hogy a katonai tevékenység után sem lesz könnyebb a kárpátaljai magyaroknak a bűnbakkeresés miatt, és hogy jelenleg hibridhadviselés zajlik Ukrajnában. „Az ukrán nép maga az áldozat. Nem először” - fogalmazott, hozzátéve: a tizennyolc millió ukrajnai menekültből hatmillióan Oroszországba mentek.
Magyar szempontú béke
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté arról beszélt, hogy a magyar parlamentben nem az ENSZ álláspontját, vagy a külföldi szempontokat kell figyelembe venni, magyar szempontú békepárti nyilatkozatra van szükség.
Szijjártó Moszkvában
A külügyminiszter válaszában igazából már nem tudott érdemben hozzászólni a vitához. Amit talán érdemes kiemelni, hogy felvetette: miért fontos az, hogy minden létező álláspontunkat valamilyen külső szereplő szemüvegén nézzük? Miért fontos, hogy kit gondolnak az oroszok, az amerikaiak, az ukránok, miért fontos ez Önöknek, miért nem tudnak nemzeti alapon rátekinteni valamire? - tette fel a kérdést Szijjártó Péter, majd kifejtette értetlenségét, hogy akkor az a jó, ha kimegy Moszkvába, vagy az a jó, ha nem.