Szudán 1956-ban lett független Nagy-Britanniától. A törzsi és vallási ellentétek miatt azonnal polgárháború robbant ki az ország északi és déli területei között, amely több millió halálos áldozatot és menekültet eredményezett. Nyolc évvel ezelőtt Dél-Szudán végül függetlenné vált egy népszavazás következtében. Az ellentéteket most – úgy néz ki – az olajkincs enyhíti, amely más országokban éppen a háborúk kirobbantásának okozója szokott lenni.
Az ország kettéválása után nem köszöntöttek be a boldog békeidők, hiszen Dél-Szudánban is összekaptak a hatalmasságok, és itt is polgárháború robbant ki. A harminc éven át uralkodó Omár el-Basír szudáni elnök és a déliek között sem volt felhőtlen a viszony, mígnem az egykori katonatisztet idén elsodorta a népfelkelés, valamint a hadsereg. A két ország közötti 7 éves megállapodás most lejárt, és a délieknek már nem el-Basírral és embereivel kell tárgyalniuk a az olajról.
A jövő ugyanis az olajról szól. A déliek lényegesen több olajat tudnak kitermelni, azonban a finomítók északon vannak, és a szállítási útvonal is az északi Port Szudán kikötőn keresztül jut ki a világpiacra. Jól látható, hogy egymásra vannak utalva. Ennek ellenére voltak vitás kérdések. 2012-ben le is állították a kitermelést, mert az északi Kartúm azzal vádolta a déli Dzsúbát, hogy támogatja az északon randalírozó felkelőket.
"A dél-szudáni olajtermelés leállítása szinte teljes háborút váltott ki Szudánnal 2012-ben"
- mondta James Okuk, dél-szudáni diplomata és a Dzsúbai Egyetem oktatója a Middle East Eye-nak. Azonban mindkét ország gazdasága nagyban függ az olajtól, ezért szinte öngyilkosság volt mindkét fél számára ezt az eszközt bevetni.
Az új szudáni miniszterelnök, Abdalla Hamdok első útja Dzsúbába vezetett, ahol az olaj kapcsán a további együttműködésről tárgyalt. Szintén tárgyalásba kezdett Salva Kiir dél-szudáni elnök és Riyek Machar ellenzéki vezető, akik egyébként korábbi szövetségüket fegyverre cserélték. Most azonban normalizálni akarják helyzetüket. November 12-én pedig akár egységkormány is alakulhat. Ez azért is fontos, mert az elnök és a lázadók közötti harcok akadályozták a létfontosságú olajkitermelést is.
A Middle East Eye-nak nyilatkozó szakértők szerint a két ország rájött arra, hogy ha nem tartanak be egymásnak, akkor kölcsönösen előnyökhöz jutnak, hiszen egymásra vannak utalva. Lehet a realitásokat figyelmen kívül hagyva politizálni, de azon mindkét fél csak veszíthet.