„Ismerve a lakáspiaci turbulenciákat indokolt a lakáspiacra és az építési anyagokra is kiterjeszteni” az árréstopot – mondta az Economxnak Lentner Csaba. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közgazdászprofesszora, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Gazdasági Tanácsadó Testületének tagja úgy látja, a jelentősebb állampapírpiaci megtakarításokkal rendelkezők zöme ingatlanokba fektetett az év elején (az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír hozama a dezinflációs folyamatok következtében nagyot esett, így sokan visszaváltották – a szerk.), aminek az eredményeként az ingatlanszektor és az építőanyag-kereskedők árakat emeltek. „Nem lett több egy-egy lakás használati értéke, ám az árak újra jelentősen megemelkedtek. A lakáspiaci árak pedig az infláció alakulásában ugyancsak jelentősek, főleg, ha tömegesek a lakásvásárlások, akár a használt, akár az új építésűek területén” – mondta a közgazdász. Hozzátette, valószínű, hogy a kormány megvárja még az áprilisi-májusi infláció adatokat, és
ha az infláció nem az elvárt szinten csökken azon túl, hogy fennmarad a hatósági árrésstop, az építőanyagokra, lakáseladói szegmensekre is indokolt lesz azt kiterjeszteni.
A bankokra és a telekommunikációs cégekre utalva Lentner Csaba megjegyezte azt is, hogy a lehetőséget meg kell adni az építőanyag-kereskedőknek és az építtetőknek is.
„Tudnak-e önmérsékletet tanúsítani, avagy nem? Ha erre nem képesek az ingatlanpiacon kínálatot megtestesítők, úgy a kormánynak lépnie kell”
– mondta a lapnak.
Az árrésstopról Lentner Csaba úgy vélekedett, „ez nem egy tervgazdasági időkre emlékeztető árszabályozás, hanem a kereskedők által uralt piacokon a hiányzó eladói önmérséklet állami kompenzálása, amikor piacgazdasági viszonyok között a kormány a vásárlók oldalára áll. Azoknak az oldalára kell állni, akik érdeksérelmeket szenvednek mások túlárazásai miatt”.
Az NKE munkatársa szerint azokon a piacokon, ahol az eladói oldal folyamatosan jelentős erőfölényt mutat, így nincsen valós verseny, az árak nem a kölcsönös előnyökön alapulnak, ezáltal indokolatlan, aránytalan jövedelemelvonás történik a vásárlóktól. Ez a helyzet lett újra Magyarországon 2025 év elejére. Így az árak meghatározásának módját egy jelentős, de álláspontja szerint további bővítendő területekre az állam magához vonta.
„A kereskedők erős profit-érdekérvényesítő képességét ismerve jelenleg nem lenne célszerű kivezetni az árrésstopot. Ha az hatékony, akár évekre is fennmaradhat”
– mondta a közgazdász.
Lapunk reggel publicisztikájában értékelte a hazai gazdaság héten kijött friss adatait, melyek jelentősen elmaradnak az Orbán Viktor által ígért repülőrajttól és fantasztikus évtől. Rámutattunk, hibásnak tartjuk a kormányzatnak a gazdasági konjunktúra 2013-2019 között tanúsított prociklikus gazdaságpolitikáját, mert az akkor elszalasztott államadósság-csökkentési lehetőség miatt a mostani, recessziós időszakban nincs lehetősége az államnak arra, hogy – maradva az ingatlanpiacnál – állami beavatkozással, például lakásépítésekkel megemelje a kínálati oldalt, csökkentve ezzel a piacon kialakuló árakat.