Terror, hamvába holt tüntetés, svájci pofon

Így indult a január. Most induló sorozatunkban bemutatjuk, miről is szólt 2015.

Rögtön repülőrajttal indult a másnapos január. Még tüntet a "demokratikus ellenzék", kiterjesztik a díjköteles-autópályákat, megtámadják a Charlie Hebdo-t, Svájc megtrollkodta a világot, és egyre nagyobb hangsúlyt kapott a bevándorlás.

Mondanánk, hogy január 1-jén nemzetünk millióit tartotta lázban a „MostMi: Új országot építünk!” elnevezésű ellenzéki tüntetés, ám a helyszínen megjelent pár száz fő legfeljebb egy telefonos közvélemény-kutatás reprezentatív mintájának mehetett el, annak is nehezen. Pedig kár volt kihagyni a nagyon civil, nagyon köztársasági tüntetések egyik utolsó hattyúdalát, hiszen ott olyan bölcsességek hangzottak el, mint például, hogy a "köztársaság mindenkié, a köztársaság adja a legnagyobb szabadságot és biztonságot mindenkinek", vagy, hogy az egészségügyet privatizálni kell. 

Mondanunk sem kell, január 2-án sem bukott meg az Orbán-rendszer, ami azért is érthetetlen, mert a Facebookon 11 ezren jelezték, hogy elmennek rendszert dönteni...



Sokkal nagyobb "közérdeklődésre" tarthatott számot a kormány újévi ajándéka, vagyis, hogy január 1-jétől fizetőssé vált a legtöbb gyorsforgalmi út. A rendszert igencsak sietősen hányták össze, volt is némi zűr körülötte, de hát a költségvetés bevételi oldalának növelése érdekében Magyarországon mindig nagyon szorgalmas tud lenni az állam.

Érezték is, hogy nehezen emésztik meg az emberek az újabb adókiterjesztést, ezért megpróbálták visszalapátolni a vödörbe azt a bizonyost: január 21-én bejelentették, hogy 2020-ig 750 milliárdból fejlesztik a hazai közúthálózatot, ami nagyon szépen hangzik csak néhány baj van vele: lényegében csak 2018-ban indul, öt évre kell elosztani a pénzt, ráadásul teljes egészben kimarad - feltéve persze, ha egyáltalán a többi megvalósul - belőle az éppen fizetőssé tett M0-ás befejezése is.

Je suis Charlie

Január 7-én aztán Európa kezdte megtanulni, milyen is az, amikor a terrorizmus a hétköznapok része lesz, és nem lehet eltartott kisujjal kávét kevergetve sajnálkozni a világon keresztül robogó erőszakon. Aznap tizenkét ember veszítette életét Párizsban a Charlie Hebdo székháza elleni terrortámadásban. Az áldozatok közül tízen a lap alkalmazottai, ketten pedig rendőrök voltak.

Gyűlölt ellenségeink: svájciak

Nem dolgoznak, minden háborúból kimaradnak, mindenki síel, ráadásul kényük-kedvére rángatják a világ gazdaságát. Igen, a svájci jegybank, amely január 15-én egy zseniális húzással "elengedte" a frankot, vagyis az euróval szembeni árfolyamküszöböt. A piacon pillanatok alatt eluralkodott a káosz: a forint összezuhant, a Bloomberg adatai szerint volt, ahol 378 forintért is jegyezték a frankot. A döntést gyakorlatilag a teljes világpiac megsínylette, kapott is érte Svájc hideget-meleget miatta.

Januárban tovább dübörgött az elszámoltatás is. A Pécsi Tudományegyetem kancellárjává nevezték ki Jenei Zoltánt, a Gyurcsány-kormány egykori rendészeti szakállamtitkárát, aki tevőleges részt vállalt a 2006 őszi "rendteremtésből". Január 11-én elhunyt Buzányszky Jenő, teljes hangerőn szólt a "Rikárdó-sziréna", vagyis Novák Előd Facebook-bejegyzése körüli botrány (emiatt Szanyi Tibornak is elgurult messzire a gyógyszer), az ónos eső lebénította az országot, elhunyt Lasztovicza Jenő fideszes képviselő, bár ez nem mindenkit hatott meg. A szombathelyiek örülhettek, megjelentek az új Haladás stadion tervei (amiről a napokban derült ki, hogy "kicsivel" többe fog kerülni, mint tervezték), lemondott Kurucz Éva kormányszóvivő, és jó pár hónapra megbénult a Déli pályaudvar.
 
Most kapaszkodjanak meg: január 14-én még sokkolónak tűntek a 2014-es bevándorlási adatok, nem is csoda, messze volt még a nyári roham. Javában zajlott az RTL Klub - kormány közötti háború, dübörgött az Oroszország elleni gazdasági háború, Nobel-díjas tudósok pedig 23:55-ről 23:57-re állították előre az Ítéletnap Óráját. Folytatódott a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken közötti sörháború, megsemmisítették a pilisi időközi választás eredményét, mert a gyanú szerint 10 kg krumpliért szavazatokat vett az MSZP ottani jelöltje. Interjút készítettünk Aleksandr Dugin professzorral, orosz filozófussal, szociológussal és politológussal, a Nemzetközi Eurázsiai Mozgalom vezetőjével. Januárban pedig javában zajlott a kelet-ukrajnai felkelés
 
Januárban a Jobbik korábban soha nem látott mértékben közelítette meg a Fideszt: Iránytű Intézet januári közvélemény-kutatása alapján a teljes népesség körében a Fidesz-KDNP 23%-on állt, míg a Jobbikra a teljes népesség 16%-a szavazna.

A hónap egyik legfontosabb híre volt számunkra (dagadt is a májunk rendesen): Béli Balázs, a Barikád és az Alfahír fotósa nyerte el Úton Európába című képriportjáért a 33. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját.

És miket olvastak leginkább januárban?

Adataink szerint januárban önök imádták a Tíz ismert bevándorló, akik nélkül könnyebb lett volna című cikkünket. Balogh és Jurenkó kolléga cikke azon "bevándorlókat" vette lajstromba, akik inkább elvettek, mintsem hozzá tettek az országhoz. Nagyon szerették, hogy Merkel Putyinnal szövetkezne, ha az segít rendezni az ukrán válságot; a Jobbik kőszegi elnökének megfenyegetését; megvesztek két vonatfirkáló "takony" rendőrségi köröztetésétől; "imádták" a svájci jegybank kiváló döntését, amitől bedőlt a forint; ennél egy kicsit jobban, hogy Borsodban meghátrált a Fidesz; s nagyon sokan olvasták, amikor egy ukrán gránát egy trolibuszt talált el egy Donyeckben. A harmadik legolvasottabb januári cikkünk a Jobbik avasi razziájáról szólt; a második a Gyanús dolgok a párizsi terror kapcsán című mélyre hatoló tényfeltáró munkánk.
 
A hónap legolvasottabb anyaga Sarkadi-Illyés kolléga cikke lett, aki 13 Tesco bezárásáról írt. Levontuk a következtetést: olvasóinkat érzékenyen érintette az áruházlánc nadrágszíj-politikája. Csabinak jár a csoki, de inkább sör. 
 
És persze ne felejtsük el, saját számlálónk szerint januárban 14 067 bevándorló érkezett hazánkba.

Így telt hát el a január. Holnap februárral folytatjuk.