Nincs túl sok magyar vállalat, amelynek termékei és neve ismert brandet jelentenek a világon, a Tungsram mindenesetre ilyen volt. A vállalat azonban az idei karácsony előtt húzza le a rolót végleg, a pár éve még több ezres munkavállalói létszámból pár tucat marad.
Aki a sajtóban nyomon követte a cégről rendszeresen megjelenő híreket, talán még annak is meglepetést okozott az egyre inkább felgyorsult mélyrepülés. A korábbi pár évben munkahelyek teremtésének, megőrzésének céljából állami támogatások milliárdjai ömlöttek a kormánnyal stratégiai szerződést kötött vállalathoz.
A Tungsram a belső céges változásokkal együtt igazi sikersztori volt a médiában. A gazdaság legkülönbözőbb területeken bukkant föl, és szinte minden hónapban kötött sikert jelentő gazdasági és más együttműködési megállapodásokat.
2016-ban például hosszútávút a felsőoktatással, amelyről Jörg Bauer, a Tungsram akkori tulajdonosának, az amerikai cégóriás General Electric elnöke így fogalmazott: „Ha az ember oktatási együttműködésről beszél, 10-15 éves távlatban érdemes gondolkozni. Már most körülbelül 15 egyetemmel van oktatási és kutatási kapcsolatunk, egyszerűen azért, mert sokszínű tevékenységet folytatunk Magyarországon. Például a Water üzletágunk üzeme Oroszlányban található, míg a fejlesztés Tatabányán zajlik. Ebben partnerünk a Széchenyi István Egyetem.”
A kormány és a Tungsram anyavállalata között egyéb bizalomépítő akciók is napvilágra kerültek. „A magyar költségvetés »megmentésén« – más magyarázatok szerint éppenséggel a szétzilálásán – kívül testes adóoptimalizálás is lehetett a célja a General Electric magyar cége bonyolult cégeladási tranzakciójának, amelynek eredményeként 3550 milliárd forintos nyereséget tüntetett el az amerikai vállalat. Ahogy az Átlátszó korábban már megjósolta: Magyarország tényleg adóparadicsom lett. Legalábbis a kiválasztott, parádés kormányzati kapcsolatokat ápoló nemzetközi nagyvállalatok számára.
A virágzó együttműködésekről szólva 2018-ban például az derült ki, hogy „együtt világít az E.ON és a Tungsram, így kistelepüléseken is fenntartható lesz a közvilágítás”, mert az „egyik legrégibb, jól ismert magyar márkával, a Tungsrammal együttműködésben kínál az E.ON korszerű és fenntartható, okos technológián alapuló közvilágítási megoldásokat. A két cég három évre szóló megállapodása szerint a párezres falvaktól a nagyvárosokig bármely település önkormányzata élvezheti a jövőben a közösen megvalósított, modern közvilágítás előnyeit.”
2018-ban ugyancsak a Tungsram a Budapest Airporttal is összefogott. „Két nemzetközi szinten ismert magyar márka erősíti egymást a mai naptól: a Budapest Airport és a Tungsram stratégiai együttműködési megállapodást kötött. Az innováció és a légiközlekedés legismertebb hazai márkáinak példás összefogása szárnyakat ad a magyar kreativitásnak. (https://lighting.tungsram.com/hu/hirek/osszefogott-a-tungsram-es-a-budapest-airport).” Ezt aztán újabb hosszútávú együttműködésre alapozó partnerségi szerződés követte: Európa vezető, fenntartható energiagazdálkodást támogató befektető szervezete, az InnoEnergy és az európai innováció 122 éves hagyományát tovább vivő Tungsram Csoport. A sikeres évet zárta a hír, hogy Egész évben teremhet a magyar paradicsom Veresegyházon, amely alapja egy oktatási és szemléletformálási célú kísérleti üvegház felállítása volt, amelynek átadását követően a Veresi Paradicsom Kft., a Tungsram Operations Kft., valamint a Szent István Egyetem háromoldalú együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá ipari szintű kutatási és fejlesztési tevékenység közös végzésére.
2019-ben Kutatási és fejlesztési projektekre kiterjedő együttműködési megállapodást írt alá az állami tulajdonú Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A megállapodás aláírásán a Tungsram elnök-vezérigazgatója, Jörg Bauer kijelentette, hogy a vállalat nemzetközi érdekeltségű cégként segítheti a magyar kisvállalkozások külföldi terjeszkedését, továbbá közvetítői szerepet vállalhat a kutatói és a gazdasági élet szereplői között. Hozzátette, hogy sok országban a Tungsramot ma is hagyományosan megbízható magyar márkának tekintik.
Ugyancsak 2019-ben írta meg az állami távirati iroda, hogy a Tungsram-csoport 1,5 millió dollár értékben bővíti kisvárdai gyárát, az új üzemben repülőgéphajtőmű-alkatrész karbantartást végeznek majd a General Electric (GE) repüléstechnikai üzletágának. Az állami Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) szerint a Tungsram és a GE Aviation közötti együttműködés jelzi, hogy a hazai kkv-k integrálódni tudnak a globális értékteremtő láncokba, mindez növeli Magyarország globális versenyképességét.
Láthatóan az sem okozott zavart Jörg Bauer magas hőfokon tartott sikerkommunikációjában, hogy időközben az amerikai vállalat kiszállt a Tungsramból, tulajdonrészét Bauer vásárolta meg.
„A GE Lighting európai, közel-keleti, afrikai és törökországi üzletágait, valamint a globális autólámpa-ágazatát vásároltam meg. A magyarországi egységek átvétele után a nemzetköziek csatlakoztak, több ütemben. A Tungsram most már Észak-Amerikán kívül a világon mindenhol értékesíthet épület- és közvilágítási termékeket, s bárhol eladhat autólámpákat. Több mint száztíz országban használhatjuk értékesítési hálózatunkat, és fontos globális társasággá válhatunk a világítástechnikában s más – ma még innovatívnak nevezhető – területeken. A hagyományos izzók piacán – bár az EU-ban a halogénizzó például már betiltott termék – csak néhány nagy szereplő van, mert sokkal technológiaigényesebb szegmens, mint a többi.”
A Figyelő nevű gazdasági lap olyannyira lelkesedett az üzletemberért, hogy a szerkesztőség őt választotta az Év emberének.
„Az üzleti hetilap szerkesztősége Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója mellett döntött, mert egy több mint 120 éves magyar márkát élesztett újra, amikor szűk két esztendeje a GE korábbi, magyarországi vezetőjeként megvásárolta az amerikai multinacionális vállalat régiós fényforrás- és globális autólámpa-üzletágát, megmentve a nálunk jól ismert Tungsram nevet. A díjjal a Figyelő egy “magyar multi” építését is elismerte: a négyezer dolgozót foglalkoztató, hazai székhelyű vállalat innovatív is, és globális szerepét megtartva a magyarországi kis- és közepes vállalkozások beszállítói tevékenységét is fókuszban tartja.”
2021-ben Közép-Európában egyedülálló, kutatási-fejlesztési célú vertikális farmot adtak át a Tungsram budapesti központjában. A jövő élelmiszerállátásának egyik kulcsát jelentő technológián alapuló létesítmény az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával épült meg. Ugyanebben az évben a Miniszterelnökség tanulmányt rendelt meg egy nukleáris fűtőelemeket gyártó üzem létrehozásának feltételeiről.
A Telex forrásai a vállalati hurráoptimizmus közepette beálló tragikus kudarcot így jellemezték: a Tungsram esetében is korábban látszott, hogy a cég már nem működőképes, és ezt vélhetően az állam is felismerte, de a Tungsram új tulajdonosa, Jörg Bauer és az állam mindvégig úgy csinált, mintha a nagy tradíciók miatt mégis életképes lehetne, és ha más nem, a cég neve majd eladja a feltörekvő (fejlődő) országokban a projekteket. A vállalkozók úgy érzik, hogy őket arra biztatták rendszeresen, hogy a Tungsramnak lehet beszállítani, vele lehet szerződni, mert az állam eltökélten mögötte van.
Az eredmény ismert: Idén januárban még háromezren dolgoztak a cégnél, de nyáron már elküldtek 1600 embert, nagyjából 500 fő pedig maga mondott fel a Tungsramnál. Az elmúlt hetekben viszont a még megmaradt, valamivel kevesebb, mint ezer munkavállalót is elküldték. Számukra a felmondási idő január közepéig tart.