Varga Mihály szerint a tavalyi GDP-vel nehéz lenne büszkélkedni

Varga Mihály szerint a tavalyi GDP-vel nehéz lenne büszkélkedni

Parragh László, az iparkamara elnöke Matolcsy Györgyöt kritizálta, de helyeselte a keleti nyitást. Nagy Márton szintén beleszállt a jegybankba, de a belgazdaságról nem tudott sok jót mondani, az akkumulátoripart viszont méltatta.

Hétfőn tartották a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóját, amelyen Parragh László, a szervezet elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és maga Orbán Viktor is felszólalt – számolt be a Telex.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy döntött, nem szólal fel, de a jelek szerint folytatódik a jegybank és az Orbán-kormány közötti csatározás.

Ennek keretében a kormány törvénymódosítást is beterjesztett, amivel korlátozzák a jegybank önállóságát.

Az évadnyitó Parragh László beszédével kezdődött. Szerinte az Európai Unió versenyképessége van bajban, ellenben Magyarország erősödött, a kormány akkumulátoripari rémálmát pedig úgy jellemezte, hogy „a járműgyártásban elkezdődött a zöld átállás” Szerinte ez a jövő útja (kivéve, ha a technológia túllép a lítiumionos akkumulátorokon - a szerk.). Az Iparkamara elnöke szerint Magyarország jól áll gazdasági kapcsolatok terén is:

Kína sokkal nagyobb országnak tekint minket, mint amekkora súlyunk van. Amikor kinyílik egy ajtó a gazdaságban, nekünk kell ügyelni arra, hogy felismerjük a lehetőséget

– utalt a kormány ellentmondásos „keleti nyitás” politikájára.

Parragh úgy látja, sikerült letörni az inflációt, sőt szerinte növekedtek a reálkeresetek. „Válságok sorozatán vagyunk túl, de ennek ellenére stabil számokat produkálunk” – vélekedett.

A vendégmunkások betelepítésével kapcsolatban is kifejtette véleményét a kamarai elnök. Szerinte „a migráció nem egyenlő a munkaerőpótlással”, és az import munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkaerőt teremt a magyaroknak is.

Az MKIK elnöke kifejtette: Magyarországon új gazdasági modellre van szükség, amit a kormánnyal együttműködésben képzelt el. A hitelezés és a növekedés fenntartására építene, mert szerinte a magyar piac önállóan nem képes kezelni a kihívásokat.

Ezután Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt, aki úgy véli, a magyar gazdaság „a nehezén már túl van”, viszont

„a tavalyi GDP-vel nehéz büszkélkedni”.

Varga azt ígérte, hogy a kormány három éven belül leviszi a költségvetési hiányt 3 százalék alá. Idén 4,5 százalék a cél, jövőre 3,7, a választási évre pedig 2,9 százalékot jósolt. A pénzügyminiszter szerint a sikeres a gazdaságpolitika alapja a versenyképes adórendszer. Varga Mihály kiemelte, hogy a Németországba irányuló magyar export mértéke csökkent, ezért fontosak a keleti gazdasági kapcsolataink.

Nagy Márton nemzetgazdasági minisztériuma hamarosan két új „versenyképességi csomagot” jelent majd be. A nemzetgazdasági miniszter szerint 7-8 év is beletelik, mire a járvány és az energiaválság hatásait kiheverjük.

A tavalyi költségvetési hiány elszállását így magyarázta:

Bele sem merek gondolni abba, hogy mi történt volna akkor, ha tavaly tartjuk az eredeti költségvetési hiánycélt!.

Nagy Márton szerint 2024-ben 5 százalék körüli növekedhetnek a reálbérek. Matolcsy György jegybankjával szemben kritikaként fogalmazta meg, hogy túl magasak a kamatok. „A belgazdaság tekintetében nem tudok sok pozitívumot mondani, és az export eközben lassul” – fogalmazott.

A cégek beruházási kedvéért is a magas kamatot és Matolcsy Györgyöt tette felelőssé. Ismét szóba került az akkumulátorgyártás, ami a nemzetgazdasági miniszter szerint már 7 százalékot tesz ki, és éves szinten 10 milliárd eurónyi akkumulátort és annak alkatrészeit exportáljuk.

Orbán Viktor mondandójából az derült, ki hogy a miniszterelnök optimista a következő két év gazdaságpolitikáját illetően, szavai szerint adottak a stabil gazdaságpolitika feltételei. Szerinte a kormányfő feladata az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.

Egyszerű, józan paraszti ész alapján megfogalmazott tételeket fogalmazott meg a magyar gazdaság kapcsán. Többek közt elmondta:

ha visszatér a hidegháború, vagyis szétválasztás lesz, akkor Kelet és Nyugat határa Magyarország keleti határánál fog húzódni, a "nyugati világ tulajdonképpen senkit sem érdeklő, félhomályos, poros perifériája leszünk".

(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara budapesti gazdasági évnyitóján 2024. március 4-én. MTI/Máthé Zoltán)