A 2001: Űrodüsszeia, a Volt egyszer egy vadnyugat és A Keresztapa után egy újabb mozitörténeti klasszikus tér vissza a vászonra a Pannonia Entertainment kultuszfilm-sorozatában.
A közel hatvan évvel ezelőtt, Lew Wallace azonos című regénye alapján készült Ben Hur a történelem egyik legizgalmasabb korszakának, a Római Birodalom virágzásának és Jézus korának monumentális feldolgozása - és ma már maga is történelem.
De miért is ennyire grandiózus a Ben Hur? Beszéljenek a számok:
- Korának legnagyobb költségvetésű szuperprodukciójaként tarthatjuk számon
- Elkészítésében ötvenezer közreműködő vett részt
- 8000 (!) statiszta szerepel benne
- CGI hiányában szinte minden díszletet felépítettek
- Róma mellett több mint 140 hektáros területen forgott
- 300 építményt, köztük tíz háztömbnyi „Jeruzsálemet” emeltek
- 1.000.000 kelléket, 100.000 öltözéket és 1000 páncélt gyártottak
- 40.000 tonna fehér homokot szállítottak a Földközi-tenger partjáról Rómába
- A tengeri csata jeleneteihez pedig egy mesterséges tavat és komplett hajókat építettek.
- Egy éven át építették a legendás kocsiverseny nagyjelenetének arénáját (1 millió dollárba került!)
- 200-nál is több óriási kőszobrot faragtak hozzá
- 70mm-es technikával dolgoztak, méregdrága kamerákkal és speciális lencsékkel rögzítették a jeleneteket
- 340 km hosszúságú filmszalagot használtak fel a felvételekhez
- ... és ezek után még 11 Oscar-díjat is nyert.
- Ezzel az eredménnyel 38 évig tartó rekordot állított fel, amelyet azóta sem sikerült felülmúlni - csak megismételni.
És, mivel minden ilyen sikeres produkcióban kell lennie legalább egy tehetséges magyarnak, nem meglepő, hogy itt is volt: az egyik Oscart Rózsa Miklós magyar zeneszerző kapta a filmzenéért. De, mint mondtuk: legalább egy magyarnak kell lennie egy ilyen siker mögött: a Golden Globe-különdíjjal elismert híres kocsiverseny a második stábot vezető Andrew Marton (Marton Endre) akciórendező nevéhez fűződik, Ben-Hur hófehér lovai pedig a híres lipicai ménesből érkeztek.
A William Wyler rendező és Sam Zimbalist producer irányításával dolgozó hatalmas stáb végül olyan művet alkotott, amely maga a nagybetűs MOZI. Hatalmas ívű történetvezetése, epikus zenéje és kivételes látványvilága kitörölhetetlenül beivódott a mozgóképkultúrába. A Charlton Heston főszereplésével készült filmeposz a korszak legsikeresebb filmjének bizonyult, minden addigi bevételi rekordot megdöntött és a televízió térhódítása miatt már-már a csőd szélén álló Metro-Goldwin-Mayer stúdiót megmentette az összeomlástól.
Több mint fél évszázaddal az eredeti amerikai és 34 évvel magyarországi bemutatója után, 2016. május 19-től a Ben Hur limitált vetítéssorozat keretében néhány hétre visszatér a hazai mozikba. Budapesten a Puskin moziban eredeti nyelven, magyar felirattal, Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Szentendrén és Nagykanizsán pedig magyar szinkronnal vetítik. Erre az extra-szélesvásznú, pazar látványvilágú mozira különösen igaz a mondás: aki nem látta nagyvásznon, nem is látta igazán!
Néhány technikai részlet (azaz még több szám és adat):
A film digitális felújításának különlegessége, hogy jelenleg elérhető legmodernebb, ún. 8K szkennelési technikával készült, az eredeti 70mm-es negatív képkockáit a HD felbontás 16-szorosát jelentő pixelszámmal dolgozták fel, hogy a lehető legjobban megközelítsék az eredeti film minőségét. A restaurációt Warner Bros laborja végezte a film 50. évfordulójához kapcsolódóan, 1 millió dolláros büdzséből. A film közel 400.000 képkockájának egyenkénti feldolgozása végül két év csúszással, 2011-re fejeződött be, első alkalommal a 49. New York-i Filmfesztiválon mutatták be a nagyközönségnek. Mozivásznon azóta csak ritkán, egy-egy fesztivál keretében lehetett látni szerte a világban.