Múlt hétvégén jelentkezett új, Fogy a türelem című – egyelőre online elérhető – anyagával a körösladányi Mindenen Keresztül zenekar. A – néha HC-s csordavokállal is megtámogatott – dallamos modern rockot/groove-os metalt zömében punkos lendülettel toló trió ezen négy tételes minialbuma adta az apropót, hogy meghívjuk őket portálunkra, egy alapos bemutatkozást kérve tőlük. A banda képviseletében Bojti Tamás dobos válaszolta meg kérdéseinket.
- Most nyáron már ötödik születésnapját ünnepelheti a zenekar. Ha visszatekintünk a kezdetekhez, hogy jöttetek össze anno? Minek a hatására ragadtatok hangszert, miért kezdtetek dalszövegeket írni?
- Igen, ötéves lesz idén a zenekar, de olyan, mintha még csak most lett volna az első koncertünk. (nevet) Ha a felállást nézzük, Jani (Bojti János) az énekes és basszeros, Geri (Szatmári Gergő) a gitáros, én pedig a dobos. Jani és én olyan 16-17 éve kezdtük a zenélést, kezdetekben Jani gitárosként, én pedig basszerosként. Azóta – mint jó testvérek – számtalan csapatban zenéltünk együtt, csak hogy párat említsek: Negatív Példa, Dreadful Peace, Deviant, Bloom, stb., amelyek közül egy-kettő elég szép sikereket ért el, de sajnos idővel a tagok szétszéledtek, a formációk feloszlottak. Geri kb. tíz éve kezdte el a gitározást, viszont zenekarban nem játszott, így „zenekarszűz” volt a Mindenen Keresztül előtt. Személyesen már régebb óta ismertük egymást, mindig is hasonló volt a zenei érdeklődési körünk.
Hogy hangszert miért ragadtunk? Mindig is rockzenét hallgattunk kicsi gyerekkorunk óta, és úgy döntöttünk, hangszeren is elkezdünk játszani, mivel sok zenész ismerősünk volt. Illetve, Szeghalmon Kincses Pista bácsi – akinek mindannyian nagyon sokat köszönhetünk – zeneiskolát üzemeltetett, ahol dobon, basszusgitáron és gitáron is lehetett tanulni. Akkoriban nagyon sokan megfordultak nála, és pár hónap alatt már egy zenekarban találtad magad. (nevet)
- Az elmúlt évek során kisebb-nagyobb mértékben, de módosult a muzsikátok. Mi volt a kezdeti célkitűzés, zenei irány, és minek köszönhető ez a fajta változás?
- Az alap terv egy ugrálós, amerikai punkrock/punkpop stílusú zene volt, amelyet előtte már több felállásban is igyekeztünk kivitelezni, de a Mindenen Keresztül volt az egyetlen, amelyik túlélte az első pár próbát. Eleinte működött is a feldolgozások tekintetében, olyan előadóktól játszottunk számokat mint a Sum 41, a Story Of The Year, valamint a Fall Out Boy. Az első saját számunk, a Futok a múlttól is hajazott erre a stílusra, de végül zsigerből mégis más témák álltak mindenki kezére, ezért úgy gondoltuk, hogy adunk a bentről jövő érzésnek, és abba az irányba tereljük a zenét, ami jön, így tudjuk legjobban kialakítani a zenekar saját stílusát. Az új EP-n pedig már több metalos és hardcore-os elemet csempésztünk a dalokba, hogy kicsit feldobjuk a zenét.
- A nevetek szimpatikus, és elég vagány is. Mi ihlette, és konkrétan milyen „üzenetet” kívántok vele közvetíteni?
- A névválasztás a kezdeti stílusirányzathoz köthető. Ezek a pörgősebb zenék sokszor közvetítik azt az üzenetet, hogy ne foglalkozz semmivel, haverok, buli, Fanta és egyebek, ezért úgy gondoltuk, ez tükrözi ezt a célirányzatot. Nem volt olyan tervben, hogy a szövegeink a zenekar nevéhez kötődőek legyenek, illetve, hogy ez adjon konkrét üzenetet az embereknek. A szövegeink inkább az élet problémáira fókuszálnak, olyan történések, amelyek bárkivel előfordulhatnak, vagy olyan problémák, amelyek körbeölelik az életünket, így a szövegekben mindenki találhat egy kis „rólam szól” részt. De egyébként a Negatív Példa zenekarunk első EP-je is ezzel a címmel jelent meg. (nevet)
- Egy pár évvel ezelőtti sajtóanyagban az jelent meg, hogy kizárólag magyar nyelvű dalokban gondolkoztok. Ennek miértjét elmesélnétek?
- Ez így van, és a régebbi zenekarokra vetíthető vissza. 15 évvel ezelőtt sokkal több banda írt angol nyelven szöveget, mint most. Sokan azt mondogatták, hogy a metalzenét el sem lehet képzelni magyar nyelven, így mi is, mint sokan mások, angol szövegeket írtunk. Viszont, ahogy egyre jobban terjedt a magyar nyelven megszólaló csapatok száma az utóbbi évtizedben, mi is többször megkaptunk, hogy nekünk is váltani kellene. Tettünk egy próbát, és úgy látszik sikeres lett. Emellett hozzátartozik a történethez, hogy az első zenekarok közt volt a már említett Negatív Példa nevű banda, ahol szintén magyar nyelvű volt a szöveg, és azokat a számokat azóta is nagyon sokan éneklik, úgyhogy még játszottunk is ezek közül emiatt a koncerteken.
- Eddig két EP és egy single alkotja a diszkográfiátokat. Mennyire koncepció nálatok, hogy kis „adagokban” jelentkezzetek új dalokkal? Nagylemeznyi terjedelemben nem is gondolkoztok?
- Egyelőre a kis adagok kiadását látjuk jövedelmezőnek. (nevet) Természetesen gondolkodunk/gondolkodtunk nagylemeznyi terjedelemben, viszont az mind időben, mind költségben jelentős. EP és single formátumban relatíve sűrűn tudunk megjelentetni zenéket kisebb költségráfordítással, így talán jobban fent tudjuk tartani az érdeklődést a zenénk iránt. Jelenlegi terveink szerint a következő egy klip lesz az új EP valamelyik számára, utána egy újabb single, és még egy EP. Ennyi szám van jelenleg a tarsolyunkban, hogy utána mi lesz, azt még nem tudjuk… lehet, hogy mégis nekilátunk egy nagylemeznek. (nevet)
- Múlt héten jelent meg a Fogy a türelem címet kapott új minialbumotok. Ez arra is remek alkalom, hogy megismerkedhessünk az alkotómódszeretekkel. A dalszerzés, szövegírás hogyan oszlik meg hármatok között? Illetve, mi ad ihletet mindezekhez?
- Maga a dalszerzés nálunk eléggé vegyesen megy. Mint ahogy jeleztem, Jani és én már játszottunk minden hangszeren, Jani eredetileg gitáros, én basszussal kezdtem, aztán gitároztam, utána jött a dob. Így a zenekarban mindenki ír zenét, ráadásul teljes hangszerelt dalt, olykor már szövegötletekkel. Egy-két gitártémát mindenki fel tud venni otthon házilag, így már félkész számmal állunk a zenekar többi tagja elé, amelyet aztán közösen dolgozunk ki mind a hangszerelést, mind a szövegírást tekintve. A dalszerzéshez az ihlet teljesen változó, igazából ki mit hallgat otthon, vagy csak leül az ember gitározni és jön egy jó téma, aztán lehet is feltolni és kidolgozni. Szöveg terén pedig mindig egy megélt csalódás, probléma vagy csak egy általánosan körülöttünk zajló esemény hozza a gondolatokat. Ezek mindig személyesek, de mindenkihez szólnak.
- A trió felállás pontosságot, feszességet kíván meg mind az alkotómunka, mind az előadás közben. Tanultátok-e hivatalos keretek között a hangszerkezelést, éneklést, vagy autodidakta módon képeztétek magatokat?
- Az előbbi. Tanulmányainkat Janival Szeghalmon kezdtük – ahogy fentebb már említettem, Kincses Pista bácsinál –, Jani gitárosként, én basszerosként 2004 környékén. Geri szintén ott kezdett pár évvel később. Ezen kívül Geri és én is tanultunk pár évet Debrecenben a Rocksuliban, Zúzónál gitáron (külön időpontban), illetve Jani több énektanárhoz is járt, és fejlesztette a hangját.
- A civil életetek mellett mennyi időt és energiát tudtok a zenekarra, és az ezzel kapcsolatos háttérügyekre fordítani?
- Sajnos mind a hárman olyan helyen melózunk, hogy sokszor hétvégeken, vagy hétköznapokon estig dolgoznunk kell. Voltak időszakok, amikor hétvégenként teljes napokat tudtunk zeneírással és gyakorlással tölteni, de az utóbbi időben ez eléggé megritkult, így jelenleg a heti 4-5 óra gyakorlást és dalírást próbáljuk tartani - bár sokszor ez is elmarad. Persze, emellett otthon mindenki foglalkozik a háttérügyekkel is, amit tudunk, megteszünk a zenénk promotálásához. Illetve, mivel mindenki tud otthon zenét írni, így azokat lehet csinálni, amelyeket aztán viszünk a próbákra bemutatni.
- A közel fél évtized alatt mennyire tudtátok megmutatni magatokat a közönségnek, azaz sikerült-e valamennyire egy stabil rajongóbázist kialakítani? Valamint, mennyire vagytok elégedettek a médiában való megjelenésetekkel?
- Úgy gondolom, hogy sok ember szereti a zenénket. A koncerteken egyre többen éneklik a számainkat, de a stabil rajongóbázisunk szerintem egyelőre megáll 50 főnél. Ők olyanok, akik otthon is hallgatják a zenénket, szeretik másnak megmutatni, várják az új számokat, a koncerteken pedig éneklik a dalokat. Reméljük minden egyes új anyaggal nő ez a létszám!
Egyelőre úgy látom, hogy kevés helyen vagyunk jelen a médiában, ahova tudom, próbálom betolni a zenekart, illetve keresek olyan embereket, akik ezt meg tudják tenni. Sajnos a zenekar Facebook-oldala egy kedves felhasználónak köszönhetően korlátozásra került (egy teljesen ártatlan klip megjelenését kéretlen tartalomnak jelölték), így a posztjaink az 1600 követőhöz képest 20-100 embert érnek el, a fizetett promóció pedig teljesen le lett tiltva, tehát a Facebook általi hirdetésünk teljesen le lett korlátozva már évek óta. Ha esetleg valaki tud erre megoldást, szívesen várjuk.
Egyébként, a zenekar javarészt Békés megyében tevékenykedik, itt egyre több kapu megnyílt előttünk. Szeretném kiemelni a Stone Clubot Szeghalmon, ahonnan a Mudfield is indult, ott minden buli teltházas volt 15 éven keresztül! Reméljük ez így is marad.
- Nálatok mennyire tett be a már több mint egy éve jelen lévő Covid, és a miatta történt sok-sok korlátozó intézkedés? Illetve, a mostani helyzet ismeretében milyen terveitek vannak 2021-re?
- Nálunk nagyon! 2020 tavaszán két testvérzenekarunk, a KabinLáz és a Leponexx társaságában egy miniturnét szerveztünk, amelyből sajnos csak két állomást sikerült teljesíteni - bár mindkettő nagyon jó buli volt, a többit le kellett mondani. Aztán elkezdtünk megint szervezkedni őszre, lement két buli, de megint mindent le kellett fújni, azóta meg nem lehet koncertet szervezni. A legnagyobb probléma az, hogy 2019 őszén jelent meg az Egy húron single, de akkor gyúrtunk az Örökkön örökké dal forgatására, ami 2020 tavaszán meg is jelent, így mindent egyben, ezeken a miniturnékon szerettünk volna népszerűsíteni - de ezt mind elbuktuk. Egyébként, a vírus előtti bulikon jól látható volt az előrelépés, nagy érdeklődés várt minket, gyarapodott a közönség, és pozitív visszacsatolásokat kaptunk. Jelenleg egy klip forgatása van tervben május-június környékére, koncertszervezés tekintetében pedig még várunk a jelenlegi intézkedések mérséklésére vagy megszüntetésére.