A válaszadók 38 százaléka szerint
a kommunista diktátor minden idők legjelentősebb alakja.
A modern orosz irodalmi nyelv megteremtőjének tekintett költőt és a jelenlegi elnököt a válaszadók egyaránt 34 százaléka sorolta az első helyre.
A megkérdezettek többet is megnevezhettek az általuk leginkább nagyra becsült személyiségek közül, az értékek végösszege ezért haladja meg a 100 százalékot.
A válaszadók 32 százaléka Lenint, a bolsevik forradalom és a szovjet állam első vezérét, 29 százalék pedig I. Péter cárt nevezte meg legnagyobbként, aki - mint vallják - "ablakot nyitott" Európára.
A 2012-ben összeállított top 5-ös listán szereplő nevek ugyanezek voltak, csak a sorrendjük változott meg azóta. Sztálin 42, Lenin és I. Péter 37, Puskin 29, Putyin pedig 22 százalékot kapott akkor.
Az 1600 fős, 18 évesnél idősebb mintán elvégzett idei felmérésben a világ első űrhajósát, Jurij Gagarint 20, Lev Tolsztoj írót 12, Georgij Zsukov marsallt, a második világháború legjelentősebb szovjet hadvezérérét 12, II. Katalin cárnőt és Mihail Lermontov költőt pedig a válaszadók 11 százaléka sorolta az első helyre.
A Levada-központ egy másik felmérése szerint az 1997-ben mért
34-ről idén májusra 12 százalékra csökkent azok aránya az orosz lakosság körében, akik szerint a Szovjetunió azért szenvedett hatalmas veszteségeket a náci Németország ellen folytatott háborúban, mert "a sztálini vezetés nem törődött az áldozatokkal".
Alekszej Grazsdankin, a Levada-központ igazgatóhelyettese az RBK gazdasági lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy amíg a 90-es években a sztálini korszakra a bűnök feltárásának fényében tekintettek vissza, addig a 2000-es évekre alábbhagyott a bírálat.
Joszif Visszarionovics, mozgalmi nevén Sztálin 1924 és 1953 közötti uralkodása óvatos becslések szerint is legalább 23 millió ember életébe került, többségük orosz nemzetiségű volt. (Nem beszélve a bizonyítottan szándékosan előidézett ukrajnai éhínség, a Holodomor mintegy 7-10 millió áldozatáról.) Történelmi megítélését azonban sokak szemében inkább az határozza meg, hogy 1 "Nagy Honvédő Háborúban" 1941 és 1945 között megvédte az országot szláv népeket rabszolga sorssal, vagy kiirtással fenyegető német hódítástól.
Rémuralmáról a nyolcvanas évek végétől már nyíltan lehetett beszélni, ám az utóbbi 10-15 évben az oktatásban és a hivatalos emléketpolitikában egyre kevésbé hangsúlyozzák a bűneit, és egyre megértőbbek eredményei iránt. Vlagyimir Putyin az Oliver Stone amerikai filmrendezőnek adott, nemrégiben bemutatott interjúban arról beszélt, hogy
"Sztálint túldémonizálják"