Lehull a lepel

Szeptember 21-én ideiglenesen hatályba lépnek az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) rendelkezései, pedig az EU tagállamainak parlamentjei még nem ratifikálták azt. 

A G20-csoport csúcstalálkozóján megbeszélést tartott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Hamburgban majd közleményben jelentették be, hogy a CETA rendelkezései hatályba lépnek.

A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a felek képviselői, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után.

Az ideiglenes hatályba léptetés alapvetően azokra az előírásokra vonatkozik, amelyek az unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nincs azonban ezek között például az egyik legkényesebb kérdés, így a külföldön beruházásokat eszközölő multinacionális vállalatok továbbra sem emelhetnek panaszt és kérhetnek kártérítést döntőbíróságon olyan állam ellen, amely az érdekeiket sértő döntést hoz. 

A CETA akkor fog véglegesen hatályba lépni, miután az Európai Unió tagállami parlamentjei is ratifikálták, ami a szakértők szerint évekig is eltarthat. 

"Fontos, hogy a megállapodás valódi nyertesei, a vállalataink és az állampolgáraink ezután minden további nélkül élvezhetik az egyezmény előnyeit" - hangsúlyozta Juncker és Trudeau.

A CETA a várakozások szerint a vámok, valamint a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegíti majd a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában egyaránt. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.

Februárban az európai parlamentben a fideszes és a szocialista képviselők közösen szavazták meg a CETA-t. Az LMP és a Jobbik képviselői is nemmel szavaztak. Szerte Európában óriási tüntetések voltak az egyezmény megkötése ellen. Az ominózus szavazás előtt tiltakozók próbálták megakadályozni a képviselők bejutását az európai parlamentbe.

Kanada és az EU között szabadkereskedelmi megállapodás számos kockázatot rejt, főleg ha valamennyi rendelkezése hatályossá válik: veszélyezteti az uniós környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági normákat, a munkaügyi vívmányokat, a fenntartható európai mezőgazdaságot, a multilaterális beruházásvédelmi bíróság intézménye pedig csorbítja a tagállami szuverenitást.

Balczó Zoltán, a Jobbik ep-képviselője a februári szavazás után elmondta, hogy a CETA előnyei között említik az uniós kis- és középvállalkozások számára megnyíló kanadai lehetőségeket, azonban a valóság az, hogy európai kis- és középvállalkozások 87 százaléka belső felhasználásra termel, nem ők fognak kijutni a kanadai piacra, hanem az ottani tőkeerős vállalkozások fogják érvényesíteni erőfölényüket az uniós piacon. Az észak-amerikai székhelyű cégek pedig kanadai leányvállalataik révén, kerülő úton, a CETA által nyújtott kedvezményeket élvezve juthatnak be az uniós piacra.

Forrás
MTI nyomán