De mire jó a bérunió? - A kezdeményezés gyakorlati lényegéről beszélgettek a Jobbik politikusai

Igenis lecserélhető a magyar embereket kizsigerelő, multiorientált gazdaságpolitika.

A jobbikos politikusok saját szakterületükre vonatkozóan fejtették ki, miről is szól a béruniós kezdeményezés.

Gyöngyösi Márton elmondta, hogy a Jobbik béruniós kezdeményezése először deklarálta programszerűen, hogy a keleti államok és hazánk életszínvonalának fel kell zárkóznia a nyugati gazdasági szinthez.

Gyöngyösi röviden összefoglalta, hogyan indulhatott el a mára az aláírás fázisába lépett kezdeményezés, majd rátért arra, mi történik, ha összegyűlik az egymillió aláírás.

Kifejtette: a polgári kezdeményezés önmagában ugyan nem kötelezi semmire az uniót, ha kellően sokan állnak be a Vona Gábor által "faltörőkosként" aposztrofált kezdeményezés mögé, annak kényszerítő ereje lesz, és az unió belső reformját eredményezheti.

Gyöngyösi rávilágított: tévedés azt hinni, hogy a nyugati országoknak nem érdeke a bérunió megvalósulása, hiszen a Brexit egyik fő oka is az olcsó kelet-európai munkaerő okozta szociális feszültség volt, de már a franciák és az osztrákok is törvényi szabályozással kénytelenek megoldást találni a problémára. A jobbikos politikus szerint az unió úgy nem lehet sikeres, ha kelet-nyugati és észak-déli bérfeszültségek szabdalják szét, és ezzel nyugaton is tisztában vannak.

Úgy vélte: nyugaton is az alacsony bérekben látják a probléma lényegét, csak más szempontból közelítik meg a kérdést. Erre példaként említette, hogy az egyik legnagyobb német szakszervezet, az I. G. Metal már irodákat nyitott Kecskeméten és Győrben, hogy kiharcolják a német autógyárak magyar munkásainak is az élhető béreket, megakadályozva ezzel, hogy Németországban keressék a boldogulásukat.

Gyöngyösi hangsúlyozta:

a globális problémákon nem tudunk egyedül változtatni, de azt a multicentrikus gazdaságpolitikát és felfogást, ami az elmúlt 20 évben tönkretette Magyarországot, le lehet cserélni egy magyar kis- és középvállalkozásokat támogató mechanizmusra, ami az uniós kohéziós politika reformjával garantálható.

A jobbikos politikus úgy vélte: annak az országnak nincs jövője, amelyik szellemileg és fizikailag is megnyomorítja a polgárait, márpedig az egészségügy és az oktatás lezüllesztésével a kormány pont ezt éri el. Épp ezért a Jobbik a multik támogatásainak megnyirbálásából származó, ezermilliárdos költségvetési többletet ebbe a két területbe fektetné, hangsúlyozta Gyöngyösi.

Egy büszke Magyarországhoz büszke emberek is kellenek

A Jobbik béruniós kezdeményezése kapcsán Varga-Damm Andrea is tartott egy előadást a legerősebb ellenzéki párt augusztus 20-i családi napján, amiben az országgyűlési képviselőjelölt egy szintén nagyon fontos szempontra hívta fel a figyelmet, amiért bocsánatot is kért a polgároktól a Fidesz nevében.

Varga-Damm Andrea kifejtette, hogy a bérunió a férfi és női bérek közti különbségeket is csökkentheti, a Magyarországon belüli kelet-nyugati bérszakadék hatásait is mérsékelheti, illetve előkészítheti a terepet egy hazai politikai megoldás számára.

A jobbikos országgyűlési képviselőjelölt kiemelte, hogy az említett problémákat nemzeti hatáskörben kell megoldani és szabályozni, ehhez viszont az kell, hogy a legerősebb ellenzéki párt kormányra kerüljön, és érvényesíteni tudja gazdasági programját. Varga-Damm szerint az uniós szabályozás megreformálható és belülről úgy alakítható, hogy mindegy legyen, ki van kormányon, a gazdaságfejlesztés és a bérfejlesztés ügye elé ne tudjon akadályokat gördíteni.

Abszurdnak nevezte, hogy a magyar kormányok olyan mértékben érdektelenek voltak a magyar bérek ügye iránt, hogy egy alapvetően euszkeptikus pártnak kellett az EU intézményrendszeréhez fordulnia, hogy valami előrelépés történjen az ügyben.

Hozzátette: a szociális területeken van szükség a legnagyobb arányú bérfejlesztésekre, amit azonban a gazdaságnak kell kitermelnie, épp ezért előbb azt a területet kell rendbe tenni, amihez nélkülözhetetlen lesz az országot kettészakító bérszakadék "betemetése".

Z. Kárpát Dániel rávilágított, milyen súlyos demográfiai katasztrófa elé nézünk azzal, hogy Kelet-Európa gyakorlatilag hamarosan kiürül.

Mint fogalmazott, ha  nem állítjuk meg a folyamatot, akkor "vadkeleti" állapotokra kell készülnünk. Kiemelte, hogy a lakosság legalább egytizede eltűnt az utóbbi 10 évben.

"Ha egy ország kiürül, vákuum keletkezik, fekete Afrika népességtöbblete pedig örömmel kitölti majd az űrt"

- fogalmazott Z. Kárpát, aki szerint Orbán Viktorra nem lehet Magyarország megmentőjeként tekinteni, hiszen pénzért telepített le külföldieket, miközben az "egykori fiatal demokratákból lett öreg bolsevikokból" álló pártja minden jobbikos javaslatot - a bérlakásprogramtól kezdve a népesedési programig - lesöpör, ami a magyar életszínvonalat emelné.

Az ellenzéki honatya szerint csak a Jobbiknak van olyan programja, ami képes gátat vetni a magyar emberek nyugatra menekülésének.

A jobbikos honatya megdöbbentő adatokkal is szolgált, elmondta ugyanis, hogy

ugyanaz a 12 multi, ami itthon és a régióban is jelen van Csehországban 20, míg nálunk csupán 1 százalék adót fizet.

Épp ezért nélkülözhetetlen szerinte, hogy "megregulázzák" az ilyen cégeket, a legalizált adócsalásnak pedig véget vessenek. Hozzátette: a rosszul berögzült tévhitekkel ellentétben ettől ezek a vállalatok nem fognak kivonulni Magyarországról.

"A kelet-európai régiónak össze kell fognia, mert a migrációs válság is megmutatta: egymásra vagyunk utalva"

- hangsúlyozta Z. Kárpát.

Lukács László György kiemelte, hogy a mai magyar közügyek közül az egészségügy a legforróbb téma, az emberek is itt látják a legnagyobb bajt.

Az ágazat legfontosabb problémájának a tragikusan alacsony béreket nevezte, szerinte erre kínál megoldást a bérunió, ami reményt jelenthet az egészségügyi dolgozóknak.

"Lesznek olyan bérek, amiért érdemes lesz a betegágyak mellett állni."

- ígérte a Jobbik egészségügyi szakpolitikusa arra az esetre, ha 2018-ban bizalmat szavaznak az emberek a pártnak.

Az egészségügyi dolgozók elvándorlása kapcsolatban megjegyezte, hogy a dolgozók hiánya  a mindennapokban a legszembetűnőbb:

túlhajszolt, frusztrált szakemberek dolgoznak itthon, ettől pedig a betegek megelégedettsége és biztonságérzete, valamint a szolgáltatás színvonala is a minimumra csökkent.

Lukács úgy látja, a jelenlegi bérek senkit sem motiválnak arra, hogy ezt a pályát válassza, de azt is kiemelte, hogy az EU-nak nincs egységes egészségügyi politikája vagy elképzelése. Szerinte a bérunió talán ezt is orvosolhatná.

Szerinte is fontos az országon belüli területi bérkülönbségek kiegyenlítése, amihez a bérunión át vezet az út. Leszögezte:

az elhibázott fejlesztéseknek nincs munkaerő-megtartó ereje, ezen kell változtatni, amihez viszont kormányzati lehetőség és akarat szükséges.

Mozgásba lendült a faltörő kos, az Európai Unió utolsó esélye!

Vona Gábor augusztus 20-án ünnepélyesen is útjára indította a béruniós kezdeményezést: a Jobbik Városligetben tartott családi napján a legerősebb ellenzéki párt elnöke nemcsak arra figyelmeztetett, hogy létérdeke az Európai Uniónak a bérek felzárkóztatása, hanem arra is, hogy régiónk kormányainak a felelőssége ennek a történelmi lehetőségnek a kihasználása.