Mint ismert, a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelik a korábbi 62 évről 65 évre.
A létszámcsökkenést tükrözik a nyugellátásokra fordított kiadások is: idén, az első hét hónapban 1822,4 milliárd forintot költött az állami Nyugdíjbiztosítási Alap, ami az éves 3151 milliárd forintos keret 57,8 százaléka - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbb kiadott jelentésében.
A nyugdíjakra fordított kiadások ugyanakkor 2,9 százalékkal emelkedtek, ami meghaladja az 1,6 százalékos év eleji nyugdíjemelés mértékét. Ennek magyarázata a nyugdíjak és nyugdíjasok cserélődése: a rendszerbe most belépők ellátása magasabb, mint a kiesők, azaz az elhunytak járadéka volt.
Az NGM adatait megerősítik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számai: az első félév végén 2 millió 21 ezer nyugdíjasnak utaltak átlagosan havi nettó 124,3 ezer forintot, míg fél évvel ezelőtt a 2 millió 38 ezer ellátott átlagosan 121,7 ezer forintot kapott - további részletek a portálon olvashatók.
A korhatár 65 évre emelésével a magyar nyugdíjrendszer 2030-2035-ig finanszírozható, ám azt követően vélhetően újra az alapparaméterekhez kell nyúlni, ami jelentheti a korhatár vagy a járulékok emelését, illetve a kifizetett járadékok csökkentését - írja a portál.
Jól jártak a magánnyugdíjpénztárban maradók
A második Orbán-kormány kommunikációjában az aktuális soros ellenség - az IMF mellett - a kötelező magánnyugdíjpénztárak voltak. Azzal vádolták a pénztárakat, hogy eltőzsdézik tagjaik vagyonát, ám mint kiderült, a pénztárak megmaradt tagsága jelentős hozamot tehetett zsebre az elmúlt fél évben megtakarítása után - írta szombaton a Világgazdaság.
A magánkasszákból a felszámolás idején rengeteg ember lépett ki, miközben az ott maradt kevesebb mint 60 ezer ember vagyona fél év alatt négyszázalékos hozamot fialt, ami éves szinten nyolc százalék. A tagok egyébként átlagosan 4,25 millió forint megtakarítással rendelkeznek. Ezek a pénztárak kissé bátrabban fektetik be a vagyonukat, mint az önkéntes nyugdíjpénztárak, ezért termeltek jobb profitot azoknál.