Öt magyar vonatkozású érdekesség az első világháborúról

Történelemkedvelőknek kötelező.

1. A nagy háború első áldozata

A négy éves vérzivatarban elsőként egy magyar honvéd, Kovács Pál lelte halálát. A 22 éves abádszalóki férfi a 68. szolnoki gyalogezred katonájaként 1914. július 28-án indult el a zimonyi kaszárnyából a határfolyó, a Száva partjára, ahol őrségbe vonult.

Másnap reggel a szerbek felrobbantották a Monarchiát Szerbiával összekötő hidat, Kovács pedig az ennek következtében kibontakozó heves tűzharcban halt hősi halált: a lőszerutánpótlás lövészárokba való beemelése közben kapott fejlövést.

Bátorságát Abádszalók első világháborús emlékműve hirdeti, melynek Kemény Simon szobrászművész által megformált honvéd alakja az ő arcvonásait viseli.

2. Az egyetlen magyar "háborús bűnös"

Az első világháború a haditechnika addig sosem látott fejlődését hozta magával, és a gyilkolás számos olyan új módszerét teremtette meg, melyek örökre megváltoztatták a hadviselés arculatát. Az egyik ilyen találmány volt a lángszóró, melyet Szakáts Gábor, magyar mérnök fejlesztett ki.

A tehetséges feltaláló tüzértisztként szolgált a nagy háborúban, ám miután 1915-ben előrukkolt a K 76 néven ismert gépfegyver terveivel, a Hadügyminisztérium hamar új hivatást talált számára: attól kezdve a Monarchia haditechnikájának fejlesztéséből vette ki a részét. Annyira sikeresnek bizonyult, hogy a németek hamarosan "kölcsönkérték", onnantól kezdve a Kriegsministeriumnál folytatta a munkát.

Nevéhez olyan innovációk fűződnek, mint a szétszedhetőségéről és könnyű szállíthatóságáról híressé vált Szakáts-féle 18-as hegyi ágyú, az általa tervezett, pontosabb célzást és a precíziós irányzó műszer kímélését lehetővé tevő, levehető ágyú-irányzékszerkezet, a bármilyen vastag acéllemezen áthatoló olvasztó lövedék, illetve a lángszóró.

Utóbbiért az a "megtiszteltetés" érte, hogy egyetlen magyarként felkerült az 1920-ban összeállított háborús bűnösök listájára. Ugyan Franciaország nemzetközi törvényszék elé akarta állítani, ám erre a német vonakodás és a gall érdektelenség miatt végül nem került sor, jogi értelemben így Szakáts nem tekinthető háborús bűnösnek.

3. Egy fa állít emléket a doberdói küzdelmeknek

Szegeden egy fa állít sajátos emléket az olasz fronton elesett hősöknek. A szegedi 46. gyalogezred volt az egyetlen alakulat a Monarchia hadseregében, mely mind a tizenkét isonzói csatában részt vett. Az ezred 1915 májusában érkezett az olasz frontra, ám az embertelen küzdelmek szinte teljesen felmorzsolták: két hónap alatt csupán 439 katona maradt az egykor 2730 főt számláló alakulatból.

Zeiss Oszkár alezredes, az alakulat parancsnoka rendhagyó módon állított emléket katonái helytállásának és hősiességének: kivágatta és konzerváltatta annak a szederfának a csodával határos módon megmaradt törzsét, mely az ezred állomáshelyén, a San Martinó északi részén található Templomdombon, a harcok során rommá lőtt templom közelében állt, és szinte az egyetlen fedezékként tanúja volt a magyar bakák megpróbáltatásainak.

Az ezred katonai tiszteletadással búcsúzott a tábori pap által felszentelt törzstől, Szeged városa pedig vállalta, hogy múzeumban helyezi el az emlékezés szimbólumát, "ahol nem érheti halált okozó golyó". A városba 1916. július 16-án, szekéren érkezett a doberdói fa, amit először a kultúrpalota kupolacsarnokában állítottak ki, innen került a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe, ahol a második világháború végéig volt látható, majd a ‘90-es években átszállították a Fekete-házba.

4. A Monarchia ötödik ásza

Ha az első világháborúban debütáló légi hadviselés kerül szóba, mindenkinek Manfred von Richthofen, a "vörös báró" neve ugrik be elsőként, ám kevesen ismerik az Osztrák-Magyar Monarchia legeredményesebb magyar pilótájának nevét: Kiss József 19 igazolt légi győzelmével a Monarchia ötödik legsikeresebb vadászpilótája volt.

A háború előtt gép-, épület- és műlakatosnak készülő diák 1914-ben önként jelentkezett a hadseregbe, majd az orosz fronton sebesüléssel végződő gyalogos "karrierje" után jelentkezett a Császári és Királyi Légjárócsapatok (vagyis a légierő) kötelékébe.

1916 májusában az olasz frontra, a Pergine repterén állomásozó 24. repülőszázadhoz irányították, ahol június 20-án a Monte Cimone fölött megszerezte első légi győzelmét. Volt olyan légi csatája, melyet túlerővel szemben, 70 találatot elszenvedett gépével is sikerre tudott vinni. Maier Józseffel és Julius Arigivel a Monarchia legendás ászpilóta-hármasát alkották.

Utolsó győzelmét 1918. január 26-án aratta, majd másnap kis híján belehalt egy skót ászpilótával vívott légi párbajba: az akció során Kiss géppuskái elakadtak, menekülés közben haslövést kapott, ám le tudta rázni támadóit, leszállás után azonban elvesztette eszméletét és életmentő műtéten esett át.

1918. május 24-én Kasza Sándorral és Stefak Kirjakkal együtt indult bevetésre és egy hosszas légi csatában a kanadai Gerald Birks végül kilőtte Kiss repülőgépét, amely lezuhant és egy hegyoldalnak csapódott. Temetésére 1918. május 27-én került sor a perginei katonai temetőben.

Közvetlenül a szertartás előtt nagy létszámú ellenséges kötelék jelent meg a repülőtér fölött, de bombázás helyett csak egy csomagot dobtak le, amelyben egy koszorú volt, szalagjain angol, francia és olasz nyelvű felirattal:

"Utolsó üdvözletünk a bátor ellenfélnek."

5. Mai napig nem tudni, pontosan hány magyar halt hősi halált a háborúban

Az 1914-18 között dühöngő konfliktusban 30 különböző országból megközelítőleg 65 millió férfi vett részt, ami körülbelül megfelel Nagy-Britannia 2016-os teljes népességének. A világégés nagyjából 10 millió katona és 7 millió civil életét követelte, előbbiek közül az antant vesztesége 6, a központi hatalmaké 4 millió főre tehető, ebből a magyar veszteség nagyjából 660 ezerre tehető.

Hazánk veszteségéről azonban nem maradtak fönt pontos adatok, mert az erről szóló nyilvántartást az 1950-es években a kommunista hatalom példátlan és barbár módon, politikai és ideológiai okokból megsemmisítette. Jelenleg a Hadügyminisztérium szakemberei a halotti anyakönyvek és a bécsi Hadilevéltár temetőkataszterében fellelhető információk alapján igyekeznek összesíteni az első világháború veszteségi adatbázisát.

Ez év júniusától pedig az interneten is kutathatóvá vált az első világháborús magyar ezredek története a www.magyarezredek.hu címen.

"Nincs olyan személy, akit valamilyen formában ne érintett volna az első világháború"

Miben volt más az első világháború, mint a korábbi fegyveres konfliktusok? Hogyan változtatta meg a közgondolkodást, és miért érdemes mai napig foglalkozni emlékezetével? Mi közünk lehet nekünk a világégéshez, és milyen kincsekre bukkanhatunk, ha nyitott szemmel körülnézünk a családi emlékek között? Milyen élményekkel lehetünk gazdagabbak, ha felülünk az Isonzó Expresszre?