Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hazudott a bizottsági meghallgatáson, amikor azt állította, hogy az iskolai lemorzsolódás az Orbán-kormány alatt semmivel sem nagyobb, mint korábban volt - mondta budapesti sajtótájékoztatóján Dúró Dóra, a Jobbik képviselője.
Dúró Dóra elmondta:
a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Európai Bizottság felmérései világosan cáfolják a Fidesz miniszterét.
Utóbbi jelentése szerint 2010-ben 10,8 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, ami 2016-ra 12,4 százalékra emelkedett, s ezt támasztja alá a KSH is.
Ez nemcsak társadalompolitikai szempontból súlyos kérdés, hanem azért is, mert Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 10 százalék alá csökkenti azon 18 és 24 év közöttiek arányát, akik alapfokú végzettséggel rendelkeznek és legalább egy hónapra semmilyen képzésben nem vettek részt az iskolarendszerben vagy azon kívül, fejtette ki a képviselő asszony.
A jobbikos politikus azt is jelezte:
a legszegényebb észak-magyarországi régiókban 20 százalékos, a szakképzésben 30 százalékos a lemorzsolódási arány.
Dúró Dóra a helyzet egyik okaként a tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentését jelölte meg és szóvá tette azt is, hogy
megfelelő ösztöndíjak híján a közmunka - elsősorban a szakképzésből - elszívja a diákokat.
A jobbikos politikus szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a munkanélküliség is tovább nőtt azok körében, akiknek legfeljebb alapfokú végzettségük van és legfeljebb 24 évesek. Kiemelte: 2010-ben ez az arány 28, 2016-ra már 35 százalékos lett.
Dúró szerint az iskolarendszerben is visszaigazolódik az Eurostat idén publikált statisztikája, mely szerint
az uniós tagállamok közül Magyarországon a legnehezebb kitörni a szegénységből, hazánk az utolsó helyen áll társadalmi mobilitás szempontjából.
"Ilyet Magyarország az uniós csatlakozás óta nem élt meg"
- figyelmezettet a képviselő asszony.
Megjegyezte azt is, hogy az állami fenntartásba vétel és a KLIK létrehozása nem tudta megszüntetni a jövedelembeli és regionális különbségeket.
A képviselő értékelése szerint a szakképzésben egy külön programra van szükség a lemorzsolódás ellen, ezen felül a nemzeti alaptanterv erőteljes reformjával javítani kell a szövegértési képességeken, vissza kell szorítani az iskolai erőszakot és ösztöndíjakat kell bevezetni.
Ez világos üzenet: Orbán Viktor két ciklust kormányzott végig úgy, hogy nem emelkedtek az ösztöndíjak
Az oktatási államtitkár elmondta: a HÖOK-al folytatott megbeszélés részét képezi a juttatások emelése is. Hozzátette: összetett rendszerről van szó, sokféle juttatás érhető el a hallgatók számára. A teljesítményalapú - közte tanulmányi, szakmai gyakorlati és nemzeti felsőoktatási - ösztöndíjak mellett a rászorultsági, a kiválósági, a mobilitási és a speciális ösztöndíjakat különböztette meg, és azt mondta: az előző tanévben a hallgatói normatív támogatás 14,2 milliárd volt és mintegy 120 ezer hallgatót érintett.