A magyar egészségügyi rendszer nyilvánvalóan gyökeres, érdemi átalakításra szorul ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a hazai realitásokhoz és a XXI. század kihívásaival is megfelelően szembe tudjon nézni, amihez nyilvánvalóan nem lenne elegendő egy parlamenti ciklus, a lépés politikai kockázatai pedig még a jelenleg regnáló Fidesz számára is magasnak tűnhetnek.
Valószínűleg ez is az egyik oka, hogy Orbán Viktor rendszere inkább követi a rendszerváltás óta "jól bevált" hagyományt, és hagyja tovább rohadni az alapellátást, csak ne kelljen mélyre ható, egyesek számára nyilván negatív hatással is járó változásokat eszközölni a rendszerben.
Az Európai Unió országainak 2017-es EHCI-indexe
Emellett természetesen számos, egyelőre a kormányzati körökön kívül lévők számára nem túl világos oka is van a fideszes tétlenségnek, melyek közül egyelőre egy szándék kezd egyre világosabban körvonalazódni:
a kormány az államilag finanszírozott alapellátás helyett az egyre dráguló, profitorientált magánegészségügy felé igyekszik terelni a magyar betegeket.
Ha hosszútávú, komplex egészségügyi reformot mi nem is tudunk letenni az asztalra, vannak olyan pontjai a rendszernek, ahol a nyilvánvaló problémákat egészen egyszerű módszerekkel és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával kezelni lehetne,
csupán politikai akarat kellene hozzá.
Összegyűjtöttük azokat a területeket, ahol rövidtávú beavatkozásokkal is kezelni lehetne a felmerült problémákat, és ahol a kormányzati akarat még ehhez is kevésnek bizonyult.
1. Ahol nem csak a reformok váratnak magukra
Fontos feladat lenne a magyar egészségügy számára a kórházi várólisták és a rendszerszintű várakozási idő megzabolázása. Amíg a rendszerben 30 ezer körüli ember vár különböző műtétekre, akár az egy évet is bőven maghaladó ideig, addig fölösleges európai szintű egészségügyi ellátásról beszélni.
Alábbi cikkünkben bővebben olvashat a problémakörről:
A rendszer nyakára tekeredett köldökzsinór: akár egy évnél is hosszabb várólistákkal kell számolnunk
Idén januárban továbbra is közel 30 ezer ember várt valamiféle műtétre, van olyan beavatkozás, amire a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK; volt OEP) adatai szerint átlagban több mint egy évet kell várni, ha sorra akarunk kerülni, de az egyes intézmények esetében a számok még ennél is ijesztőbbek.
Ahogy portálunknak Lukács László György, a Jobbik egészségpolitikusa fogalmazott: a probléma kezeléséhez szükséges a személyzet létszámának drasztikus növelése és a rendszerre erőszakolt, mesterséges finanszírozási korlátozások megszüntetése, amivel növelhető lenne az áteresztőképesség.
2. Gyógyírért kiált a gyógyszer-támogatás
Szomorú tény, hogy a hazai lakosság 2012 óta többet költ gyógyszerekre, mint a magyar állam.
2017-ben a gyógyszertámogatás összesen 313 milliárd forint volt, amiből 247 milliárd állami támogatás, 66 milliárd pedig gyártói befizetés volt.
2018-ban erre a célra 337,4 milliárd forint jut, melyből 72,4 milliárd forintot a gyógyszergyártók fizetnek, ami 4,5 százalékkal magasabb az előző évi összegnél.
Gyógyszereken élünk, mégis betegesek vagyunk, ami a magyar gazdaságot is tönkreteszi
A magyar GDP akár 12-20 százaléka is rámehet arra, hogy ilyen csapnivaló egészségi állapotban vannak a magyar emberek, ráadásul rettenetesen sok pénzt ölünk gyógyszerekbe, és még az egészségügyi oktatásunk sem a megfelelő szellemiségű - ez derült ki a WHO 67. európai regionális bizottságának budapesti üléséről készült beszámolóból, melyet a Napi.hu készített.
Az egészségügyi szakemberek rövidtávon igen logikus és egyszerű megoldást javasolnak a rendszerben fellelhető tartalékok kiaknázására:
a jelenlegi szisztéma alapos átvizsgálásával ki kell rostálni a kétséges hatásosságú terápiákat és gyógyszereket a támogatási keretből.
Ezzel a becslések szerint nagyjából egy éves munkával 15-20 milliárd, többletként jelentkező és a rendszerbe visszaforgatható összeget spórolhatna meg a magyar állam. Az eljárás egyetlen akadálya a gyógyszerlobbi ellenállása lehet, ám ez önmagában nem kellene, hogy megkösse a kormány kezét (pláne, egy olyan, szavakban roppant harcias formációét, mint a Fidesz... - a szerk.).
Ezzel szemben azt látjuk, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) mindössze pár milliárd forint megtakarításért képes beláthatatlan károkat okozni például a rákgyógyítás területén,
ahol árversenyt hirdet az azonos hatásmechanizmusú készítmények között és csak a legolcsóbb terméket támogatja majd.
Ezzel a kormányzat egy nagy valószínűséggel elhibázott spórolási kísérlet kedvéért gyakorlatilag semmibe veszi az egyénre szabott orvoslás elvét, és lemond a rákbetegekről.
SZDSZ-es tempó: csak a legolcsóbb rákgyógyszereket támogatja majd az egészségbiztosítás
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) pár milliárd forint megtakarítás reményében elveszi az orvosok választási szabadságát a rákgyógyítás terén - írja a 168 Óra. A tervek szerint ugyanis árverseny dönt majd az amúgy bizonyított, befogadott készítmények támogatásáról, függetlenül az olyan szempontoktól, amelyet kizárólag az orvos tud mérlegelni.
3. Hálátlan feladat
A magyar egészségügyi rendszerben az 1950-es, 1960-as évek óta jelen lévő paraszolvencia felszámolására a rendszerváltás óta szavakban minden regnáló kormány ígéretet tett már, nem kivétel ez alól a Fidesz sem, a jelenséget ennek ellenére nekik sem sikerült megszüntetni, sőt
ehelyett inkább annak legalizálására törekedtek.
Az tény, hogy az elmúlt években a hálapénz adása és az elvárás is csökkent, ugyanakkor a jelenség korántsem szűnt meg, és továbbra is nagyjából évi 100 milliárd forint tűnik el paraszolvencia címén az egészségügyben.
Pedig a szakmai visszajelzések és a jobbikos Valódi Nemzeti Konzultáció adatai szerint erre a betegek és az orvosok egyaránt szabadulnának a köpenybe csúsztatott pénzes borítékoktól:
Nemzeti ügy: a nép, a szakma és a Jobbik is eltörölné a hálapénzt
A jobbikos szakpolitikus leszögezte:A hálapénznek nincs köze a hálához, az a félelem béreA konzultáció eredménye szerint a válaszadók 88 százaléka büntetendőnek véli az egészségügy mindennapi korrupcióját, a hálapénzt. Ezek szerint a nép hangja és a szakma hangja megegyezik, hiszen a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete épp ma szögezte le, hogy tiszta, átlátható szabályozásra van szükség, az egészségügyi szakma is úgy véli, hogy a hálapénz rendszerét ki kell vezetni a magyar egészségügy rendszeréből.
Ennek egyik feltétele, hogy az ágazat dolgozói végre tisztességes, európai átlaghoz közelítő jövedelemhez jussanak.
Az orvosok 60 százaléka szerint azonban nem lehet pusztán béremeléssel megoldani a paraszolvencia kérdését. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) megbízásából készült 2017-es felmérés szerint
- a tisztességes alapbér,
- a megfelelő minőségű és mennyiségű orvosi munka honorálása,
- a saját orvosválasztás lehetősége és
- a magán és az állami ellátás tiszta együttműködése
garantálhatná a hálapénz eltűnését. Hosszútávon pedig a beteg-orvos viszony radikális újragondolása szabhatna gátat örökre a jelenségnek.
Az orvosok is szabadulnának a hálapénztől
Dénes Tamás, a Reszasz elnöke a felmérés eredményeit ismertető keddi, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, ez egy fontos üzenet a politikának és a döntéshozóknak: meg kell szüntetni a hálapénzrendszert.A szakszervezet úgy véli, a hálapénz megszüntetésére a tisztességes alapbér, a megfelelő minőségű és mennyiségű orvosi munka honorálása, a saját orvosválasztás lehetősége és a magán és az állami ellátás tiszta együttműködése lehetne a keretrendszer.
Az elképzelés egybevág a Jobbik felvetéseivel, hiszen a legerősebb ellenzéki párt már évek óta esküdt ellensége a hálapénz-rendszernek:
2020-ig rendet tenne, aztán büntetné a hálapénzt a Jobbik
A Jobbik ennek érdekében kezdeményezi a büntető törvénykönyv és más törvények módosítását is. Lukács kijelentette: kormányra kerülésüket követően megteremtenék az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók béremelésének lehetőségét úgy, hogy a fizetések az EU-s szinthez közelítsenek, majd elszámoltatná a Fideszhez és baloldalhoz köthető "orvosbárókat" és lobbicsoportokat.
4. Fogas kérdés
Az emberek szájából átlagosan tíz fog hiányzik, négy pótolt, és csak tíz egészséges foguk van. Ezzel a legrosszabbak között vagyunk az Európai Unióban. A 65 év felettiek 26 százaléka fogatlan, a 45 év feletti lakosságnak pedig 64 százaléka nem rendelkezik egy természetes foggal sem. A teljesen fogatlanok 38,7 százaléka pedig 75 év feletti.
A számok önmagukért beszélnek, a kormánynak még sincs épkézláb stratégiája arra, hogyan lehetne kezelni ezt a nagyon komoly helyzetet.
A magyar politikai pártok közül egyedül a Jobbik rendelkezik konkrét, rövid- és hosszútávú cselekvési tervvel a kérdésben:
Döbbenetes számok: alig van foga a magyarnak
Ha ezt a problémát nem kezdjük el felszámolni, akkor társadalmunk széles köre mind az egyéni érdekérvényesülés, mind az egészségügyi állapotot illetően visszafordíthatatlanul rossz helyzetben marad - mondta dr. Varga-Damm Andrea jobbikos országgyűlési képviselőjelölt szerdai, a Jobbik kormányprogramját hétről hétre ismertető aktuális sajtótájékoztatóján.
5. Praxispara
A háziorvosi ellátás szintén az egészségügyi rendszer egyik nyílt sebének számít:
Magyarországon jelenleg is 300 tartósan betöltetlen - azaz legalább fél éve üres - praxis van, sok helyen 10-12 éve várnak az orvosra.
Van, ahol 12 éve nincs háziorvos
A Borsod megyei Felsőtelekesnek tizenhárom éve nincs saját háziorvosa, a helyettesítő orvos hetente kétszer rendel. A közeli Szuhogyban 2006 óta üres a körzet, míg a Nógrád megyei Szirákon öt éve nem találnak háziorvost. Két helyettes doktor látja el a falut - számolt be a Hírtv.
Viszont a Fidesz-kormány intézkedései semmit sem változtattak a helyzeten:
hiába emelték meg a háziorvosi finanszírozási díjat 61,9 százalékkal, a kezdőtámogatás így is csupán 10-20 millió forint, ami nem kompenzálja a háziorvosok idővel jelentkező veszteségeit.
Ez tehát még a különböző kiegészítő juttatások rendszerével együtt sem csinál kedvet a kockázatvállaláshoz.
A kormány hazudik és hülyének néz, de attól még összeomlik az alapellátás
Eljött ez a pillanat is: 2018 februárjában már mindenki számára világossá válhatott: pusztán többletforrással nem oldható meg semmi a magyar egészségügyben. Elkerülhetetlen a szakmával konszenzusban megvalósítandó szerkezeti átalakítás, miközben persze a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell finanszírozni az alapellátást (is).
Ráadásul hazánk sem mentesül a negatív európai trendek hatása alól. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember fog hiányozni Európa egészségügyi ellátórendszereiből, ami azt jelenti, hogy a szükséges ellátási igények 15 százaléka ellátatlan maradhat.
Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a dolgozó orvosok ötven százaléka ötvenéves vagy idősebb, miközben az utóbbi években az évente külföldön munkát vállalni szándékozók száma alig kevesebb, mint az adott évben orvosi diplomát szerzők száma.
A Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Jelentése (MÉRTÉK) szerint
már 2015-ben a felnőttekkel foglalkozó háziorvosok átlagéletkora 56,6 év volt, míg a gyermekorvosi praxisokban gyógyítóké 58,9 év.
Szakvélemények szerint a háziorvosi praxisok fizikai és tartalmi kiüresedését csak a hivatás presztízsének növelésével lehetne megállítani, ami szintén az alapellátás finanszírozásának újragondolását teszi szükségessé.
Ehhez részben ismét emelni kellene finanszírozási díjat, másrészt nem szabad megfeledkezni az orvosok mellett dolgozó személyzet fizetésének megfelelő mértékű emeléséről sem.
6. Úttalan utakon
A legégetőbb probléma kétség kívül a szakemberhiány, amit az elmúlt években zenitjére jutó orvoselvándorlás élezett ki igazán.
Bár a tavalyi év első félévének számai azt mutatták, hogy egyre csökken a külföldön munkát vállaló egészségügyi szakemberek száma, ez minden valószínűség szerint nem attól van, hogy ténylegesen alábbhagyott volna az orovosok menekülési kedve; szemléletes példával élve:
ha egy vödörből fokozatosan öntjük ki a vizet, idővel mindig csak kevesebbet tudunk kiönteni, míg el nem fogy a folyadék.
Elvándorlás az egyes egészségügyi szakmákban 2016/2017
Arról sajnos nincsenek pontos adatok, hogy konkrétan hány magyar orvos dolgozik külföldön, de a megfelelő hazai körülmények megteremtésével, a bérek európai szintre emelésével és az olyan motivációs megoldásokkal, mint a Jobbik Szent-Györgyi Albert ösztöndíj-tervezete valószínűleg haza lehetne csábítani a megfelelő mennyiségű szakembert.
Ezzel évi 10 milliárd forintból már 5000 orvost lehetne sikerrel visszahozni a hazai rendszerbe, ami az ebből származó előnyökhöz képest elenyésző összegnek tekinthető.
324 orvos, 78 fogorvos, 327 szakdolgozó, 19 gyógyszerész: ezek mind az utóbbi fél év (!) menekülési számai Magyarországról
Az idei első fél évben 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez, írja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adataira hivatkozva a Világgazdaság. Bérunió és az egészségügy komolyan vétele persze nem kell, csak kampány, kampány és presztízsberuházások sora.
7. Ki a következő?
Az utánpótlási rendszer szintén átfogó reformra szorul, de itt is lehetséges rövid időn belül javulást elérni:
ehhez a képzési kvótát minimum 15 százalékkal emelni kellene, ami évi 200-250 új hallgató felvételét jelentheti.
Persze a létszámnövelés - ahogy ezt például a rendőrök esetében tapasztalhatjuk - önmagában nem garantál pozitív eredményeket, hiszen ha nem megfelelő a képzés minősége, a fél ország is beiratkozhat az orvosira, nem leszünk előrébb.
Jelenleg pedig a képzés minőségével is gondok vannak, épp az elképesztően magas orvoshiány miatt, hiszen fontos gyakorlati órák maradhatnak el, mert aki tartaná, annak műtenie kell:
Az orvosképzés sincs rendben?
Az Abcúg közölt hosszú riportot az orvoshiányról, ami a betegellátás mellett már a képzésben is gondokat okoz. Fontos gyakorlati órák maradhatnak el, mert aki tartaná, műtenie kell.Köztudomású, hogy egyre kevesebb orvos dolgozik Magyarországon, viszont az erre a pályára készülő hallgatók száma emelkedett, tehát rosszabbá váltak az arányok: kevesebb oktatóra jut több hallgató, ami értelemszerűen a képzés színvonalát sem hagyja érintetlenül.
Ami kimaradt
A magyar egészségügy problémái annyira mélyrehatóak és annyira szerteágazóak, hogy még egy ilyen cikk keretében sem tudjuk minden részletre kiterjedően bemutatni őket, és bár tisztában vagyunk vele, hogy a fentiekkel csupán a jéghegy csúcsát mutattuk be, reméljük a kedves olvasó így is tisztábban látja, mitől nagybeteg a rendszer, és mi az, amin akár rövid időn belül változtatni lehetne, ha lenne rá politikai akarat.
Természetesen az olyan tünetek mellett sem lehet szó nélkül elmenni, mint a gyógyításra alkalmatlan állapotban lévő, már-már összeroskadó kórházak tömkelege, az egészségügyi intézmények elégtelen higéniai állapota, eszközparkjainak idejét múlt, elhasználódott volta, a kórházi étkeztetés emberalatti minősége, a személyzet túlterheltsége és a mentősök egyre reménytelenebb helyzete, de ezekről a strukturális problémákról egyenként is könyvet lehetne írni.
A lényeg, hogy jól véssük eszünkbe: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég, nyolc évnyi Fidesz-kormányzás után végre képes volt beismerni, hogy az egészségügy finanszírozása lényegi átalakításra szorul, arra azonban már nem tért ki, hogy pártja miért nem foglalkozott a kérdéssel sem a kétharmad, sem a parlamenti többség birtokában? Gondolkodjunk el kicsit a lehetséges válaszon...
Radikális hozzáállás: "mi egy erős, állami egészségügyi ellátásban vagyunk érdekeltek"
Mutass egy területet a magyar egészségügyben, és én elmondom, hogy milyen égető, kezeletlen probléma sújtja! Akár ez is lehetett volna a címe a Civitas Intézet keddi egészségügyi konferenciájának. Elképesztő milyen állapotok uralkodnak az ágazatban - a válság, és a megoldás reménye pártállástól függetlenül egy asztalhoz kényszerítette a politikusokat.