Nem állt le hazánk legszomorúbb mutyija - folytatódik a pszichiátriai betegek kiköltöztetése

Fotó: Nyírlakpuszta

Hiába a lakossági ellenállás, a szakma tiltakozása, a politikai bukta, tovább erőltetik a kitagolást, azaz a pszichiátriai betegek kiköltöztetését az otthonukként szolgáló kastélyokból, kúriákból. A kormányzati elképzelés szerint ezután a felügyeletre szoruló betegek a lakók szomszédságában fognak élni, a felújított ingatlanokkal pedig majd lesz valami...

Továbbra is körbelengi a mutyiszag azt az uniós forrásokat felhasználó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által kezelt, "Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás" című programot (EFOP-2.2.2-17), amelynek a lényege, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyeket, és skizofrén betegeket kitagolnak apró településeken erre a célra kisajátított lakóotthonokba.

A program eredeti elképzelése szerint az 50 főnél nagyobb létszámú intézmények lakóit kisebb, 4-6-12 fős otthonokba költöztetik támogatott lakhatás keretén belül, és bár a közösségbe való integrálásra egyébként vannak Nyugat-Európában pozitív példák - az Európai Unió ezért is biztosít 85 milliárd forintnyi forrást erre a célra -, azonban ez csakis ellenőrzött és kidolgozott folyamat eredményeként, a szakmával, a betegekkel és természetesen a lakossággal egyeztetett módon történhet meg. Mivel nálunk ezek nem valósulnak meg, félő, hogy a kitagolás mögött "egyszerű" kastélymutyi húzódik meg.

Csakhogy értsük, egy 2011-es adat szerint 15 ezer fogyatékos személy és 8 ezer körüli pszichiátriai beteg él nagyjából 100 intézmény mintegy 160 telephelyén (átlagosan 140-en egy épületben), jellemzően egykori kastélyokban, kúriákban.

S hogy működik mindez a gyakorlatban?

A Zala megyei Felsőrajkon tavaly februárban döntött úgy a képviselő-testület, hogy 3 ingatlant átad erre a célra az EMMI-nek, azonban erről a szándékról nem tájékoztatták a falu lakosságát. Április 5-én aztán kénytelenek voltak összehívni egy lakossági fórumot, azonban ott sem sikerült tisztázni a helyzetet, olyannyira hogy információink szerint

sokan még most is úgy tudják, hogy idősotthont terveznek létrehozni a Felsőrajkon.

Két intézményt váltanának ki a faluba történő integrálással. Az egyik a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézményhez tartozó búcsúszentlászlói rendház (erre a projektre 630 millió forintot szánnak), míg a másik a Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény székhelyintézménye Magyarszerdahely település szélén (Elek-kastély), 498,75 milliós projektköltséggel.

Jellemző a kitagolás átgondolatlanságára, hogy a pályázatban megjelölt 3 felsőrajki ingatlanban ugyan feltüntették a szennyvízszolgáltatást,

a valóságban azonban az egész településen nincs, a szennyvízberuházást a 2018-as évre tervezi az önkormányzat.

Szintén nem szolgálja a betegek érdekét, hogy a kijelölt ingatlanok oldalán nincs járda, hogy messze van a bolt, a háziorvos, a védőnő, miközben 1 kilométeres körzetben működik egy szarvasmarhákkal és egy baromfikkal foglalkozó telep is.

Jelezték a bajt a minisztériumnak

A településen élők több levélben is jelezték az EMMI-nek, hogy sem ők (december 17-én volt egy helyi népszavazás, amelyen 96 százalékos volt a nemek aránya) nem akarják, hogy a közösségükbe folyamatos kezelésre szoruló betegeket költöztessenek, sem pedig a körülmények nem alkalmasak arra, hogy ez megtörténjen. Az EMMI-től, pontosabban a felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól azonban érdemi válasz nem érkezett.

Egyébként ez nemcsak helyben igaz, de jelenleg

a szétvert, alulfinanszírozott, humánerő hiányban szenvedő szociális ágazat sem kész arra,

hogy a nagy létszámú intézményekből több kisebb lakóhelyre költöztesse, és ott folyamatosan gondozza ezeket a betegeket.

Rig Lajos az országos politika szintjére emelte a kitagolásra ítéltetett emberek ügyét

Emlékezetes, tavaly tavasszal a jobbikos Rig Lajos egyszer már a parlament elé vitte a kitagolás kérdését. Tapolcai választókerületében ugyanis az "új grófi réteg" kisajátította volna a nyírlakpusztai Tarányi-kastélyt és a lesencetomaji Hertelendy-kastélyt - mindkettőben szociális ellátás, pszichiátriai betegek, és értelmi fogyatékkal élők gondozása zajlik. Egy ideig a környéken élők Nyírlakpuszta fölött folyamatos a helikopterforgalmat is tapasztaltak, valószínűleg nem a betegek látogatói vizsgálták a tájat a magasból.

A már megismert gyakorlat szerint a gondozók, a szakemberek, a betegek és a falvak lakóinak megkérdezése nélkül költöztették volna ki ezekből a nagy értékű, nemrég belső és külső felújításokon átment ingatlanokból is az ápoltakat a környező településeken kijelölt otthonokba. A döntésről utólag értesültek a helybéliek, ám a közfelháborodás végül keresztül húzta az ígéretes bizniszt.

Tiltakozott az Érdekvédelmi Szövetség is

Hogy ez nem egy mesterségesen gerjesztett hisztéria, azt jól mutatja, hogy 2017. április 4-én az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) levélben fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához a 2021. december 31-ig 7500 ember kiköltöztetésével járó program miatt,

mert tapasztalatuk szerint a döntések meghozatalakor a legkevésbé sem az értelmi fogyatékos emberek érdekei érvényesültek.

Kiemelték, hogy nem jutott forrás a betegek felkészítésére, például arra a pszichés gondoskodásra sem, amely biztonságossá teszi egy sokszor évtizedek óta intézetben élő ember számára a kiköltözést, életformája, szűkebb és tágabb környezete teljes átalakulását. Az ÉFOÉSZ álláspontja szerint

"az értelmi fogyatékossággal élő személyek lakóhelyének önkényes, különösen pedig felkészítés nélküli megváltoztatása nem csupán a lakóhely szabad megválasztásának sérelmét jelenti, hanem súlyosan veszélyezteti az egyéni autonómiájukat, magánéletükhöz, személyes biztonságukhoz, a saját életükre vonatkozó döntések meghozatalához való jogukat is".

A skizofréniában szenvedők helyzete azonban még ennél is speciálisabb

A már említett Nyírlakon és Lesencetomajon is több mint 110 ellátott él, a többségük, körülbelül 75 százalékuk skizofrén, tehát hasadásos elmebajban szenved. Rajtuk kívül élnek még itt szenvedélybetegségben, vagy épp súlyos, öngyilkossági kísérlettel együtt járó hangulatbetegségben, depresszióban szenvedők - mesélte lapunknak Pintér Orsolya, a Csabrendeken élő, és a szintén veszprémi Kamond községben működő intézményben 30 éve dolgozó neurológus-pszichiáter.

A 150 beteg otthonát biztosító kamondi kúriát is 4-5 éve újították fel kívül-belül, így például korszerűsítették a fűtési rendszert, és kicserélték a vizesblokkot. Most hatan laknak egy szobában, amelyekbe új ágyakat tettek, és mindegyikben van egy tévé is. Az intézményhez tartozik egy veteményes, amelyen termelhetnek, de néhányan besegítenek a közeli természetvédelmi terület gondozásába is.

"Megszokták egymást, és megszokták a helyet is"

- mutat rá a szakember a pszichés betegségben szenvedők esetében felmerülő egyik legfontosabb szempontra.

Ezen a ponton azonban Pintér Orsolya siet leszögezni egy rendkívül fontos tényt, ugyanis a társadalom döntő többsége egyáltalán nem érti, hogy mit is takar, ha valaki pszichiátriai betegségben szenved, milyen szükségletei vannak, sőt hajlamosak vagyunk őket egybemosni a fogyatékossággal élőkkel, pedig ennél nem is tévedhetünk nagyobbat.

A skizofrénia oka ismeretlen, és még manapság is csak tüneti kezelés lehetséges, a betegek soha nem gyógyulnak meg. A betegség 20 és 30 éves koruk között alakul ki, felnőttkorban pedig visszafordíthatatlan folyamatok kezdődnek el. A betegségbelátásuk viszont nulla, így például felügyelni kell azt is, hogy rendszeresen szedik-e a gyógyszereket. A skizofrénia főtünete a gondolkodás alaki, tartalmi zavara:

téves eszmék irányítják a tevékenységeiket, és hanghallások kommentálják a tetteiket, vagy buzdítják őket cselekvésre

– tudjuk meg a neurológustól.

Ezek az emberek nem tartják magukat betegnek – ad még betekintést a tapasztalataiba Pintér Orsolya -, ezért folyamatos felügyeletre szorulnak, de legalább az évek alatt megszokták az intézményt, a házirendet, az ápolókat - és egymást is. Ilyen körülmények között lehet őket konszolidálni.

Mélyek a sebek

A hírekből ismerhetünk hátborzongató történeteket, vagy a környezetünkből mindennapi drámákat - sajnálatos módon a skizofréniában szenvedő beteggel együtt élni rettenetesen nehéz, tönkreteszi a családi életet, a környezetét. Volt olyan eset, hogy egy téveszme miatt szétszerelte a beteg otthon a gázbojlert, mert sugárzókészüléket keresett benne – meséli a szakember.

Azzal is számolni kell, hogy sajnálatos módon a skizofrénia okozta sebek olykor olyan mélyek, hogy a pszichiátriai intézetbe bekerülő betegek nagy részét soha sem látogatják meg a családtagjaik, és a többségük az intézmény falai közt hal meg, akár bekerülésük után több évtizeddel.

Ha ezeket az embereket kitagoljuk – folytatja Pintér Orsolya -, akkor nyilvánvaló módon az új helyükön is meg kell valósulnia a folyamatos felügyeletüknek.

Csakhogy nincs erre elég ember az egészségügyben. Elképesztő módon Kamondon 150 főre 2 éjszakás nővér jut, és egyáltalán nincs utánpótlásuk.

Akik mégis itt dolgoznak, azok valóban elkötelezettségből teszik ezt, és persze azért, mert megszerették a betegeiket, de a fizetésük rendkívül alacsony. Így pedig hiába beszélnek munkahelyteremtésről. Ha nem lehet megélni a bérekből, akkor nem jönnek a fiatalok. Jellemző a kitagolás korlátaira, hogy Tapolca az elmúlt 4 évben támogatott lakhatással mindössze 3 fiatalt tudott befogadni, de ők is fogyatékossággal élők voltak.

A skizofrének legnagyobb baja, hogy egy irracionális világban élnek, nem tudnak alkalmazkodni, ebbéli nehézségeik még ezekben az intézményekben is előjönnek, hátha még kiragadják őket a megszokott környezetükből. Amíg a szimuláns betegnek mutatja magát, addig ők a betegség elején disszimulálnak, el tudják maszkírozni a tüneteiket - hangsúlyozta a pszichiáter.

A skizofrénia, csakúgy mint a többi betegség, nem válogat - így Pintér Orsolya betegei között is van villamosmérnök, vagy épp vegyész – éppen ezért az ő véleményüket is ki kellene kérni arról, hogy el akarják-e hagyni azt a környezetet, amely az otthonuk volt mondjuk az elmúlt 20-30 évben. De erre nem került sor, mint ahogy a szakma véleményére sem voltak kíváncsiak a politikai döntéshozók. Pedig a kitagolást nagyon jól elő kell készíteni, nem elég egy-kettő-három év, erre sokkal több időt kell szánni.

Miközben 10-ből 9 ember nem tudja, mit is jelent az, ha valaki pszichiátriai beteg, elmaradt a helyi lakosság tájékoztatása, így nem csoda, hogy már a csabrendeki fórumot követően, miután pontosan megismerhették, hogy mi is vár rájuk, olyan mérvű ellenállás bontakozott ki, hogy a többi Veszprém megyei településen a minisztérium képviselői meg sem próbálkoztak közmeghallgatásokkal. Azonban a kormányzati programot – ezt a szomorú mutyit - ennek ellenére sem fújták le, csak jegelik azt a választások utánra.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Kvárik Anita
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 15:16
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 19. | 17:02
A helyi idő szerint 7 órakor kezdődő vitát az orosz tévétársaságok is közvetíteni fogják.