Civilek követelik: az állam garantálja, hogy minden magyar munkavállaló szakszervezeti tag lehessen!

Holnap október hetedikén lesz a Tisztes Munka Világnapja. A Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület ebből az alkalomból kiadott közleményében emlékeztet: a magyar kormány politikája szembegy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlásaival és az Európai Szociális Karta célkitűzéseivel is. 

A szervezet szerint "radikális változtatásokra van szükség, hogy visszaszerezzük a dolgozó emberek megbecsülését"

 "A legtöbb ember számára a tisztes munka hiánya egyenlő a szegénységgel."

 - mutatnak rá.  

A tisztes munka koncepcióját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vezette be és kezdte el terjeszteni 1999-ben. Ez a legáltalánosabb értelmezés szerint olyan fejlődési pályát jelent a munka világában, amely ötvözi a versenyképességet és a társadalmi igazságosságot, azaz a gazdasági és szociális fejlődés kéz a kézben halad, így tudatosan elkerülhető az országokon belüli és országok közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségek további elmélyülése 

 - emlékeztet az egyesület. 

A szervezet szerint, ha sikerül erre a fejlődési pályára térni, az egyének számára azt eredményezi majd, hogy biztonságos munkakörülmények között lesz lehetőségük tisztes jövedelmet biztosító, hasznos munkavégzésre, és a szociális védelmi rendszerek is megfelelő biztonságot nyújtanak. Az ilyen munka esélyt ad a személyes fejlődésre és a társadalmi beilleszkedésre, valamint arra, hogy részt vehessenek a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában, továbbá arra, hogy kifejezhessék véleményüket, és szabadon szerveződhessenek érdekeik kifejezésére és megvédésére.

Hozzáteszik:"napi szinten látható, hogy Magyarország kormánya szembe megy ezzel a koncepcióval".

"Meg kell állítani a magyar munkavállalók kizsákmányolását! A munkáltatók béremelésben gondolkozzanak, ne abban, hogy vendégmunkásokat hozzanak be az országba, mert ez konzerválja azt a helyzetet, hogy félmillió magyar munkavállaló külföldön keresi a boldogulást!"

 - áll a közleményben. 

Az egyesület szerint olyan, a dolgozókat védő Munka Törvénykönyvét kell alkotni, amely magában foglalja az Európai Szociális Kartában megfogalmazott dolgozói jogokat. A szociális jogok európai egyezménye ugyanis a méltányos díjazáshoz való jog tényleges gyakorlásának biztosítására kötelezi azokat a kormányokat, amelyek nemcsak aláírták, hanem törvénybe is iktatták a nemzetközi megállapodást.
  
Emlékeztetnek: Az Európai Szociális Karta 4. cikkelye szerint "a méltányos díjazáshoz való jog tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy


    1. elismerik a dolgozók jogát olyan díjazáshoz, amely nekik és családjuknak tisztes életszínvonalat biztosít;
    2. elismerik a dolgozók jogát a megnövelt díjazáshoz túlmunka esetén, ez alól csak meghatározott esetek lehetnek kivételek;
    3. elismerik valamennyi férfi és nő jogát az egyenlő bérezéshez egyforma értékű munka végzése esetén;
    4. elismerik valamennyi dolgozó jogát ahhoz, hogy a foglalkoztatásuk beszüntetése esetén erről ésszerű időn belül kapjanak előzetes értesítést;
    5. a bérekből csak abban az esetben engednek levonni, és csak a nemzeti törvények vagy előírások által meghatározott mértékben, ha azokat rögzített kollektív megállapodások vagy döntőbírósági ítéletek írják elő."

  
Ezen jogok gyakorlását szabadon aláírt kollektív szerződések, törvényes bérmegállapító mechanizmus vagy az országos viszonyoknak megfelelő egyéb eszközök révén kell elérni - szögezik le. A szervezet fontos célkitűzésnek tekinti, hogy 

"legyen minden magyar munkavállaló szakszervezeti tag! Az állam által biztosított forrásból legyen biztosítva minden munkavállalóként regisztrált magyar ember szakszervezeti tagsága."

Ennek érdekében javasolják, hogy a szakszervezeteket ugyanazok a kedvezmények és támogatások illessék meg, mint az egyházakat.
 

Forrás
MTI