Utoljára 2007-ben növelték a hallgatói ösztöndíjra fordítható juttatások mértékét. A Jobbik a parlamentben számos alkalommal kezdeményezte az ösztöndíjak emelését, a kormány azonban rendre lesöpörte az ellenzéki javaslatot. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szintén többször tett javaslatot a juttatások mértékének növelésére, mindeddig eredménytelenül. 2017-es javaslatuk azt tartalmazta, hogy az inflációval növelt értéken bővüljenek a juttatások, ez a számításaik szerint átlagosan 42 százalékos emelést, és mintegy 9 milliárdos forrás bevonását jelentené a rendszerbe.
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint az egy főre megállapított hallgatói normatíva jelenleg évi 119 ezer forint, vagyis a havi 10 ezer forintot sem éri el, lakhatási támogatásra pedig évi 60 ezer, vagyis havi 5 ezer forint fordítható hallgatónként. Október 31-én Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere átfogó törvényjavaslatot nyújtott be, mely kitér a fenti juttatások összegének növelésére is. Az emelés mértéke azonban minimális: ha a kormány rábólint a javaslatra, akkor 2019. február 1-től 128 ezer forintra, egy évvel később pedig 166 600 forintra emelkedik a normatív hallgatói támogatás összege. Utóbbi összeg havi 13 800 forintot jelent.
A lakhatási támogatást 60 ezerről 67 200 forintra emelik, ami havi 5600 forintot jelent - figyelembe véve az albérletárakat, egyértelmű, hogy ez szinte semmire sem elég. Az ingatlan.com nyári elemzéséből kiderült: Budapesten a bérleti díjak átlagosan havi 150 ezer forint körül mozognak, Pécsen, Debrecenben és Szegeden a kisebb lakásokért 74-85 ezer forintot kell adni, a nagyobbakért 100-106 ezer forintot.
A HÖOK ennek ellenére elégedett az emelés mértékével. Gulyás Tibor, a szervezet elnöke az Alfahír megkeresésére elárulta: 40%-os emelést kezdeményeztek a kormánynál, ezt a szociális ösztöndíjaknál már korábban sikerült elérni, a mostani javaslat pedig rendezi ezt a kérdést a tanulmányi ösztöndíjak esetében is.
(Fotó: MTI)