Béremelés helyett bérkiegészítés jön az önkormányzatoknál

Évek óta húzódik az állami és önkormányzati szféra rendbetétele. Állandó napirendi téma a közigazgatás átszervezése, leépítése, modernizálása, ennek ellenére igen kevés elképzelés valósult meg az évek során és a bürokráciacsökkentésnek elkeresztelt kirúgások is csak múlt év októberében indultak meg, pedig Lázár János kancelláriaminiszterként szóban már 2014-ben nekiveselkedett a feladatnak. De lássuk, idén mire számíthatnak a köztisztviselők, akiknek 2010 óta januártól már az ötödik rájuk vonatkozó törvény előírásaihoz kellene alkalmazkodni.

December 18-án több ellenzéki párt és szakszervezet részvételével kerekasztal-megbeszélést tartottak a Magyar Iparszövetség székházában, ahol előterjesztésre került egy Munkavállalói Minimumról szóló koncepció is. Ennek egyik pontja célul tűzte ki az országon belüli, állami-önkormányzati dolgozók bérszakadékának felszámolását.

Az önkormányzati béremelés valójában egy bármikor visszavonható bérkiegészítés

Nem csoda, hiszen a „kiegyenlítő bérrendezési alap” bejelentése óta megint nagy a csend az önkormányzati tisztviselők béremelése körül. A 2019-es költségvetési törvénybe a kormány 11 milliárd forintot különített el erre a célra, de a felhasználási feltételekről továbbra is csak annyit tudni, hogy pályázati úton juthatnak majd hozzá a hivatalokat fenntartó szegényebb települések.

Pintér Sándor belügyminiszter egy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók (MKKSZ) által október elején írt kérdésére válaszolva elárulta, hogy a pályázatot csak a 2019-es költségvetési törvény hatályba lépése után, vagyis januárban tudják kiírni. Ez egyelőre nem történt meg, így a február 5-ei utalásokban még biztos, hogy senki nem számíthat megemelt bérekre. De az is kétséges, hogy később lesz-e, és ha igen, akkor milyen mértékű.

Ebbe a 11 milliárd forintos bérrendezési alapba egyébként nem az állam tesz bele, hanem a gazdagabb önkormányzatoktól elvont „szolidaritási hozzájárulással” töltik fel a keretet.

A tavalyi évben ezzel kapcsolatban ötvenhét országgyűlési képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz, ugyanis kifogásolták a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket. A bíróság decemberi határozatban ezt elutasította, így idén is fizethetnek a tehetős önkormányzatok. Azaz nekik a megmaradt bevételeikből kellene kigazdálkodniuk a béremelést, a keretösszegre pedig körülbelül hétszáz önkormányzat tud majd pályázni.

Schmidt Jenő, a hazai önkormányzatok több mint felét tömörítő szervezet, a TÖOSZ elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy

"ez a megoldás nem is tekinthető valódi béremelésnek, csak bérkiegészítésnek, ami bármikor megszüntethető."

Az azonban egyértelmű, hogy a kormány a szolidaritási hozzájárulással való sáfárkodással kézben tartja az önkormányzatokat és kevés eszközt hagy a polgármesterek kezében, így megtartva hatalmát az ellenzéki vezetésű települések felett.

Hegedűs Lórántné, a Jobbik önkormányzati kabinetének elnöke lapunknak „abszolút félresikerült megoldásnak” minősítette a kiegyenlítő bérrendezési alapot, ami helyett már a költségvetési vita során is azt javasolták, hogy inkább az egy évtizede változatlan 38 650 forintos köztisztviselői illetményalapot emeljék meg.

„Nem az a megoldás, hogy a gazdagabb településektől vonják el a pénzt. Ez minden értelemben igazságtalan”

 – mondta a képviselő, aki szerint nem segít, ha a gazdagabb önkormányzatokat azért büntetik, mert van olyan bevételük, amiből megtehetik, hogy a dolgozóiknak jobb béreket adjanak. A megoldást egyértelműen az illetményalap növelésében, és a költségvetés 2. mellékletének I./1. pontjában szereplő, a települési önkormányzatok általános működési keretének emelésében látja.

Egyeztetés az utolsó pillanatban, 12 órázás, kevesebb munkanap

Miközben az önkormányzati tisztviselőket kiszolgáltatott helyzetben hagyja a kormány és nem rögzíti törvényben a bérezés alapjait, addig saját hivatali dolgozóinak épp most szabták át a bértábláját a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslattal.

A javaslat 2018 novemberi benyújtását megelőzően a Kormány júniusban létszámzárlatot rendelt el, majd leépítést hajtott végre. A leépítés jogi hátterét a 2018 októberében megjelent 1535/2018. Kormányhatározat biztosította, ami 6810 fő elbocsátását tette lehetővé. A folyamat valamennyi minisztériumot, illetve hét tárca háttérintézményeit érintette.

A közel 200 oldalas javaslatcsomag számos a tisztviselők számára hátrányos részeket is tartalmazott, amiket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egy 18 oldalas dokumentumban küldött meg a kormánynak és a sajtónak. Ebben elfogadhatatlannak nevezték, hogy a kancellária egyetlen jogszabályba gyúrta össze a kormányzati szervek általános működési szabályait: a miniszterelnök feladatainak felsorolásától kezdve, a kormányülések dokumentálásán át a főhivatalok szervezeti felépítéséig és a hivatalokban foglalkoztatottak jogállását, bérük és szabadságaik, munkahelyi kötelességeik meghatározásáig.

Mivel az új jogszabály eltörli az állami tisztviselőkről szóló törvényt, az eddig ennek hatálya alá tartozó megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozók kifogásolták legélesebben a rájuk nézve hátrányos változásokat: 

  • a bértáblájuk nagyon alacsony kereseteket kínál,
  • nem jár nekik cafetéria,
  • valamint a szolgálati elismerést egy korábbi alacsony szintre állították vissza.

A többi központi hivatalhoz hasonlóan továbbá őket is sújtja az alapszabadság 25 napról 20 napra csökkentése. A további szabadnapokat pedig nem a munkában töltött idő, hanem a beosztás határozza meg és ellentételezés nélkül terjeszthetik ki a napi munkaidejüket 12 órára.

A már most égető munkaerőhiány mellett ráadásul még egy nagy érvágás a kormányzati igazgatás létszámgazdálkodásáról szóló fejezetet, ami életszerűtlen létszámszigorításokat tartalmaz.

A törvényjavaslat decemberi vitája során a jobbikos Staudt Gábor külön kiemelte az abban található érdemtelenségre való hivatkozás miatti elbocsátás lehetőségét, ami ebben a javaslatban azt fogja jelenteni, hogy ha valaki akár a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét, vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat rombolja, azt a meghallgatása nélkül is ki lehet majd rúgni. Ennek bevezetésével párhuzamosan pedig kikerül a közszolgálati tisztségviselőkre vonatkozó pártatlanság követelménye is, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben nagyon könnyen, akár egy Facebook- vagy egyéb közösségi oldalon megtett poszt alapján bocsáthatnak el a jövőben tisztviselőket.

Hegedűs Lórántné arra mutatott rá, hogy a kormány a közigazgatásban is az „oszd meg és uralkodj” elvét alkalmazza.

„Míg 10 évvel ezelőtt voltak a közalkalmazottak (tanárok, orvosok…) és az államigazgatásban dolgozó tisztviselők, addig mára a Fidesz három részre bontotta a köztisztviselői kört, és a rájuk vonatkozó jogszabályok és bérkülönbségek által elkezdte őket egymás ellen hangolni.”

A Jobbik alelnökének elmondása szerint az átalakítások következtében az önkormányzati dolgozók kapták a legkisebb megbecsülést, a kormánytisztviselők valamivel jobb helyzetbe kerültek, míg a legmagasabb fizetések a járási hivatalok tisztviselőinek jutottak.

„A kormány ígérete az volt, hogy 2018 januárjától, majd egy salátatörvénybe rejtett módosítás szerint 2019. január 1-től minden kormánytisztviselő bére az állami tisztviselők bérének színvonalára emelkedett volna. Tehát, ha ehhez nem nyúlnak hozzá, csak hagyják életbe lépni a törvényt, akkor a fent említett három csoportból a második helyzete is rendezésre kerül, amit a későbbiekben az önkormányzati tisztviselőkre is kiterjeszthettek volna”

– mutatott rá a képviselő, aki úgy véli, hogy ezzel a törvénnyel bekövetkezett volna a beígért méltányos bérrendezés, ami helyett most egy olyan csomagot kaptak amibe sok, a dolgozókat hátrányosan érintő intézkedés is bekerült.

Noha a javaslatot még decemberben megszavazta az Országgyűlés fideszes többsége, az 42 tárgykörben ad felhatalmazást kormányrendeletek megalkotására, így még bőven várható olyan terület és részszabály, amiket még nem ismerhetünk, és kizárólag a kormányra lesz bízva azok kitöltése.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

A Jobbik európai parlamenti képviselője szerint Orbán egy újabb nagy barátja, Benjamin Netanjahu is megy a levesbe.
A vásárlás tényét nem cáfolta Benkő Tibor.
A közgazdásznak meggyőződése, hogy minden politikai változásnak belülről kell indulnia.