Nyom nélkül tüntette el a szerb temetkezési közvállalat az első világháborús magyar katonai temetőt a délvidéki Nagybecskereken, miután a városvezetés átruházta rájuk a katolikus és református temetők karbantartását. Ráadásul mindezt a nagy háború egyik centenáriumi esztendejében, 2017-ben sikerült elkövetniük. A lépéshez az Orbán Viktor szövetségesének számító Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is asszisztált - írja a Délhír.
A vérlázító esetre a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) hívta föl a közvélemény figyelmét, miután a szerb temetkezési közvállalat nyom nélkül felszámolta a hősök 50 évig gondozott és karbantartott sírhelyeit, hogy új temetkezési helyeket alakítson ki a régiek helyén.
Hangya István, a VMDK nagybecskereki elnöke 2017 óta folytat szélmalomharcot a helyi adminisztrációval azért, hogy az első világháborúban hősi halált halt magyar (és részben más nemzetiségű) katonák elpusztított sírjainak helyén legalább egy emléktábla hirdesse, hol nyugodtak a honvédek.
A VMDK helyi vezetője azonban hiába fordult a helyi hatóságokhoz, városi önkormányzathoz, a helyi emlékhelyek felemelésével foglalkozó bizottsághoz, a helyi temetkezési közvállalathoz, a helyi civil jogvédőhöz és a helyi politikai erőkhöz - közöttük a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőihez is -, egyikük sem érezte magáénak az első világháborúban elesett vitézek ügyét.
Az ügyet az sem mozdította előre, hogy Tari István, a VMDK képviselője a Magyar Nemzeti Tanácsban is szóvá tette a vérlázító esetet, így a párt már csak a közvélemény nyomásgyakorló erejében bízhat. Hangya István közleményében felteszi a költői kérdést:
"Így nézne ki a magyar-szerb megbékélés a gyakorlatban?"
Az Alfahír az üggyel kapcsolatban megkereste Bencsik Jánost, a Jobbik parlamenti képviselőjét, aki meg a következőképpen reagált a temetőrombolásra:
"Ez nem történelmi megbékélés, hanem a teljes önfeladás útja."
Bencsik szerint sajnos tipikusnak számít, hogy így bánnak a magyar sírokkal és egyéb kegyhelyekkel, és szerinte ez az eset is beleillik a szerb állam magyarokkal szembeni közönyét, illetve ellenszenvét példázó lépések sorába. Példaként említette, hogy a szerb partizánok által elkövetett 1944–45-ös etnikai tisztogatásokért a mai napig senkit sem vontak felelősségre, hiába hoztak erre vonatkozóan törvényt, de a restitúció (az elkobzott javak visszaszolgáltatása) is nyögvenyelősen halad.
"Eközben a Fidesz helyi szövetségese, a Vajdasági Magyar Szövetség minden kérdésben alárendeli magát a belgrádi központi hatalomnak, még a Délvidék elcsatolásának ünnepnappá tételét is megszavazták"
- emelte ki a Jobbik képviselője, aki szerint a magyar politikának is kiemelt felelőssége van abban, hogy idáig fajulhatott a helyzet:
"Orbán Viktor az oroszokkal való jó viszonyért cserébe semmiféle kritikát nem fogalmaz meg Szerbiával szemben, semmilyen jogsértés ellen nem emeli fel a szavát és nem támaszt követelményeket Szerbia uniós csatlakozásához sem."
Hozzátette, hogy a Jobbik hosszú évek óta konzekvensen azt az álláspontot képviseli, hogy déli szomszédaink nem sétálhatnak csak úgy be az Európai Unióba anélkül, hogy tiszteletben tartanák a magyar érdekeket és kiszélesítenék az önrendelkezés formáit.
(Fotó: A volt nagybecskereki magyar katonatemető)
A Délvidék elcsatolását ünnepelte a VMSZ
Újvidéken a Nemzeti Színházban került sor a vajdasági tartományi parlament díszülésére az 1918 november 25-én, a szerb megszállás alatt álló városban tartott "népgyűlés" századik évfordulóján. Ekkor mondták ki a régió "csatlakozását" a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (1929-től Jugoszlávia). A tartományi parlament júniusi döntésének értelmében ez a "Vajdaság Napja".