Koronavita: több mint négy órán keresztül magyarázták, hogy nincs szükség az ellenzékre

Varga Judit
Varga Judit
MTI/Koszticsák Szilárd

Mivel hétfőn a parlamenti ellenzék nem támogatta a kormánypártokat abban, hogy a házszabálytól eltérően tárgyaljanak a felhatalmazási törvényről, ezért kedden nem is szavazhattak a konkrét időkorlát nélküli rendeleti kormányzásról. Azonban az általános vita lezajlott, és a négy órán keresztül tartó napirendi pont legfontosabb tanulsága is könnyen levonható: a kormánypártoknak, és az Orbán-kormánynak nincs semmi szüksége az ellenzékre, még egy világjárvány idején is.

Orbán a felhatalmazási törvényről: a választáson többségbe kerültünk, szóval nincs mit tenni

A felhatalmazási törvény árnyékában hétfőn megkezdődött a parlament hétfői ülése. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában az eddigi intézkedéseket sorolta fel, illetve a mai bejelentését ismertette. Ennek részleteit ebben a cikkünkben olvashatja, (új információ nem hangzott el): Hamarosan a tömeges fertőzések szakasza jön - jelentette be az operatív törzs sajtótájékoztatója előtt Orbán Viktor.

Ugyanakkor nehezen megemészthető az a tény, hogy ezt az antidemokrácia-leckét a kétharmad a koronavírus-járvány idejére időzítette. Mi szüksége volt a Fidesznek egy pandémia elleni védekezés idején arra, hogy fitogtassa hatalmát az ellenzéki pártok felett?

Nem tudni, de attól még elfogadhatatlan.

Mindenesetre ennek szellemében hangzottak el a felszólalások is.

Varga Judit igazságügyminiszter expozéjában továbbra is azt hangoztatta, hogy a védekezés eredményességét kell védeni, és többek között ezért van szükség arra, hogy járvány végéig ne kelljen a parlamentnek megszavaznia a kormány által meghozott rendeleteket.

Kocsis Máté is jókora csúsztatással kezdett. A Fidesz-frakcióvezetője azt a rémhírt osztotta meg a nagy nyilvánosság előtt, hogy az ellenzék tegnapi szavazása miatt holnap reggeltől nem lehet megtiltani a külföldi állampolgárok beutazását, nem lehet házi karanténban tartani az embereket, nem lehet kiutasítani a szabályokat megszegőket, elmehetnek az országból az egészségügyi dolgozók, sőt, még ítélkezési szünet sem lesz.

Ezt azzal magyarázta, hogy ezeknek a rendeleteknek a héten lejár a 15 napos hatálya.

Aztán a fideszes politikus rálelt a megoldásra is azzal kapcsolatban, hogy mit tehet a kormány a fentiek elkerülésére: újra kihirdetheti ezeket azokat. Majd cinikusan hozzátette, mivel a kormánynak újra be kell nyújtania a rendeleteket,

ezzel az ellenzék kiiktatta a parlamentet.
Kocsis Máté
MTI/Koszticsák Szilárd

Persze, nem Kocsis Máté lenne, ha nem állapította volna meg az elmúlt 10 év parlamenti működése kapcsán:

"bármit el tudtunk volna eddig is fogadni".

A Jobbik részéről Varga-Damm Andrea szintén a parlamenti demokrácia semmibevételére utalt, amikor hangsúlyozta, hogy miután március 11-én a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, az ellenzék azt várta, hogy az ezzel kapcsolatos, az ezt részletező országgyűlési határozatot már március 12-én benyújtják a parlament elé, azonban ez nem történt meg, pedig már rég túl is lenne ezen a Parlament. Ehelyett egy olyan törvényt nyújtott be március 20-án a kabinet, amelyben kétharmados pontok is szerepelnek, és a szűkös határidő - a 8 napos csúszás - miatt azt a házszabálytól eltérve kellett volna tárgyalni.

Varga-Damm Andrea
MTI/Koszticsák Szilárd

Miközben a felhatalmazási törvény felülírja az Alaptörvényt, és túllép a katasztrófavédelemről szóló törvényen is - tette még hozzá. Felvetette, hogy hiányzik a szövegből a WHO-ra való hivatkozás is, így továbbra sem tudni, hogy a kormányzat mikor, milyen feltételek teljesülése mentén értelmezi úgy, hogy már vége a járványnak.

Lukács László György, a Jobbik másik vezérszónoka pedig azokat a kormányzati megszólalásokat cáfolta, hogy az ellenzék a hétpárti egyeztetéseken nem illette volna kritikával a tervezetet. Felidézte,

nemcsak az ellenzéki képviselők, de még Gulyás Gergely miniszter is felszólalt amellett, hogy nem lehet időkorlát nélkül támogatni a rendeleti kormányzást.

„Még Gulyás Gergely is időkorlátot szavazott volna Orbánnak"

Gulyás Gergely is határozott időtartamot szabott volna a túlhatalmi törvény néven is emlegetett javaslatnak - erről Lukács László György beszélt az országgyűlésben, hivatalos nevén a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos törvény vitája alatt. A két politikus egyaránt részt vett a többpárti egyeztetéseken, amelynek részleteit először a fideszes Kocsis Máté kezdte el a nyilvánosság előtt megvitatni.

Sőt, elárulta azt is, hogy a Fidesz is el akarta engedni a Büntető törvénykönyv módosítását, ugyanis nem lehet konkrétan megfogalmazni, hogyan lehet a védekezés eredményességét akadályozni, hiszen a védekezés eredményessége csak később állapítható meg.

A politikus szintén hangsúlyozta, a rendeleteket bármikor újra be lehet nyújtani.

A Jobbik alelnöke továbbá rávilágított arra is, hogy a kormánypártok a jelenlegi vitával nem a védekezést szolgálják, hanem inkább gyűlöletet gerjesztenek az ellenzékkel szemben. Ha elszabadulnak az indulatok, azért a kormánypártokat tette felelőssé Lukács László György.

Lukács László György
MTI/Koszticsák Szilárd

Mintha csak kérni kellett volna, a kereszténydemokrata Hollik István alá is támasztotta a jobbikos aggodalmakat: arra figyelmeztetett, hogy ha vége lesz a járványnak, emlékeztetni fogják a magyarokat arra, hogy Jakab Péter Jobbik-elnök mit mondott a tegnapi vitában (emlékezetes, korábban az ex Jobbik-elnökkel, Vona Gáborral riogatta a Fidesz a nyugdíjasokat - a szerk.).

Hollik István
MTI/Koszticsák Szilárd

Nacsa Lőrinc (KDNP) is kifordította az észérvéket: ő úgy értékelte a kormánypárti időhúzást, hogy pont az ellenzék nem akart gombot nyomni, és felelősséget vállalni.

Az MSZP részéről Tóth Bertalan frakcióvezető arra mutatott rá, hogy a kormánykommunikáció megtalálta az új ellenséget az ellenzék képében, és ezzel el tudják takarni az intézkedésekben tapasztalható mulasztást. A szocialista politikus is azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem nyújtotta be idejében a rendeletek megerősítését a Ház elé, amelyeket bármikor el lehetett volna egyszerű többséggel is fogadni. S amelyeket az ellenzék is minden további nélkül támogatott volna - tette hozzá.

Azt javasolta, hogy a rendeleteket 90 naponta erősítsék meg, és erről akár online módon is szavazhassanak a képviselők.

Tóth Bertalan
MTI/Koszticsák Szilárd


A DK-s Arató Gergely is a törvényjavaslat valódi célját, az ellenzék kommunikációs ellehetetlenítését emelte ki, amit szerinte Habony Árpád szervezett Londonból. Ugyanakkor kitért arra is, hogy a kormány a törvényjavaslatával ki akarja kerülni a parlament utólagos jóváírását, és arra készülnek, hogy parlament, és nyílt vita nélkül kormányozzanak.

Csárdi Antal (LMP) különböző ellátási hiányosságokon keresztül mutatta be, hogy a felhatalmazási törvény elfogadása a védekezés nehézségein semmit nem segít.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) pedig arra figyelmeztetett, hogy a vírus akár évekig itt maradhat, így a magánembereket korlátozó intézkedések kivételével sok egyéb korlátozás hatályban maradhat. Azt is felhozta, hogy az ellenzéki képviselőket ért támadások szintén kimeríthetik a nyugalom megzavarásának tényállását.

Ezután a képviselői hozzászólások következtek, amelyek egy része vagy a korábbi érvek ismétlése, vagy egyszerű politikai programbeszéd volt.

Kiemelnénk

  • a jobbikos Nunkovics Tibort, aki hangsúlyozta, hogy az embereknek baromira elegük van abból, hogy még most is politikai csatákat kell látnia,
  • a szintén jobbikos Dudás Róbertet, aki arról beszélt, hogy csütörtök délután 1-kor összeül a Törvényalkotási Bizottság, és ott is módosíthat a kormány a szövegen, időkorlát közé szorítva a rendeleti kormányzást,
  • illetve Harangozó Tamást (MSZP), aki felidézte, hogy direkt nyújtotta be későn a javaslatot a kormányzat, és még azzal is elszórakoztak, hogy hétpárti egyeztetéseket szervezzenek, miközben nem akartak megegyezni az ellenzékkel.

A független Bencsik János a vita végéhez közeledve szintén arról beszélt, hogy ez egy ócska színjáték, és több haszna lenne a képviselőknek, ha bevásárolnának a környéken élő időseknek. Felidézte Kocsis Mátét, aki ugye arról beszélt pár órája, hogy a Fidesz a kétharmadával bármit el tud fogadni, amit akar, és a veszélyhelyzetet is csak a kormány tudja hatályon kívül helyzeni. Ezt a javaslatot azért nyújtották be, mert tudták, hogy a korlátlan idejű rendeleti kormányzást ép demokratikus szemléletű politikus nem tudja elfogadni.

Nunkovics Tibor ehhez annyit tett hozzá: hogy ha ennyire sürgős, akkor hívja össze a Fidesz a parlamentet holnap, és szavaztassák meg a rendeletek megerősítését.

A vita végén Völner Pál államtitkár képviselte az Igazságügyi Minisztériumot, aki szerint 

azért nem lehetett korábban benyújtani a javaslatot, mert akkor meg nem lett volna róla hétpárti egyeztetés (cinizmus multilevel!!!- a szerk).

Továbbá megerősítette, hogy azért nem lehet online szavaznia az országgyűlési képviselőknek, mert azt az Alaptörvény nem engedi, és nincs idő arra, hogy azon módosítsanak.

Eddig jutottunk négy óra alatt kedd este.