A parlament hétfőn nem járult hozzá, hogy a Házszabálytól eltérően már kedden szavazhasson az Országgyűlés a felhatalmazási törvényről. Ehhez 4/5-ös támogatásra lett volna szükség.
Orbán a felhatalmazási törvényről: a választáson többségbe kerültünk, szóval nincs mit tenni
A felhatalmazási törvény árnyékában hétfőn megkezdődött a parlament hétfői ülése. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában az eddigi intézkedéseket sorolta fel, illetve a mai bejelentését ismertette. Ennek részleteit ebben a cikkünkben olvashatja, (új információ nem hangzott el): Hamarosan a tömeges fertőzések szakasza jön - jelentette be az operatív törzs sajtótájékoztatója előtt Orbán Viktor.
A 4/5-ös törvényjavaslathoz már kevés volt a 2/3-os Fidesz-KDNP-többség. 137 fő szavazott igennel, ők a teljes Fidesz és KDNP frakciót, valamint a Mi Hazánk függetlenként parlamentben ülő képviselőit jelentik, kiegészülve a volt fideszes német nemzeti képviselővel.
Előzetes bejelentése szerint nemmel szavazott a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd frakciója is, ahogy a többi független képviselő is. Tartózkodás nem volt.
A köztévé élő adásban mutatta be, mekkorát hazudik a kormány a felhatalmazási törvényről
Valószínűleg nem ez volt a cél, de a köztévé nagyon szépen bemutatta, mi a gond az úgynevezett felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban, és miért nem támogathatja azt egyetlen felelős politikai erő sem. A mostanihoz hasonló rendkívüli veszélyhelyzet idején az országnak igazi, erőskezű államférfira van szüksége, az pedig legkésőbb hétfőn kiderül, hogy legalább törekszik-e arra Orbán Viktor, hogy annak tűnjön.
Az ellenzéki pártok egyöntetűen azzal érveltek, hogy a vírus elleni küzdelemben támogatják a kormányt, abban azonban nem, hogy Európában is példa nélküli módon előre tervezhető időkorlát nélkül kiterjesszék a kormány rendkívüli intézkedéseinek időtartamát.
Egyébként a kormánypártok leghamarabb jövőhét elején kétharmados többséggel is el tudják fogadni a törvényjavaslatot.
Államcsíny
A szavazást megelőzően az ellenzéki frakcióvezető napirend előtt elmondhatták a véleményüket:
Jakab Péter egyetlen szóval jellemezte a törvényjavaslatot: államcsíny. De abban nincs vita, hogy veszélyhelyzet van, és arról sincs vita, hogy azt meg kell hosszabbítani.
– hangsúlyozta a Jobbik elnöke.
A politikus szerint a parlamenti képviselők összetudnak ülni 2-3 havonta hogy megszavazzák a kormány döntéseit.
De Jakab Péter szerint egész másról szól a felhatalmazás kérése.
Olyan időtartamra kérnek felhatalmazást, amire Orbán Viktor már azt mondja, ez már talán elég. Majd ő el fogja dönteni, mikor nincs már Magyarországon veszélyhelyzet. Ha 1 év múlva dönt így, akkor 1 évig tart a rendkívüli állapot, ha 10 év múlva dönt így, akkor 10 évig tart, addig sem kell összehívni a parlamentet, lehet korlátozni a lakosságot, és választást sem kell tartani – magyarázta a politikus.
Szerinte az a valódi kérdés, hogy indokolt-e élethosszig tartó felhatalmazást adni Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra.
„Királyságban indokolt, de demokráciában nem”
– rögzítette.
„Miközben mi a járvány ellen küzdünk, Orbán Viktor maximum csak a vírus ellen, de nekünk se vírusra nincs szükségünk, se koronára. Mi nem a demokráciát akarjuk felszámolni, hanem a járványt”
– indokolta Jakab Péter, hogy miért nem fognak igennel szavazni ebben a formájában a törvényjavaslatra.
Szerinte nincs garancia arra, hogy ne élnének vissza ezzel a joggal a kormányoldalon.
„Mi a garancia arra, hogy a járvány elmúltával nem fogják újra meghosszabbítani a rendkívüli helyzetet, mondjuk azért , hogy '22-ben, vagy '26-ban ne kelljen választást tartani Magyarországon? Orbán Viktor lenne erre a garancia? Azaz ember, aki eddig is megpuccsolta a jogállamot, most pedig kész lenne arra, hogy törvényesítse a saját maga megkoronázását?”
– értetlenkedett.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/gxYyH-oy6wc.jpg?itok=EkP2Sj0s","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=gxYyH-oy6wc&feature=youtu.be","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint az is bizonyítja, hogy a Fideszt nem érdekli a magyar emberek biztonsága, hogy berendelték B. Nagy László képviselőt is, aki igazoltan kapcsolatba került koronavírusos fertőzöttel. Szerinte egyébként két nap alatt át lehetne állni online parlamentre – így nem lenne szükség a korlátlan veszélyhelyzetre.
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint tanulni kell a külföldi példákból, Olaszországban az orvosok is elismerték, a járvány kezdetén nem volt elegendő védőfelszerelés az egészségügyben, és még a mai kínai szállítás után sem kapja meg azt mindenki Magyarországon.
Gyurcsány Ferenc (DK) is a védőfelszereléseket hiányolta, illetve szerinte nem kell azon csodálkozni, ha a választók szerint, ha az Orbán-kormánynak valamihez felhatalmazást adnak, akkor lehazudják a csillagot az égről.
Egyébként azt tanácsolta, hogyha lejárnak a rendeletek érvényességi ideje, akkor hívjanak össze egy újabb parlamenti ülést péntekre.
Tóth Bertalan (MSZP) is azt hangoztatta, hogy több millió magyar állampolgár nem akar a kormánynak időkorlát nélküli felhatalmazást adni a rendeleti kormányzásra, mert vissza fognak élni vele. Semmi mást nem kellett volna tenniük, csak hogy legyen egy határidő, amit objektív akadály esetén meg lehet hosszabbítani akár online úton is.