Mit tud kezdeni az Európai Unió a felhatalmazási törvénnyel?

Mit tud kezdeni az Európai Unió a felhatalmazási törvénnyel?

A nemzetközi szervezetekben sem maradt észrevétlen a magyar felhatalmazási törvény, ami a kormánynak gyakorlatilag időkorlát nélkül, a kabinet kommunikációja szerint viszont csak a járvány végéig veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzást biztosít.

Az ellenzék úgy látja, hogy a kormánypártok visszaélnek hatalmukkal. Ha világosan meg lenne határozva, hogy hány hónapra kapja ezt a felhatalmazást a vezetés, támogatni is tudták volna a törvényt. Ezzel szemben Orbán Viktor leszögezte, hogy a veszélyhelyzet végén vissza fogják adni a most rájuk ruházott jogköröket.

A törvénynek van egy rémhírterjesztésre vonatkozó passzusa, ami arra is alkalmas lehet, hogy a kritikus újságírók munkáját korlátok közé szorítsa, erre így reagált a Magyar Újságírók Országos Szövetsége:

MÚOSZ: az újságírók tevékenységükkel a személyes szabadságukat is kockára teszik

A Büntető törvénykönyv kiegészítésére hívja fel a figyelmet a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) - írja a Media1. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke a médiaügyi szakportálnak nyilatkozva azt mondta, a rémhírterjesztés tényállásának kiterjesztésével Magyarország visszatért a rendszerváltás előtti időkhöz: a hatalom a valóság bemutatásáért is büntetheti az újságírókat.

A felhatalmazási törvényt külföldön is több kritika érte, az ENSZ ezzel összefüggésben aggodalommal követi a magyarországi fejleményeket. Rupert Colville, a szervezet emberi jogi főbiztosának szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi szabályok értelmében a veszélyhelyzeti kormányzásnak szigorúan átmeneti jellegűnek kell lennie, megfelelő biztosítékokkal.

Az Európa Tanács főtitkára is kritikával illette a törvényt, Marija Pejcinovic Buricnak Orbán Viktor válaszolt, a magyar kormányfő arra kérte Buricot, hogy tanulmányozza az akkor még csak javaslat pontos szövegét, és vizsgálja meg más államok hasonló jogi gyakorlatát is. „Ha Ön nem képes segíteni nekünk a jelenlegi válsághelyzetben, kérem, legalább tartózkodjon a védelmi erőfeszítéseink akadályozásától” – írta a miniszterelnök.

Orbán hatalmáról ír az egyik brit lap a felhatalmazási törvény kapcsán

A brit Guardian szerkesztőségi cikke azzal a felütéssel kezdődik, hogy Európa egyik legautoriterebb vezetője jelentéktelenné teheti politikai ellenfeleit a koronavírus-járvány miatt elfogadott, határozatlan időre szóló veszélyhelyzeti irányítással. Rögtön az elején leszögezik, nem magyar sajátosság, hogy a koronavírus-járvány miatt rendkívüli felhatalmazást kap egy vezető.

Az Európai Bizottság vizsgálja

Eric Mamer, az EB vezető szóvivője közölte kedden, hogy a Bizottság a törvény vizsgálatakor figyelemmel lesz a rémhírterjesztők, vagy valós hírt elferdítők büntethetőségére vonatkozó cikkelyre.

Azt Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke sem vitatja, hogy a kormányoknak a gyors és hatékony fellépéshez szükséges eszközökkel kell rendelkezniük, de az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük és nem tarthatnak határozatlan ideig.

A Bizottság nem csak a magyar gyakorlatot teszi vizsgálat tárgyává, valamennyi tagállam rendkívüli intézkedései esetében így tesznek.

Macron kormánya is felhatalmazást kapott, de időkorláttal

Franciaországban is elfogadásra került a felhatalmazási törvény, ott az alkotmány egy cikkelyére hivatkozva, amely lehetővé teszi a rendeleti kormányzást. Macronék meghatározott tárgykörökben és időkorláttal irányíthatnak rendeletek útján.

A felhatalmazás két hónapra szól, szükség esetén meghosszabbítható, a kormány elsősorban egészségügyi és gazdasági intézkedéseket hozhat ennek segítségével.

Az Európai Unióban már nem releváns, de Boris Johnson kormánya is szélesebb jogköröket kapott, azonban ott is szerepel időkorlát a törvényben, amit hat hónapban határoztak meg.

Büntetne néhány EP-képviselő

Daniel Freund, német zöld EP-képviselő tájékoztatta arról az Azonnalit, hogy petícióban tiltakoznak a Bizottságnál, a Tanácsnál és az EU tagállamok kormányainál is. Freund szerint a törvény nem a koronavírust, hanem a magyarországi ellenzéket akarja legyőzni.

A képviselő kezdeményezése sem kizárólag Orbán-specifikus, megfogalmazása szerint

sajnos egyes EU-tagállamok intézkedéseinek köze sincs a vírus elleni harchoz. Ők ehelyett inkább a kritikusaik, az ellenzék és a szabad véleménynyilvánítás ellen harcolnak. Jobboldali és populista kormányok ehhez ürügynek használják fel a koronavírust.

Freund a lengyel példát említi, ahol tudomása szerint a kormány minden elnökjelöltet arra kényszerített, hogy függessze fel a kampányát, de a május 10-re kiírt elnökválasztást nem halasztják el, így előnyben lehet a PiS által támogatott, újrázásra készülő Andrzej Duda.

A petíció konkrét követeléseket is megfogalmaz:

  • minden tagállam veszélyhelyzeti rendelkezései tartalmazzanak lejárati dátumot
  • az újságíróknak és a parlamenteknek továbbra is el kell látniuk demokratikus ellenőrző szerepüket, ehhez biztosítani kell a feltételeket, a civil szervezeteket se lehessen korlátozni
  • az EB pozicionálja magát a hatalomkiterjesztés ellen
  • a felhatalmazási törvény miatt függesszék fel a magyar kormánynak kifizetendő uniós támogatásokat, bár nem teljesen fagyasztanák be a forrásokat, csak közvetlenül osztanák szét a Bizottságon keresztül, kihagyva a folyamatból a budapesti kabinetet

Az aláírók között láthatjuk a balközép S&D, a liberális Renew Europe, és a szélsőbalos GUE/NGL frakciótagokat, valamint egy néppárti politikust is.