A kamarák, az érdekképviseletek és a kormány egyetért abban, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás kiterjesztése alkalmas a munkahelyek megőrzésére – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.
György László közölte,
és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni. A változások közül kiemelte, hogy
A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek. A bértámogatás módosításáról szóló kormányrendelet már hétfőn este megjelenhet – tette hozzá.
A tíz napja kihirdetett, eredeti rendelet szerint a rövidített munkaidőre vonatkozó bértámogatás, az úgynevezett kurzarbeit csak akkor volt igényelhető, ha a kieső munkaidő legfeljebb 50 százalék (4 óra) volt. Egyes elemzői várakozások szerint az eddigi 50-60 ezer fő meleltt további 90-100 ezer fő válhat munkanélkülivé.
Tényleg csak májustól jár állami támogatás a kurzarbeitra
Reggel jelent meg a Magyar Közlönyben a „magyar kurzarbeitként" ismertté vált, fizetéspótlási rendelet, mely gyakorlatilag megegyezik azzal, amit sajtóértesülések alapján néhány napja mi is megírtunk. A rendeletből az derül ki, csökkentették a kieső munkaidő sávját.
A változásokat az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára részletesen ismertette. Bodó Sándor közölte, hogy a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe. A bértámogatás
valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből. Az EU-s szabályok miatt azok sem kaphatnak állami bértámogatást, akik uniós forrásból jutnak bérjellegű támogatáshoz.
Az igényléseket egyszerűsíti, hogy
A munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak. A napi 2 órás részmunkaidőt az teszi lehetővé, hogy a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A támogatott munkavállalókat a folyósítás ideje alatt nem lehet rendkívüli munkavégzésben foglalkoztatni, de a létszámtartási kötelezettség is csak rájuk vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra – tette hozzá az államtitkár.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hatékonynak nevezte a kormányzati intézkedéseket, de hangsúlyozta, hogy a válság a munkaadóktól és a munkavállalóktól is erőfeszítéseket követel. Parragh László szerint pánikveszély már nem fenyeget, a vállalkozások igyekeznek alkalmazkodni az új helyzethez, és hamarosan eljön az újrakezdés, sőt a fejlesztések ideje is.
Az érdekképviselet vezetője a bejelentett változásokon felül üdvözölte, hogy a Széchenyi kártya munkahelymegőrzési és fejlesztési elemekkel bővül, és azt is, hogy folytatódnak az egyeztetések a kormánnyal. A helyzet folyamatosan változik, a gyors döntés jelentősége felértékelődik, így az is kedvező, hogy bürokratikus terhek leépítésével teret nyernek az egyszerűsített megoldások – hangsúlyozta Parragh László.
(MTI nyomán)