Kövér szerint sérti az Országgyűlés tekintélyét Orbán férfiasságának alkotmányos védelme

Bár az ünnepélyes hangulatot nem érezzük, de jelenleg is zajlik a Fidesz, sorrendben kilencedik alkotmányozása. Erről már lezajlott a parlamenti vita is. A kormánypártok amellett, hogy újradefiniálták a közpénz fogalmát és a megváltoztatnák a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat, Alaptörvénybe rögzítenék:

"Az anya nő, az apa férfi".

Az evidencia alkotmányos védelme kapcsán nyújtott be módosító-javaslatot Szabó Tímea (Párbeszéd), amelyben további két megállapítást tett volna gránitszilárdságúvá.

  • "Orbán Viktor férfi. Mészáros Lőrinc férfi."

Illetve, hogy a

  • "közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Orbán Viktor strómanjai és házi oligarchái vagyona a Szent Korona oltalma alá helyeztetik."

Csakhogy Kövér László házelnök ezt visszautasította, ugyanis szerinte a javaslat sérti az Országgyűlés tekintélyét. 

Hogy mi sérthette még a Parlament tekintélyét a vita során, arról ebben a cikkünkben olvashat:
 

KDNP-tempó: nem elég, hogy lenácizták a jobbikos politikust, még ki is zárták a parlamenti vitából

Tegnap éjszaka méltatlan körülmények között vitáztak a Parlamentben a gránitszilárdságú Alaptörvény kilencedik módosításáról, amelynek az egyik mélypontja az volt, amikor a jobbikos Szilágyi Györgyöt kizárta a plenáris ülésről a KDNP-s levezető elnök, Latorcai János. Ahogy arról beszámoltunk, az Orbán-kormány két héttel a koronavírus második hullámának - várható - tetőzése előtt belekezdett a gránitszilárdságú Alaptörvény kilencedik módosításába.

 

Attól még, hogy Szabó Tímea módosítója elbukott, még van lehetőség alapvető dolgokat Alaptörvénybe foglalni. Gyüre Csaba és Szilágyi György jobbikos képviselők beadványukban ugyanis számos élethelyzetre kitérnek:

  • Több helyen tapasztaltuk, hogy egyesek a szomszédaiktól terveznek kutyákat kölcsönkérni azért, hogy sétáltatás címén este 8 után is az utcán tartózkodjanak. Mások más fajtájú állatukat szeretnék az éj leple alatt sétáltatni. Ez pedig Miniszterelnök úr bölcs rendeletének kijátszása, így nem is kérdés, hogy azonnali alkotmányos szintű rendezést igényel. Szögezzük le: a kutya először is nem macska és nem is vadászgörény. A kutya csak kutya lehet. A kutya gazdája pedig az állat tulajdonosa és nem annak szomszédja.
  • Egyes zenerajongók olyan, a világ rendjét felforgató nézeteket hangoztatnak, miszerint "ami kint, az van bent, ami fent, az van lent". Mi ezt veszélyesnek tartjuk, ezért mindenképpen fontos volna Alaptörvényünkben is leszögezni, hogy ami kint van, az kint van, ami bent, az bent, ami fent, az fent és ami lent, az lent, nem pedig fordítva.
  • Egyes internetes fórumokon olyan kommentek terjednek, miszerint a közlekedési szabályokat nem is kell betartani. Kérjük Miniszterelnök urat, hogy írja bele az Alaptörvénybe: a piros lámpánál meg kell állni, a zöldnél pedig el kell indulni.
  • Rengeteg embert hallunk viccelődni azon, hogy Müller Cecília azt mondta, hogy ha valaki érettségizni viszi gyermekét, akkor az autóban a vezető üljön előre, a gyerek pedig hátra. Szerintünk ilyennel ne viccelődjünk, hiszen a hátsó ülésről vezetni balesetveszélyes. Írjuk inkább bele az Alaptörvénybe, hogy az autóban a vezető elöl ül.
  • Egyre növekszik a laposföldhívők tábora. Szerintünk veszélyes volna, ha Magyarország alkotmányos védelem nélkül maradna az ilyen tanokkal szemben. Kérjük Miniszterelnök urat, hogy írja bele az Alaptörvénybe: a Föld gömbölyű.

Persze a kilencedik Alaptörvény-módosítás nem játék:

Az Orbán-kormány három helyen változtatná meg az Alaptörvényt:

  1. "A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi" – ezzel a kiegészítéssel a kormányzat szerint a gyermekek erkölcsi fejlődését, illetve a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát védi.
  2. "Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése” – A közpénz újra definiálása összefügg azzal, hogy az Alaptörvényben rögzítik, az 1000 milliárdos közpénzvagyon felett rendelkező közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozása, működése, megszüntetése ezentúl sarkalatos törvényekhez kötik
  3. "Különleges jogrend a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet" – 2023-tól háromra csökken a minősített helyzetek száma, kibővítve a kormányzat hatáskörét és felelősségét (Ebben jelentős változás, hogy a szükségállapot kihirdethetősége tekintetében az alkotmányos rend megdöntése mellett az annak felforgatására irányuló cselekmények is bekerülnek a szabályozásba – igaz, ez nincs részletezve).