Amikor egy törp trollkodik

Felvidék
Szerzői felvétel

Nem, nem a Gyűrűk Ura egyik szereplőjének meghasonulásáról szól az írás, hanem az egységes szlovákiai magyar képviselet sagájának legújabb fejezetéről. Ebben a két nagy párt, a Híd és az MKP közös sajtótájékoztatójára úgy érkezett meg korábbi tárgyalópartnerük, az alacsony támogatottságú Összefogás, hogy a szlovák és magyar újságírók előtt teljesen szétzilálta a választók és egymás felé eddig felépített bizalmat.

A történet fonalát érdemes ott felvenni, ahol augusztusban elhagytuk. Augusztus 20-án, a magyar nemzeti ünnepen az ötből három szlovákiai magyar párt Komáromban aláírta egy nyilatkozatot, amely a leendő szlovákiai magyar egységes képviselet alapját hivatott lefektetni. Ennek megfelelően két munkacsoportban el is indult a munka: az egyikben a tartalmi kérdésekkel foglalkoztak, a másikban a szervezeti kérdéseket igyekeztek tisztázni.

A színfalak mögött

A tárgyalások a színfalak mögött zajlottak és viszonylag kevés információ szivárgott ki a sajtón keresztül, hogy a közvélemény ne az esetleges konfliktusokon rágódjon. Tartalmi kérdésekben viszonylag gyorsan sikerült megállapodniuk a feleknek és szervezeti kérdésekben is 95%-osan. Nyitott maradt ugyan például a párt nevének kérdése, de ami sokkal fontosabb, a felek az új párton belüli arányszámok miatt nem jutottak dűlőre, amelyek alapján az egyesülni kívánó pártok elosztanák a tisztségeket.

Az MKP viszonylag hamar kiszállt a vitából azzal, hogy a tisztségek felére, illetve az elnöki posztra tartott igényt, a vita a maradék 50% továbbosztásán folyt a Híd és az Összefogás között. Az egyes pártok támogatottsága alapján (az Összefogás számár az egyik legkedvezőbb adat szerint is 3,3:2:0,8 ez az arány) a 4:3:1 és a 3:2:1 arányok jöhettek szóba és ugyan a Híd kompromisszumként belement volna ez utóbbi arányba, az Összefogásnak ez sem volt elég. Mi több, az ominózus sajtótájékoztató előtti este még egy 5:3:2-es arányra is nemet mondtak. A háttérinformációk alapján gyakorlatilag a másik két párt egyenrangú partnerei szerettek volna lenni, de ehhez az MKP-nak is lett volna egy-két szava.

Az Összefogás magabiztosságát az is magyarázhatja, hogy több forrás szerint is az a Világi Oszkár áll mögöttük, aki a MOL leányvállalatának, a szlovákiai Slovnaft olajipari nagyvállalatnak a vezérigazgatója, a dunaszerdahelyi focicsapat, a DAC elnöke, civilben pedig Orbán Viktor barátja.

A többhónapos tárgyalássorozat után az MKP és a Híd úgy érezte, hogy karácsony előtt van miért és van mivel kiállni a választók elé. Egyrészt meg akarták nyugtatni a közvéleményt, hogy rendszeres munka folyik a háttérben, másrészt az eddig eredményekről is be kívántak számolni. Az Összefogás lemondta a sajtótájékoztatón való részvételét, a két nagy párt azonban december 16-án, szerdán mégis kiállt a sajtó elé.

A színfalak előtt

A közösségi hálón már a sajtótájékoztatót megelőző napon megindult a barátságtalan hangvételű üzenetváltás, de a konfliktus akkor csúcsosodott ki, amikor az Összefogás keménymagja mégis elment az MKP és a Híd sajtótájékoztatójára és – nincs rá jobb szó – beletrollkodott. Bár az MKP sajtótitkára többször is felszólította az Összefogás elnökét, hogy foglaljon helyet és majd a folyosón adjon interjút a sajtó megjelent képviselőinek, ő mégis beállt a pulpituson elhelyezett mikrofonok elé és elmondta a magáét, keményen kritizálva a tárgyalópartnereit.

Többek között arra is utalt, hogy az előző kormány tagjaként a Hidat is utolérheti az utóbbi idők tisztogatása, ami nyilván blöff, hacsak az Összefogásnál nem rendelkeznek a különleges rendőri egységek belső titkos információival. Megfordítva az érvelésüket: ha a felek elfogadják az Összefogás javaslatait, akkor vajon okoztak volna-e gondot az Összefogás által vizionált rendőri akciók?

Az Összefogás ezúttal is előhozakodott az előválasztás intézményével, hivatkozva többek között a magyarországi ellenzékre is. Ez magyarországi szemmel akár szimpatikus kezdeményezés is lehet, azonban a szlovák választási rendszerben teljesen értelmetlen, hiszen a preferenciaszavazatoknak köszönhetően a 150 fős választási listáról bárki képviselő lehet. A választóknak közvetlen beleszólása van abba, személy szerint ki legyen a képviselője (a tisztán listás szavazáson ez pótolja tulajdonképpen az egyéni választókörzeteket), így egy gyűjtőpártnak az az érdeke, hogy minél több társadalmi csoportot megszólítva állítson jelölteket, nem kell előre kiszorítósdit játszani.

A szlovák újságírók kapkodták a fejüket és a szlovák közvélemény számára cicaharcként közvetítették az eseményeket. A szlovákiai magyar média is lefagyott, hiszen ahelyett, hogy egy kedves karácsonyi ajándékként a régóta áhított alakuló magyar egységről számolt volna be a formálódó új magyar párt potenciális választóinak, azt kellett konstatálniuk, hogy veszélybe került ez az egység.

A Híd és az MKP megerősítették, hogy a későbbiekben folytatják a közös munkát és közös sajtónyilatkozatban ki is adták az alakuló új magyar párt programjának alapjául szánt 12 pontot, illetve 12 célkitűzést, amelyekkel egyébként az Összefogás is egyetértett. A Híd és az MKP is közölték, hogy várják vissza a tárgyalóasztalhoz az Összefogást, ahogy az Összefogás is jelezte, szeretné folytatni a tárgyalásokat, de a botrányos sajtótájékoztatót követően ez azért nehéz ügy lesz.

Déjà vu

Kísértetiesen hasonlóan alakultak az események 2019 őszén is. Akkor a Híd és az MKP már megállapodtak abban, hogy az egyik kispártot átalakítják választási párttá, amelynek listáján jól megfért volna egymás mellett MKP-s, hidas, ahogy mindenki más is. Aztán az MKP-ban egy-két nap alatt megváltozott valami, amit az Összefogás nevű új párt megalakulásával indokoltak. A történet vége az lett, hogy az öt pártból két formáció jött létre, de egyik sem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-ot és szervezett magyar parlamenti képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság.

S végül a legfontosabb kérdés: mit szólnak mindehhez a szlovákiai magyar választók? A 8-8,5 %-nyi magyar választó könnyedén 5 % fölé tudna röpíteni egy egységes magyar pártot, azonban az elmúlt időszak pártburjánzása és az ezzel járó konfliktusok sokakat a szlovák pártok irányába tereltek és ott is fognak maradni, ha efféle cirkuszt látnak a szlovákiai magyar térfélen. Az Összefogás botrányos performansza pedig nem csak magára hozott szégyent, de az egész szlovákiai magyar közösségre is.

Pedig amikor a szlovák miniszterelnök egy rádióinterjúban sírva könyörög a koalíciós partnere elnökének, a miniszterelnök-helyettesének, hogy mondjon le, akkor nem túlzás az előrehozott választások lehetőségéről beszélni. Ha pedig előrehozott választások lesznek, akkor arra jobb minél előbb felkészülni, hogy ne ismétlődhessen meg még egyszer az a szégyen, hogy nem kerül be magyar párt a szlovák parlamentbe. Ehhez azonban a személyes ambíciókat a közösség érdekei mögé kellene helyezni.