Augusztus 20. a felvidéki magyar egység napja lehet

Igor Matovic, Orbán Viktor
Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Tizenegy év után újra egy pártba tömörülhetnek a szlovákiai magyar pártok. Ennek alapját egy komáromi nyilatkozat képezheti, melyet az öt pártból három írhat alá augusztus 20-án.

1998 és 2009 között a szlovákiai magyarság képviseletét – a többi határon túli magyar közösséggel ellentétben – egy párt látta el, azonban a Magyar Koalíció Pártja (MKP) sem magától, hanem külső nyomásra jött létre. A hatalmát megőrizni kívánó Mečiar-kabinet ugyanis olyan választási törvénymódosítást fogadtatott el a parlamenttel, amely megnehezítette volna az akkor működő három magyar párt (Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Együttélés, Magyar Polgári Párt) parlamentbe jutását.

A Bugár Béla vezette nagy MKP sikerre volt ítélve. 1998 és 2006 között tagja volt annak a két Dzurinda-kormánynak, amely visszavezette Szlovákiát az európai útra és megalapozta a szlovák gazdasági csodát. Nyolc év kormányzás után azonban ellenzékbe szorult a magyar párt és a párton belül is változások következtek. Bugár minimális különbséggel ugyan, de alulmaradt kihívójával, Csáky Pállal szemben az elnökségről döntő szavazáson. Utólag többen is bevallották, hogy ellenszavazatukkal csak rá akartak ijeszteni Bugárra és ha öt perccel később újra szavaznak, más lett volna az eredmény.

Hogyan szaporodtak meg a magyar pártok?

Mindenesetre Csákynak nem sikerült egyben tartania az MKP-t, 2009-ben Bugárral az élen megalakult a Híd. A magyarok mellett progresszívabb gondolkodású szlovákokkal és más kisebbségekkel erősítő párt folytatta a nagy MKP sikersorozatát. 2010 és 2020 között a Híd parlamenti párt volt, két alkalommal kormányra is került. Legutóbbi kormánytagsága azonban alaposan megtépázta támogatottságát és a 2020-as választásokhoz közeledve már látni lehetett, véget ért Bugár sikersorozata.

A Híd árnyékában az MKP az elmúlt évtizedet a FIDESZ-kormányok segítségével élte túl. A magyar kormány ugyanis annak ellenére, hogy hat éven keresztül magyar politikusok töltöttek be fontos kormányzati pozíciókat Szlovákiában, nem élt az együttműködés lehetőségével, ignorálta a Hidat, inkább a parlamenten kívüli MKP-val próbálta oldani a szlovákiai magyarokat érintő kérdéseket. Az MKP menet közben nevet váltott, hiszen a párt nevében szereplő koalíció már rég meghaladottá vált. A rövidítés maradt: az új név a Magyar Közösség Pártja (MKP) lett.

De újabb szereplők is megjelentek a szlovákiai magyar politikai színen. 2013-ban jelentkezett be egy kisebb szlovák párt átalakítása után a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) Fehér Csaba elnökletével, 2019-ben pedig a Híd korábbi agrárminisztere, a pártot a 2016-os kormányra lépése után elhagyó Simon Zsolt vezetésével megalakult a Magyar Fórum.

A 2019-es EP-választás után először fordult elő Szlovákia EU-tagsága óta, hogy a szlovákiai magyarság nem képviselteti magát Brüsszelben/Strasbourgban, ami nem sok jót jósolt a 2020-as parlamenti választások előtt. A két nagy párt, a Híd és az MKP között elindultak, de megrekedtek a tárgyalások. 2019 nyarán jórészt az MKP-hoz közeli fiatalok a magyar közmédia hathatós segítségével aláírásgyűjtést indítottak az összefogásért, ez azonban nem csak egy mezei petíció volt. Összefogás néven egy választási párt bejegyzése volt a cél, amivel immár ötre nőtt a szlovákiai magyarokat képviselni kívánó pártok köre. Az új formáció elnöke Mózes Szabolcs lett, a párt pedig önálló entitásként kezdett politizálni.

2020 – az össze nem fogás éve

Mire azonban az Összefogást bejegyezték, a kitűzött céljuk gyakorlatilag megvalósulni látszott. A háttérben ugyanis a két nagy párt, a Híd és az MKP abban állapodott meg, hogy az MKDSZ listáját alakítják át választási párttá, később pedig befogadják a többi pártot. A terv ellen éppen az Összefogás szólalt fel a leghangosabban, de a Magyar Fórumnak sem tetszett, hogy kihagyták a tárgyalásokból. Végül az öt pártból két formáció jött létre: az Összefogás listáján indult az MKP és a Magyar Fórum, a Híd listáján pedig az MKDSZ és egy kisebb szlovák párt. Az eredmény ismert: 2020 tavaszára szervezett magyar parlamenti képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság.

Még egy szereplőt meg kell említenünk, aki nélkül érthetetlenek az utóbbi idők szlovákiai magyar politikai történései: Igor Matovičot, az új szlovák miniszterelnököt. Matovič még 2010 és 2012 között, közös kormányzásuk idején különbözött össze Bugárral és ennek megfelelően az MKP felé nyitott. A parlamenti választások előtt rendszeresen bombázta leveleivel a szlovákiai magyar választókat, hogy azok nehogy a Hidat válasszák. 2018-ban felajánlotta az MKP-nak, hogy koalícióban induljanak, az MKP azonban visszautasította ezt a lehetőséget. Matovič pártjának vannak ugyan magyar nemzetiségű képviselői, de azoknak nincs kiforrott elképzelésük arról, mit is kellene tenni a magyarok számára fontos ügyekben. Az új kormány felállása után az új miniszterelnök tanácsadójává tette Berényi Józsefet, az MKP korábbi elnökét.

Mi a tét?

1998-ban az volt a tét a szlovákiai magyarok számára, hogy egy pártba tömörülve meg tudják-e kerülni a bürokratikus akadályokat. 2010 és 2016 között csak az volt a kérdés, melyik magyar formáció jut be a parlamentbe. 2020-ra azonban a szlovákiai magyar politika újabb fordulóponthoz érkezett: vagy megpróbálják megteremteni az egységes magyar képviseletet vagy az egyes szlovák pártoknak lesznek magyar platformjai.

Az Összefogás által kezdeményezett találkozón Sólymos László, a Híd új elnöke azt javasolta, augusztus 20-án a magyar pártok írjanak alá egy szándéknyilatkozatot arról, hogy megteremtik az egységet. Jellemző azonban, hogy ezen a találkozón is csak három párt vett részt és a nyilatkozatot is csak ez a három párt készül aláírni (MKP, Híd Összefogás). A Magyar Fórum és az MKDSZ nem része (egyelőre?) az együttműködésnek és akkor még nem beszéltünk az egyéb informális csoportokról, amelyek a pártok mellett önálló hangot próbálnak megütni. Nem lesz egyszerű összehozni az egységes magyar pártot, amelynek a tervek szerint sokszínűségében rejlik majd az ereje. De ehhez túl kellene lépni az elmúlt időszak rossz beidegződésein.