A magyarországi nyomozás eredményeinek megállapítását követően csak a magyar állam léphet fel a Ukrajnával szemben annak érdekében, hogy a nemzetközi jognak megfelelően kártalanítást, és a további környezetkárosítás megelőzését követelje – erről Gyüre Csaba beszélt az Alfahírnek azt követően, hogy a Tiszát ismét nagyobbrészt ukrán, kisebb arányban pedig román szemét lepte el. A magyar szakemberek már most több száz köbméternyi műanyag hulladékot emeltek ki a folyóból.
A Jobbik országgyűlési képviselője, aki egyike volt a tiszai szennyezés miatt jogi lépéseket tett három politikusnak, lapunknak kifejtette: miután környezetkárosítás miatt tett feljelentésüket a Legfőbb Ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodának, az pedig a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságnak továbbította, jelenleg azt kell megvárni, hogy a rendőrségi nyomozás megállapítsa a bűncselekmény elkövetését.
Ezt követően a magyar állam a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló, úgynevezett Helsinki-egyezményre hivatkozva jogi úton kérheti Ukrajnát arra, hogy a „szennyező fizet” elv alapján kártalanítást fizessen, valamint a jövőben törekedjen a szennyezés megelőzésére, csökkentésére.
„Aki beszennyezte a folyót, azt terheli a mentesítés, a kártalanítás, az eredeti állapot helyreállítása, tehát a folyó megtisztítása. Az egyezmény a megelőzésről, ellenőrzésről, intézkedési tervekről is rendelkezik. Szerintünk erre az esetre egyértelműen vonatkozik a Helsinki-egyezmény, Ukrajnának meg kellene akadályoznia, hogy ez a szemét Magyarországra kerüljön”
- mondta Gyüre Csaba, aki szerint ez az a jogi út, amit a magyar államnak járnia kell, és ebben más szervezet nem intézkedhet helyette. Tehát államközi ügyekben más pártok vagy civil szerveztek legfeljebb nyomásgyakorlást végezhetnek, Gyüre jelezte is, hogy a Jobbik a feljelentésen túl az ukrán konzulátus felé is jelezni fogja aggályait.
Brutális mennyiségű ukrán és román szemét jön a Tiszán, a Jobbik feljelentése után nyomoznak
Újabb, jelentős környezetszennyezést okozott az ukrán és román hulladékgazdálkodás, legalábbis erre enged következtetni, hogy az áradó Tiszán és mellékfolyóin jelentős mennyiségű szemét érkezik az országba. Eközben jobbikos képviselők közös feljelentése nyomán a tiszai rendőrség vizsgálja az ügyet, miután a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda sem érezte magáénak a feladatot.
Emellett az ügynek két büntetőjogi vonatkozása van: az egyik a környezetkárosítás, ami a magyar Büntetőtörvénykönyv szerint 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény.
A másik – mutatott rá Gyüre - a közérdekű üzem működésének megzavarása. Ez a jobbikos politikus szerint azért vetődhet fel, mert ha a szakemberek nem halásszák le menet közben az úszó szeméthalmot, azt legközelebb a Tiszalöki Vízerőmű fogja meg, ami komolyan megzavarhatja az erőmű működését.
Mivel ilyenkor közérdekű üzemet ér sérelem, ez adott esetben 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A magyarországi nyomozás annak fényében zajlik, hogy bár az elkövetés helye külföldön volt, a bűncselekmény bekövetkezte itt történt meg – magyarázta, hozzátéve:
„A magyar államnak nem csak büntetőjogi eszközökkel kell fellépnie, hanem az államközi kapcsolatok terén a Helsinki-egyezmény alapján is. A szennyező fizet elve alapján a Tisza folyó kármentesítésének költsége Ukrajnát terhelné, ami jelenleg minden évben sok százmilliós kárt okoz a magyar államnak. Ezt véleményem szerint át kellene hárítani Ukrajnára. Ha elindulna egy ilyen nemzetközi folyamat, akkor az ukrán államot rövid időn belül arra kényszeríthetné, hogy igyekezzen megakadályozni a Tisza szándékos szennyezését”.
Gyüre Csaba lapunknak azt mondta, abban bíznak, hogy a büntetőeljárás pontosan megállapítja a szemét mennyiségét és származását, ha pedig ezek a konkrét megállapítások rendelkezésre állnak,
„akkor szerintem onnantól kezdve a magyar államnak kötelessége lesz fellépnie a nemzetközi szerződések és egyezmények alapján Ukrajnával szemben”
- jelentette ki a jobbikos politikus.
A többnyire ukrán szemét azért kerül Tiszába, mert a folyó ukrajnai szakaszán olyan árterekben helyezik el a lakossági hulladékot, amit a vízszint emelkedése minden évben magával ragad, és behord Magyarországra. Mivel ez a jelenség évtizedek óta fennáll, nyilvánvalóan az ukrán kormányzat is tisztában van a hiányosságokkal és azzal is, hogy mit kellene tennie a környezetkárosítás megakadályozása érdekében – mégsem történt semmi.
Ugyanakkor eddig a magyar állam sem tett jogi lépéseket, a legtöbb amit a tiszai szennyezés ellen tettek az volt, hogy Áder János államfő megkérte a szomszédos elnököket a helyzet rendezésére, és írt egy levelet az Európai Bizottságnak arról, hogy sem Ukrajna, sem Románia nem foglalkozik velük.